Mokrin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mokrin (Мокрин / Mokrin)
Mokrin, Catholic Church.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Nagykikinda
Rang falu
Irányítószám 23305
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 5270 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 90 m
Terület 148,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mokrin  (Szerbia)
Mokrin
Mokrin
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 56′ 05″, k. h. 20° 24′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 05″, k. h. 20° 24′ 16″

Mokrin (régi magyar neve Homokrév, szerbül Мокрин / Mokrin) falu Szerbiában, a Vajdaságban az Észak-bánsági körzetben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykikindától 20 km-re északra fekszik, közigazgatásilag Nagykikindához tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görögkeleti templom

Homokrév (Mokrin) Árpád-kori település. Nevét 1256-ban Humkreu néven említették először az oklevelek. Eredeti neve Homokrév volt. Nevét a Harangod (ma Aranka) homokkal borított két partja közt közlekedő révről nyerte.

A település egykor a Csanád nemzetség birtoka volt. A nemzetség tagjainak osztozkodásakor 1256. december 17-én a falu Waffa fiainak jutott, kiknek utódai a birtokot valószínű elcserélték a Kelemenösfi Telegdyekkel, mert az 1360. évben történt osztozkodáskor Telegdy Lőrincz fiainak Jánosnak és Tamásnak jutott, de 1495-ben Telegdy András a saját részét Bodófalvi Ferencz deáknak zálogosította el, míg egy másik rész Csáki Gáboré lett, aki 1549-ben Bakócz Tamás érseknek. 1508-ban itteni birtokaira a Telegdiek nyertek új adományt.

A török hódoltság alatt elnéptelenedett és a magyar lakosság helyébe szerbek telepedtek le itt. Az 1557-1558. évi adóösszeíráskor 30 ház állt itt, lakosai szerbek voltak.

1564-ben Telegdy István és Palatics János voltak birtokosai.

A 17. század végén a falu elpusztult. 1723-ban nevét Mogrin, Mokrin néven írták.

A temesvári bánsági igazgatás, 1751. szeptemberében a marosi határőrvidék szerb családainak Mokrin és Szentes (a régi Szentelt község helyén) pusztákat jelölt ki letelepedési helyül. A mai Mokrin a régi Szentelt helység helyén épült fel.

1753-tól egy század polgárkatonaság székhelye. 1778-ban 1906 lakosából kilenc család az újonnan szervezett dunai Határőrvidékre vándorolt.

Mokrin, illetve Homokrév 1837-ben országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt két véres ütközet zajlott itt. 1849. április 22-én Derra honvédőrnagy, másnap április 23-án pedig Perczel Mór honvédtábornok aratott fényes győzelmet a Supan vezérlete alatt álló 15000 felkelőn.

1899-ben visszakapta régi Homokrév nevét, de 1911-ben újra Mokrin lett.

Szentelt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Mokrintól délnyugatra, a Szentes nevű szőlőhegyek vidékén feküdt a középkorban Szentelt nevű város, mely eredetileg a kun Szentelt szék fővárosa volt és mindennemű földesúri szolgáltatástól mentes hely volt. Vásárjoggal bírt és egy 1384 évi oklevél tanúsága szerint heti piacait szerdánként tartotta.

1429. augusztus 24-én Héderváry Lőrinc királyi főlovászmester, a jászok és a kunok bírája itt tartotta törvényszékét.

Zsigmond király idejében város a királyi birtok volt, aki 1433-ban Kunszőlőssel együtt Csalapia Dávid török császári herczegnek adta át, ez időre már a kunok elköltöztek, és helyükbe jobbágyok telepedtek le.

1460-ban Mátyás király a birtokot Dóczy Péter kevei és szentlászlói várnagynak, Dóczy László szörényi bánnak és Dóczy Imre udvari vitéznek adományozta.

1536-ban még jelentékeny helységnk írták.

A török hódoltság alatt sem pusztult el, 1582-ben szerb juhászok éltek itt, akik a falu régi nevét Szentulyára változtatták át.

1647-ben újból lakott helyként említtték. 1717 után a temesvári igazgatóság adta bérbe, majd 1751-ben néhány marosi határőrvidéki család telepedett le e az ekkor már Szentos névn említett pusztára. Az új telepet azután Mokrinnak nevezték el.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
8369 7984 7924 7328 6567 6300 5918[2] 5270[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4940 83,47
Cigányok 369 6,23
Magyarok 290 4,90
Jugoszlávok 99 1,67
Horvátok 20 0,33
Macedónok 15 0,25
Montenegróiak 9 0,15
Németek 9 0,15
Bolgárok 8 0,13
Románok 7 0,11
Muzulmánok 4 0,06
Szlovákok 3 0,05
Albánok 3 0,05
Csehek 1 0,01
Ukránok 1 0,01
Szlovének 1 0,01
Ruszinok 1 0,01
Oroszok 1 0,01
Bunyevácok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1858-ban épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homokrév egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mokrin témájú médiaállományokat.