Kiszsám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiszsám (Мали Жам / Mali Žam)
Mali Žam, Romanian Orthodox church.jpg
A görögkeleti (román) templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Versec
Rang falu
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 283 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 88 m
Terület 23,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiszsám (Szerbia)
Kiszsám
Kiszsám
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 12′ 23″, k. h. 21° 20′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 23″, k. h. 21° 20′ 13″

Kiszsám (szerbül Мали Жам / Mali Žam, románul Jamu Mic, németül Kleinscham) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versectől északra, Versecvát, Nagyzsám és Nagyszered közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiszsám már a középkorban is létezett. Nevét 1424-ben említette oklevél Saan néven, mely szerint ekkor még csak egy helység létezett és valószínű, hogy a török hódoltság alatt is lakott maradt.

Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen C. Zamm néven, a verseczi kerületben lakott helyként jelölték, míg a hivatalos térképen Csam alakban írták.

A település 1826-ig a kincstár birtoka volt, 1826-1888. között a Karátsonyi család birtoka volt, majd örököseié lett. 1894-től gróf Zichy Guidó része, gróf Hadik Jánosné birtoka lett, de birtokosok voltak itt még Obradovics Boriszláv és Spatariu Vladimir verseczi lakosok is, akiknek szintén nagyobb birtokuk volt a településen.

1910-ben 1089 lakosából 93 magyar, 705 román, 252 szerb volt. Ebből 97 római katolikus, 23 református, 958 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
999 1034 880 698 565 499 379[2] 283[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Románok 229 60,42
Szerbek 108 28,49
Jugoszlávok 14 3,69
Magyarok 13 3,43
Macedónok 11 2,90
Oroszok 2 0,52[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görögkeleti temploma - 1886-ban épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiszsám egy régi térképen
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.