Almád
| Almád (Јабланка / Jablanka) | |
| A görögkeleti (román) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26361 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 251 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 153 m |
| Terület | 20,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 04′ 25″, k. h. 21° 23′ 19″ | |
| é. sz. 45° 04′ 25″, k. h. 21° 23′ 19″ | |
Almád (szerbül Јабланка / Jablanka, románul Iablanka) település Szerbiában, Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Eredeti neve, Jabolnok almafás területet jelöl. A 19. század végi helységnévrendezés során ezt az elnevezést magyarra lefordítva állapították meg az Almád elnevezést a falu számára.[2]
Fekvése [szerkesztés]
Versec délkeleti szomszédságában, Meszesfalva, Temesszőlős és Mélykastély közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Almád nevét a középkorban Jablonok néven említették az oklevelek, mely ekkor Krassó vármegyéhez tartozott.
1390-ben Ér-Somlyó vár tartozékai között sorolták fel. Ez évben Zsigmond király a várat tartozékaival együtt Perényi Miklósnak adta.
A török hódoltság után, az 1717-es összeírásban Jaboca néven említették, mint 10 házból álló helységet.
Az 1723-1725. évi Mercy-féle térképen is a lakott helyek között szerepelt.
1761-ben nagyrészt szerbek és románok lakták, majd 1776-ban németek is költöztek a helységbe.
1837-ben Almádot Nemeshegyi József és Ignácz vásárolta meg a kincstártól és 1889-ig voltak itt birtokosok, később Singer Adolf és Eleonóra lett a helység legnagyobb birtokosa.
1910-ben 1269 lakosából 13 magyar, 887 román, 360 szerb volt. Ebből 14 római katolikus, 1251 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 850 | 789 | 760 | 633 | 536 | 459 | 281[3] | 251[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Románok | 191 | 67,97 |
| Szerbek | 75 | 26,69 |
| Jugoszlávok | 7 | 2,49 |
| Németek | 2 | 0,71[4] |
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görögkeleti temploma - 1900-ban épült
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ http://www.c3.hu/~magyarnyelv/06-2/kissl.pdf
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Reiszig Ede: Temes vármegye
|
||||||||||||||||||||||||||

