Szeged–Karlova-vasútvonal

Szeged–Karlova-vasútvonal
Csóka állomás
Hossz:	65 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Jelmagyarázat  135, 140, 136 0 Szeged egykori szegedi vasúti Tisza-híd 2 Újszeged Újszőreg 6 Szőreg 121. sz. vonal Makó felé Szeged–Temesvár-vasútvonal Temesvár felé 10 Tiszasziget-Újszentiván 12 Vedresháza Államhatár Magyarország / Szerbia 16 Gyála 18 Ókeresztúr Meglévő szakasz vége 28 Törökkanizsa 35 Szanád Vasútvonal Zenta felé 40 Csóka (Čoka) 46 Tiszaszentmiklós (Ostojićevo) 53 Padé (Padej) 60 Esztermajor (??) 66 Bocsár (??) Vasútvonal Nagykikinda felé 71 Karlova (Novo Miloševo) Nagykikinda–Nagybecskerek-vasútvonal 122 Nagybecskerek (Zrenjanin)

Az egykori Szeged–Karlova-vasútvonal a Bánságban a Tisza bal partján található településeket kötötte össze.

Története

A vasútvonalat a Szeged-Karlovai HÉV társaság építtette helyiérdekű vasútként. A 65 km hosszú vasútvonal 1897. szeptember 26-án nyílt meg. A vonal 23,6 kg/m tömegű "i" rendszerű sínekből épült kavicságyazaton, faaljakkal, sínszeges leerősítéssel. Forgalmi kezdőpontja Szeged volt, de csak Szőreg állomáson ágazott ki a MÁV Szeged–Temesvár-vasútvonalából, Szeged és Szőreg között közös használatú volt a pálya. A vonal Szőregtől déli irányba indult a Tisza mentén, majd Karlova állomásnál csatlakozott a Nagykikinda–Nagybecskereki HÉV vonalába. A két vasúttársaság már három évvel a Szeged–karlovai vonal megnyitása után, 1900-ban egyesült Szeged-nagykikinda-nagybecskereki Egyesült HÉV néven. A vonatok az 1901-es menetrend szerint közvetlenül Szeged–Karlova–Nagybecskerek között közlekedtek (133. sz. vonal), míg Karlova és Nagykikinda közötti vonalszakasz külön menetrendi mezőt kapott (134). 1915-ben Tisza-híd és vasútvonal épült Zenta és Csóka között, így Csóka elágazó állomássá vált.

A trianoni határ kettévágta a vasútvonalat, túlnyomó része (Gyála–Törökkanizsa–Karlova) a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (későbbi Jugoszláviához) került. Magyarországon csak egy rövid 9 km-es szakasz maradt (Szőreg–Vedresháza), a szomszédos Szeged–Temesvár–vasútvonal is hasonlóképpen csonkán végződött Szőreg után.

A II. világháborúban 1944-ben felrobbantották a szegedi vasúti Tisza-hidat, majd 1946-tól az ideiglenes fahíd elbontásával végleg megszűnt a vasúti átkelés Szegednél a Tiszán, ami fokozta a magyarországi vonalszakasz elszigeteltségét, ami így Újszeged–Vedresháza viszonylatra rövidült. 1946 októberében felszedték Vedresháza megállóhely és az országhatár közötti vonalszakaszt. A vonal megmaradt magyarországi szakaszát Szőreg és Vedresháza között 1959. október 1-jén szüntették meg kihasználatlansággal indokolva, 1961-ben a síneket is fölszedték. Az 1959-60-as vonalbezárások a magyarországi vonalbezárások első hullámának tekinthetők, ekkor jellemzően rövid, osztrák és jugoszláv határ mentén található elvágott vonalakat zártak be. A vonal megszűnése előtt a 156-os számot viselte.

Jelenleg

A vajdasági oldalon jelenleg Csóka–Karlova (Banatsko Milosevo) között van személy- és teherforgalom, amely a Szabadka–Zenta-vasútvonallal közösen a Szerb Államvasutak 33-mas számú Szabadka–Zenta–Csóka–Karlova vonalának része. Csókától észak felé haladva Törökkanizsáig a pálya megvan, de járhatatlan. Ezen a szakaszon Csókától haladva megkezdték a síncserét "i"-ről "c" (34,5 kg/m) sínrendszerre, de Törökkanizsa előtt mintegy 2 km-re véget ér a "c" vágány, és az eredeti "i" (23,6 kg/m) vágány vezet tovább. Törökkanizsától északra Gyáláig és az országhatárig tartó szakaszt felszedték.

Képek

• 

  Vedresháza megállóhely épülete (3. sz. őrház), a magyarországi szakasz végpontja 1959-ig. Kitérővágány, körüljárási lehetőség nem volt. A vasút a kép előterében látható földút helyén ment.

• 

  Törökkanizsa bezárt állomása

• 

  Használaton kívüli szakasz Szanád közelében. Itt a vágány átépült "c" sínrendszerre.

• 

  Szanád állomás egykori rakodóvágánya, amely ma csonkavágányként végződik. Az állomást elbontották.

• 

  Elágazás Csóka állomás északi végén: az egyenes vágány Törökkanizsa felé vezet, balra a zentai vonal ágazik ki.

• 

  Csóka állomás