Temeskutas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temeskutas (Гудурица / Gudurica)
Gudurica, Catholic Church.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Versec
Rang falu
Irányítószám 26335
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 1094 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111 m
Terület 22,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Temeskutas (Szerbia)
Temeskutas
Temeskutas
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 10′ 08″, k. h. 21° 26′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 08″, k. h. 21° 26′ 21″

Temeskutas (szerbül Гудурица / Gudurica, németül Kudritz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versectől északkeletre, Nagyszered és Márktelke közt, a Verseci-hegység lejtőjén fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temeskutas (Gudurica) nevét 1362-ben Kutrez néven említették először az oklevelek, majd 1362-ben Kutrez néven írták.

1358-ból ismert első birtokosának neve is; ekkor Kuthresi Miklós birtoka volt.

1597-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a birtokot Karánsebesi Jósika Ferencznek adományozta.

A település a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, lakosai ekkor szerbek voltak, akik a falu nevét Gutorza alakra ferdítették.

A török hódoltság után; 1717-ben 17 lakott házat írtak itt össze, de hamarosan régi lakossága is elhagyta a falut.

A jelenlegi községet Tetz János Elzászból származó német telepes alapította, aki 1719-ben telepedett le a régi falu helyén, majd az első letelepülőket 1720-1730. közötti években többen is követték Elszászból és Lotharingiából, majd 1728-ban a kamara is ide telepített néhány német családot.

1738-ban, a török újabb betörés hírére, a lakosság elmenekült s csak 1739. őszén tért vissza újból, 1751-ben a falu már 150 házból állt.

1761-ben itt volt a kincstári altiszttartóság és erdőkerülői hivatal székhelye is. 1763-ban a kamara ismét öt német családot telepített itt le.

1779-ben a falut Temes vármegyéhez csatolták.

1788-ban az újabb török háború idején a császári lovasság a német lakosságot kiűzte a településről, nehogy a törökök dühének essenek áldozatul, azonban a lakosság távolléte alatt markováczi, laczunási, komoristyei és varadiai románok teljesen kifosztották a falut. A hírre a császári lovasság szeptember 30-án a fosztogatókra tört, egy részüket levágta vagy fogságba, ejtette, a többiek, pedig az erdőkbe menekültek. A németek csak október 18-án tértek vissza, amikor gróf Harrach tábornok 2000 emberrel megszállta Versecet.

1821. augusztus 10-én a falu szabadalmat nyert országos és hetivásárok tartására is.

1828-ban Kudriczi Beger Bálint és Heiser Ignácz a falut megvásárolta a kincstártól.

1910-ben 2043 lakosából 83 magyar, 1924 német volt. Ebből 2013 volt római katolikus.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1474 2024 2105 1560 1448 1338 1267[2] 1094[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 839 66,21
Macedónok 133 10,49
Magyarok 44 3,47
Szlovének 38 2,99
Jugoszlávok 37 2,92
Cigányok 35 2,76
Románok 31 2,44
Horvátok 27 2,13
Montenegróiak 9 0,71
Muzulmánok 5 0,39
Németek 3 0,23
Szlovákok 2 0,15
Albánok 2 0,15
Csehek 1 0,07
Ukránok 1 0,07
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település fölé emelkedő 641 méter magas Kudrici tetőn 1719-ben Tetz János elzászi földművelő volt az, aki a környéken letelepedve családjával elsőként kezdett szőlőművelésbe.
  • Római katolikus temploma - 1787-ben épült, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temeskutas egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • A Pallas nagy lexikona