Temeskutas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temeskutas (Гудурица / Gudurica)
Gudurica, Catholic Church.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Versec
Rang falu
Irányítószám 26335
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 1094 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111 m
Terület 22,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Temeskutas (Szerbia)
Temeskutas
Temeskutas
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 10′ 08″, k. h. 21° 26′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 08″, k. h. 21° 26′ 21″

Temeskutas (szerbül Гудурица / Gudurica, németül Kudritz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versectől északkeletre, Nagyszered és Márktelke közt, a Verseci-hegység lejtőjén fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temeskutas (Gudurica) nevét 1362-ben Kutrez néven említették először az oklevelek, majd 1362-ben Kutrez néven írták.

1358-ból ismert első birtokosának neve is; ekkor Kuthresi Miklós birtoka volt.

1597-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a birtokot Karánsebesi Jósika Ferencznek adományozta.

A település a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, lakosai ekkor szerbek voltak, akik a falu nevét Gutorza alakra ferdítették.

A török hódoltság után; 1717-ben 17 lakott házat írtak itt össze, de hamarosan régi lakossága is elhagyta a falut.

A jelenlegi községet Tetz János Elzászból származó német telepes alapította, aki 1719-ben telepedett le a régi falu helyén, majd az első letelepülőket 1720-1730. közötti években többen is követték Elszászból és Lotharingiából, majd 1728-ban a kamara is ide telepített néhány német családot.

1738-ban, a török újabb betörés hírére, a lakosság elmenekült s csak 1739. őszén tért vissza újból, 1751-ben a falu már 150 házból állt.

1761-ben itt volt a kincstári altiszttartóság és erdőkerülői hivatal székhelye is. 1763-ban a kamara ismét öt német családot telepített itt le.

1779-ben a falut Temes vármegyéhez csatolták.

1788-ban az újabb török háború idején a császári lovasság a német lakosságot kiűzte a településről, nehogy a törökök dühének essenek áldozatul, azonban a lakosság távolléte alatt markováczi, laczunási, komoristyei és varadiai románok teljesen kifosztották a falut. A hírre a császári lovasság szeptember 30-án a fosztogatókra tört, egy részüket levágta vagy fogságba, ejtette, a többiek, pedig az erdőkbe menekültek. A németek csak október 18-án tértek vissza, amikor gróf Harrach tábornok 2000 emberrel megszállta Versecet.

1821. augusztus 10-én a falu szabadalmat nyert országos és hetivásárok tartására is.

1828-ban Kudriczi Beger Bálint és Heiser Ignácz a falut megvásárolta a kincstártól.

1910-ben 2043 lakosából 83 magyar, 1924 német volt. Ebből 2013 volt római katolikus.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1474 2024 2105 1560 1448 1338 1267[2] 1094[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 839 66,21
Macedónok 133 10,49
Magyarok 44 3,47
Szlovének 38 2,99
Jugoszlávok 37 2,92
Cigányok 35 2,76
Románok 31 2,44
Horvátok 27 2,13
Montenegróiak 9 0,71
Muzulmánok 5 0,39
Németek 3 0,23
Szlovákok 2 0,15
Albánok 2 0,15
Csehek 1 0,07
Ukránok 1 0,07
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település fölé emelkedő 641 méter magas Kudrici tetőn 1719-ben Tetz János elzászi földművelő volt az, aki a környéken letelepedve családjával elsőként kezdett szőlőművelésbe.
  • Római katolikus temploma - 1787-ben épült, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temeskutas egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • A Pallas nagy lexikona