Törökkanizsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törökkanizsa
(Нови Кнежевац / Novi Kneževac)
Saint George the Martyr Roman Catholic Church, Novi Kneževac, Vojvodina, Serbia - 20060701.jpg
A Szent György vértanú római katolikus templom
Törökkanizsa címere
Törökkanizsa
címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Törökkanizsa
Rang városi jellegű település
Polgármester Dragan Babić
Irányítószám 23330
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 6960 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 71 m
Terület 124,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Törökkanizsa (Szerbia)
Törökkanizsa
Törökkanizsa
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 20° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 20° 06′ 00″
Törökkanizsa
weboldala

Törökkanizsa (szerbül Нови Кнежевац / Novi Kneževac, németül Neu-Kanischa) város és község Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegedtől délre, Magyarkanizsával átellenben, a Tisza bánáti oldalán fekszik.

A község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökkanizsán kívül nyolc falu tartozik a községhez (zárójelben a szerb név szerepel):

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görögkeleti templom

Törökkanizsa és környéke már az ősidőkben is lakott hely lehetett, mellyet a területén talált őskori és népvándorlás korából származó leletek is bizonyítanak.

Törökkanizsa Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1200-ban említették először Kenesna néven.

1237-1240. között Kenesna, 1332-ben Reu Kanizsa, 1337-ben Kanisa (Temes) néven írták.

A Tisza révjének mindkét oldalán kialakult egy-egy Kanizsa nevű helység. A két Kanizsa fontos tiszai átkelőhely volt, melyről Anonymus is megemlékezett honfoglalás történetében, és a Gellért legenda írója is Csanád és Ajtony harcában.

1237. körül a bodrogi Kanizsa határjárásávan említették a révet. A csanádi oldalon levő neve a 14. században Révkanizsa volt, mely 1337-ben részben köznemesi birtok volt.

Kanizsa korán kereskedelmi gócponttá fejlődött; egykor mezőváros lehetett, 1329-ben már említették csütörtöki napon tartott hetivásárát is.

1333-ban már egyházas hely volt, nevét a pápai tizedjegyzékben is említették. Ez évben papja 72 garas, 1334-ben 7 és fél garas, 1335-ben 1 és fél garas pápai tizedet fizetett.

A település dővel a Tisza jobb partjára is átterjedt, s ebből a részből külön falu keletkezett, melyről 1367-ben van első ízben adatunk (Ó-Kanizsa). A városban királyi sókamara hivatal is működött.

A 15. század elején azonban a kanizsai polgárok elveszítették függetlenségüket és földesúri hatóság alá kerültek.

1401. január 17-én Zsigmond király Kanizsát Csáki István fiainak, Miklós temesi főispánnak, György visegrádi várnagynak és Istvánnak adta cserébe.

1509-ben Csáki Gábor volt a földesura, aki a helységet elzálogosította Bakócz bíboros érseknek, de az érsek 1511-ben elengedte a zálogösszegét.

A mohácsi vész után Kanizsa török uralom alá került. 1542-ben pedig itt szállította át hadait a Tiszán Begler bég.

1557-1558-ban a temesvári defterdár 85 házat írt itt össze, lakosai ekkor mind magyarok voltak. 1582-ben már csak négy magyar lakost talált itt a török adószedő, akik juhtenyésztéssel foglalkoztak.

A következő évtizedek alatt szerbek telepedtek le Rév-Kanizsára. 1647-ben is lakott helységként volt említve, 1717-ben pedig már ismét 40 házból állt. 1738-1739-ben pedig pestisjárány pusztított a lakosok között.

A törökök kiűzetése után kezdték a helységet Török-Kanizsának nevezni. 1718-ban Török-Kanizsát a csanádi kerületbe, 1779-ben pedig Torontál vármegyéhez csatolták.

1753-ban a temesvári igazgatóság a helység nevét Josefsdorfra akarta változtatni, de helyette a mellette keletkezett telep vette fel a Jozefova nevet.

