Mokrin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mokrin (Мокрин / Mokrin)
Mokrin, Catholic Church.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Nagykikinda
Rang falu
Irányítószám 23305
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 5270 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 90 m
Terület 148,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mokrin (Szerbia)
Mokrin
Mokrin
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 56′ 05″, k. h. 20° 24′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 05″, k. h. 20° 24′ 16″

Mokrin (régi magyar neve Homokrév, szerbül Мокрин / Mokrin) falu Szerbiában, a Vajdaságban az Észak-bánsági körzetben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykikindától 20 km-re északra fekszik, közigazgatásilag Nagykikindához tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görögkeleti templom

Homokrév (Mokrin) Árpád-kori település. Nevét 1256-ban Humkreu néven említették először az oklevelek. Eredeti neve Homokrév volt. Nevét a Harangod (ma Aranka) homokkal borított két partja közt közlekedő révről nyerte.

A település egykor a Csanád nemzetség birtoka volt. A nemzetség tagjainak osztozkodásakor 1256. december 17-én a falu Waffa fiainak jutott, kiknek utódai a birtokot valószínű elcserélték a Kelemenösfi Telegdyekkel, mert az 1360. évben történt osztozkodáskor Telegdy Lőrincz fiainak Jánosnak és Tamásnak jutott, de 1495-ben Telegdy András a saját részét Bodófalvi Ferencz deáknak zálogosította el, míg egy másik rész Csáki Gáboré lett, aki 1549-ben Bakócz Tamás érseknek. 1508-ban itteni birtokaira a Telegdiek nyertek új adományt.

A török hódoltság alatt elnéptelenedett és a magyar lakosság helyébe szerbek telepedtek le itt. Az 1557-1558. évi adóösszeíráskor 30 ház állt itt, lakosai szerbek voltak.

1564-ben Telegdy István és Palatics János voltak birtokosai.

A 17. század végén a falu elpusztult. 1723-ban nevét Mogrin, Mokrin néven írták.

A temesvári bánsági igazgatás, 1751. szeptemberében a marosi határőrvidék szerb családainak Mokrin és Szentes (a régi Szentelt község helyén) pusztákat jelölt ki letelepedési helyül. A mai Mokrin a régi Szentelt helység helyén épült fel.

1753-tól egy század polgárkatonaság székhelye. 1778-ban 1906 lakosából kilenc család az újonnan szervezett dunai Határőrvidékre vándorolt.

Mokrin, illetve Homokrév 1837-ben országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt két véres ütközet zajlott itt. 1849. április 22-én Derra honvédőrnagy, másnap április 23-án pedig Perczel Mór honvédtábornok aratott fényes győzelmet a Supan vezérlete alatt álló 15000 felkelőn.

1899-ben visszakapta régi Homokrév nevét, de 1911-ben újra Mokrin lett.

Szentelt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Mokrintól délnyugatra, a Szentes nevű szőlőhegyek vidékén feküdt a középkorban Szentelt nevű város, mely eredetileg a kun Szentelt szék fővárosa volt és mindennemű földesúri szolgáltatástól mentes hely volt. Vásárjoggal bírt és egy 1384 évi oklevél tanúsága szerint heti piacait szerdánként tartotta.

1429. augusztus 24-én Héderváry Lőrinc királyi főlovászmester, a jászok és a kunok bírája itt tartotta törvényszékét.

Zsigmond király idejében város a királyi birtok volt, aki 1433-ban Kunszőlőssel együtt Csalapia Dávid török császári herczegnek adta át, ez időre már a kunok elköltöztek, és helyükbe jobbágyok telepedtek le.

1460-ban Mátyás király a birtokot Dóczy Péter kevei és szentlászlói várnagynak, Dóczy László szörényi bánnak és Dóczy Imre udvari vitéznek adományozta.

1536-ban még jelentékeny helységnk írták.

A török hódoltság alatt sem pusztult el, 1582-ben szerb juhászok éltek itt, akik a falu régi nevét Szentulyára változtatták át.

1647-ben újból lakott helyként említtték. 1717 után a temesvári igazgatóság adta bérbe, majd 1751-ben néhány marosi határőrvidéki család telepedett le e az ekkor már Szentos névn említett pusztára. Az új telepet azután Mokrinnak nevezték el.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
8369 7984 7924 7328 6567 6300 5918[2] 5270[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4940 83,47
Cigányok 369 6,23
Magyarok 290 4,90
Jugoszlávok 99 1,67
Horvátok 20 0,33
Macedónok 15 0,25
Montenegróiak 9 0,15
Németek 9 0,15
Bolgárok 8 0,13
Románok 7 0,11
Muzulmánok 4 0,06
Szlovákok 3 0,05
Albánok 3 0,05
Csehek 1 0,01
Ukránok 1 0,01
Szlovének 1 0,01
Ruszinok 1 0,01
Oroszok 1 0,01
Bunyevácok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1858-ban épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homokrév egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mokrin témájú médiaállományokat.