Varázsliget
| Varázsliget (Vračev Gaj) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Fehértemplom |
| Irányítószám | 26348 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1348 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 69 m |
| Terület | 29,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 16″, k. h. 21° 21′ 28″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 16″, k. h. 21° 21′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Varázsliget témájú médiaállományokat. | |
Varázsliget (korábban Vracsevgáj, szerbül Врачев Гај / Vračev Gaj) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Fehértemplom községben.
Fekvése[szerkesztés]
A szerb-román határ mellett, Fehértemplom délnyugati szomszédjában, a Néra folyó jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu nevét 1713-ban említették először az oklevelek. Annyi bizonyos, hogy a török hódoltság végén már lakott hely volt.
Az 1717-es kamarai jegyzékben Wrachegay néven, 56 házzal volt említve. Egy 1761. évi térkép szerint a település az újpalánkai kerülethez tartozott.
1770 után a szerb határőrezred birtokába került, majd 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.
1848. augusztus hó első napjaiban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szerb lakosság, a felkelőktől támogatva fellázadt, mire augusztus 6-án Maderspach Ferenc őrnagy 1000 nemzetőrrel megtámadta a helységet, de az itt tanyázó 2500 szerb felkelő visszaverte a támadást. Felbátorodva a sikeren, a szerb felkelők augusztus 30-án innen Fehértemplom ellen törtek. Szeptember 7-én Maderspach a veressipkások három zászlóaljával és négy ágyúval az itteni szerb tábort rövid küzdelem után szétszórta, ekkor a menekülő szerbek a falut felgyújtották, ezáltal a templom és mintegy 300 ház égett le. 1848. október 1-jén Rácz Sándor honvédőrnagy 1000 emberrel 2000 szerb felkelőn aratott itt győzelmet.
1854-ben kiépült a Oravicabánya–Fehértemplom–Báziás közötti vasútvonal, amely itt is elhaladt. A trianoni békeszerződés után azonban megszűnt működni, jelenleg sem használják.
1910-ben 2563 lakosából 32 fő magyar, 27 fő német, 15 fő román, 2458 fő szerb 51 fő egyéb (legnagyobbrészt cigányok) anyanyelvű volt. Ebből 33 fő római katolikus, 4 fő görögkatolikus, 4 fő református, 6 fő ág. hitv. evangélikus, 2505 fő görögkeleti ortodox, 7 fő izraelita, 4 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 906 fő tudott írni és olvasni, 91 fő tudott magyarul.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
A falu Templomhely nevű dűlőjében egy régi templomrom állt, melynek köveit a lakosok széthordták. E rom valószínűleg még a török hódoltság előtt e helyen álló faluból való volt.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2203 | 2200 | 2250 | 2145 | 2040 | 1870 | 1568[2] | 1348[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1483 | 94,57 |
| Macedónok | 12 | 0,76 |
| Románok | 10 | 0,63 |
| Cigányok | 10 | 0,63 |
| Magyarok | 9 | 0,57 |
| Horvátok | 7 | 0,44 |
| Csehek | 5 | 0,31 |
| Montenegróiak | 3 | 0,19 |
| Muzulmánok | 3 | 0,19 |
| Szlovákok | 2 | 0,12 |
| Ukránok | 1 | 0,06 |
| Szlovének | 1 | 0,06 |
| Németek | 1 | 0,06 |
| Bolgárok | 1 | 0,06 |
| Jugoszlávok | 1 | 0,06 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkeleti temploma 1778-79-ben épült, de az 1848-as szabadságharcban megsemmisült, majd 1858-ban építették újjá.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Varázsliget története Archiválva 2012. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