A kanizsai uradalmat 1792-ben Szerviczky Márkus vásárolta meg.

1832. augusztus 2-án Törökkanizsa országos és hetivásárok tartására is kiváltságot nyert.

1838-ban Szerviczky György volt a település földesura, majd az 1900-as évek elején Vizeki Tallián Béla tanácsos és neje báró Baich Mária, Törökkanizsai Schulpe Vilmos és Alfonz, gróf Maldeghem Mária, Georgina, Albertina és Károly, valamint Weiszhut Lajos volt a helység legnagyobb birtokosa. A községben álló kastélyok közül az egyiket 1793-ban Szerviczky György építtette. A két Tallián-féle kúria közül az egyiket Tallián Endre, a másikat báró Feilitsch Fedor 1856-ban építtette. A gróf Maldeghem testvérek kastélya 1910-ben épült.

A községbeli római katolikus plébánia már 1333-1335-ben fennállt. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomot 1381-ben a város állíttatta helyre. Mostani plébániája csak 1807-ben alakult. A templomot Szerviczky György 1847-ben kezdte építtetni, és örökösei 1858-ban fejezték be.

A Törökkanizsát Magyarkanizsával hajóhíd kötötte össze, melynek révjoga 1885 előtt még a törökkanizsai uradalomé volt; a hidat1885-ben Szegedről hozták és 80.000 forint költséggel állították fel.

A 20. század elején Torontál vármegye Törökkanizsai járásának volt a székhelye. 1897-ben a Szeged–Karlova-vasútvonal megnyitásával vasúti kapcsolata lett.

1910-ben 4938 lakosából 3168 magyar, 62 német, 1664 szerb volt. Ebből 2995 római katolikus, 1674 görögkeleti ortodox, 10 izraelita volt.

A községhez tartozott Firigyháza puszta, Parlag-major, Tallián-major, Új szállás-major, Budzsáki tanyák és Kupuszina is.

Fejéregyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Firigyháza-puszta helyén a középkorban Fejéregyház helység feküdt, mely a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott és azok sorsát osztotta meg. Az 1514. évi pórlázadás alkalmával a helység legnagyobb része elpusztult. Thelegdy Gábor 1514 június 30-án elpusztított birtokait a budai káptalannak engedte át; de Telegdy Miklós és Ferenc ellene mondtak a beiktatásnak; az e miatt támadt per még 1526-ban is folyt és a Thelegdyek javára dőlt el, mivel még később is itt találjuk őket.

A török hódoltság első évtizedében a helység elpusztult. A 17. század közepe körül rácok költöztek ide, akik a helység nevét, melyet a 16. században Félegyháznak is neveztek, Felityre ferdítették el.

1647-ben Horváth-Voxith István, Petőfalvi Pető és Ladányi Ferenc lett e puszta birtokosa.

1681-ben I. Lipót király Solt vármegyei pusztaként Gbelani Miklósnak, Mihalek Miklósnak és társainak adományozta.

A törökök kiűzetése után a temesvári bánsághoz tartozott és Firigyháza néven volt ismeretes. 1781-ben a török-kanizsai uradalommal együtt Szerviczky Márkus vette meg. E család 1804-ben Csongrád vármegyéből haszonbéreseket telepített ide.

1858-ban a telep önálló község lett. Később ismét pusztaként Törökkanizsához csatolták.

Nevezetes emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
7246 7784 8235 8134 8166 8062 7581[2] 6960[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4369 57,63
Magyarok 2657 35,04
Jugoszlávok 131 1,72
Cigányok 107 1,41
Horvátok 37 0,48
Montenegróiak 20 0,26
Macedónok 19 0,25
Szlovének 7 0,09
Németek 6 0,07
Románok 5 0,06
Bunyevácok 5 0,06
Albánok 5 0,06
Szlovákok 4 0,05
Muzulmánok 3 0,03
Ukránok 2 0,02
Oroszok 1 0,01
Bolgárok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökkanizsa egy régi térképen
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Törökkanizsa témájú médiaállományokat.