Kiszsám
| Kiszsám (Мали Жам / Mali Žam) | |
| A görögkeleti (román) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 283 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Terület | 23,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 12′ 23″, k. h. 21° 20′ 13″ | |
| é. sz. 45° 12′ 23″, k. h. 21° 20′ 13″ | |
Kiszsám (szerbül Мали Жам / Mali Žam, románul Jamu Mic, németül Kleinscham) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Versectől északra, Versecvát, Nagyzsám és Nagyszered közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Kiszsám már a középkorban is létezett. Nevét 1424-ben említette oklevél Saan néven, mely szerint ekkor még csak egy helység létezett és valószínű, hogy a török hódoltság alatt is lakott maradt.
Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen C. Zamm néven, a verseczi kerületben lakott helyként jelölték, míg a hivatalos térképen Csam alakban írták.
A település 1826-ig a kincstár birtoka volt, 1826-1888. között a Karátsonyi család birtoka volt, majd örököseié lett. 1894-től gróf Zichy Guidó része, gróf Hadik Jánosné birtoka lett, de birtokosok voltak itt még Obradovics Boriszláv és Spatariu Vladimir verseczi lakosok is, akiknek szintén nagyobb birtokuk volt a településen.
1910-ben 1089 lakosából 93 magyar, 705 román, 252 szerb volt. Ebből 97 római katolikus, 23 református, 958 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 999 | 1034 | 880 | 698 | 565 | 499 | 379[2] | 283[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Románok | 229 | 60,42 |
| Szerbek | 108 | 28,49 |
| Jugoszlávok | 14 | 3,69 |
| Magyarok | 13 | 3,43 |
| Macedónok | 11 | 2,90 |
| Oroszok | 2 | 0,52[3] |
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görögkeleti temploma - 1886-ban épült
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye
|
||||||||||||||||||||||||||

