Hódegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hódegyháza (Јазово / Jazovo)
Hehza1.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Csóka
Rang falu
Irányítószám 23327
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 742 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 87 m
Terület 28,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hódegyháza  (Szerbia)
Hódegyháza
Hódegyháza
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 54′ 05″, k. h. 20° 12′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 05″, k. h. 20° 12′ 35″

Hódegyháza (szerbül Јазово / Jazovo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykikindától északnyugatra, Csókától délkeletre, az Aranka folyó közelében, Tiszaszentmiklós és Szaján közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hódegyháza közelében már a középkorban állt egy hasonló nevű település.

1337-ben a pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már temploma is állt.

A 14. század elején a Csanád nemzetség volt Hódegyháza birtokosa.

1337-ben történt osztozkodáskor a Csanád nemzetség tagjai közül Csanád érsek és unokaöccsei, a Telegdyek kapták, kiknek utódai 1360-ban három részre osztották a falut, mely osztozáskor egyik részt Pongrác fiai, Tamás kalocsai érsek és Kelemen, a másikat Miklós fiai, György és Miklós, a harmadikat Lőrinc fiai, János és Tamás kapták meg, majd 1400 körül Hódegyházi Pál szerezte meg az egyik Telegdy részt.

1459-ben Telegdy András itteni részét elzálogosította Bodófalvi Ferenc deáknak, majd 1508-ban Telegdy István új királyi adományt kapott itteni birtokára..

A török hódoltság elején a falu magyar jobbágyai elköltöztek, helyükbe szerbek telepedtek. 15571558-as török adólajstromok szerint már csak 14 ház volt itt, azokban is szerbek laktak, akik a falu nevét Hodits-ra változtatták.

1561-ben Telegdy Mihály hódegyházi részét hűtlenség miatt elvesztette, egykori birtokát Nádasdy Tamás nádor Kerecsényi Lászlónak adományozta. 1653-ban a nádor Béltelki Pálnak és Olasz Pálnak adományozta, majd 1689-ben özvegy Bélteki Pálné végrendeletében a falut Csomaközi Lászlónak hagyományozta.

Hódegyháza a temesvári bánság szervezésekor már csak puszta volt, melybe 1760-ban a temesvári igazgatóság Szeged környéki magyarokból telepített ide szerződéses községet.

1812-ben a temesvári kamarai hivatal hat évre szóló szerződést kötött Jazova és Hadits nevű dohányültetvényekre. A két dohánykertészet ekkor 99 házban és 80 főből állt, lakói katolikus vallású magyarok voltak, és a dohányon kívül gabonát, árpát, zabot, kukoricát is termeltek, melyet főleg a szegedi piacon értékesítettek. Saját legelőjük nem volt, a szomszédos Tiszaszentmiklós maradványföldjeinek egy részét bérelték legelőnek.

1816-ban a birtokot József nádor a kincstártól megvásárolta, majd 18331844 között Torontál megyei Akács, Nagy- és Kis-Bikács községből érkezett lakosokkal gyarapította.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakossága főként állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik. Továbbá van még két mesterséges halastó is. Az egyik 2006-ig állami tulajdonban volt. Aztán privatizálták.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1861 1887 1729 1625 1261 1118 978[2] 742[1]


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 832 85,07
Szerbek 92 9,40
Jugoszlávok 7 0,71
Cigányok 5 0,51
Horvátok 3 0,30
Oroszok 3 0,30
Macedónok 2 0,20
Montenegróiak 1 0,10
Ukránok 1 0,10
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]