Töröktopolya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Töröktopolya
(Банатска Топола / Banatska Topola)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségNagykikinda
Rangfalu
PolgármesterNedeljko Cimeša
Irányítószám23315
Körzethívószám+381 230
RendszámKI
Népesség
Teljes népesség866 fő (2011)[1]
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság78 m
Terület120,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 40′ 21″, k. h. 20° 27′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 21″, k. h. 20° 27′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Töröktopolya
témájú médiaállományokat.

Töröktopolya (szerbül Банатска Топола / Banatska Topola, németül Banat Topola) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykikindától délre, Beodra, Basahíd, Tóba és Torontáloroszi közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Töröktopolya helyén még az 1783. évi térképen is nagy kiterjedésű mocsarak vannak feltüntetve. A mocsaras terület a beodrai uradalom területéhez tartozott. 1781-ben Karátsonyi Bogdán megvásárolta a területet és megkezdte a mocsaras területek kiszárítását és az így nyert területre 1790. körül magyarokat és németeket telepített. A helyből alakult ki Topolya és népesült be ismét Novoszello-puszta. Az 1800-as évek elején a település neve Töröktopolya lett.

1838-ban Karácsonyi Lajos, majd gróf Karátsonyi Guidó birtoka lett. 1893-ban önálló községgé alakult.

1910-ben 1149 lakosából 544 magyar, 596 német volt. Ebből 1140 volt római katolikus.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagykikindai járásához tartozott.

Pusztanovoszello[szerkesztés]

A településhez tartozik Pusztanovoszello is. Helyén a középkorban Újfalu állt, melyet 1399-ben már említettek az oklevelekben. Valószínűhogy, hogy azonos lehet az 1441 körül a becsei várhoz tartozó Újfaluval.

Újfalu a török hódoltság alatt elpusztult, a Mercy-féle térképen lakatlan helyként tüntették fel.

Újfaluban 1761-ben szerbek laktak, 1766-ban a kamara a tiszai és a marosi szerb határőröknek engedte át.

1774-ben a szerbek a nagykikindai kiváltságos kerületnek szervezésekor elvándoroltak innen, és 1783-ban a puszta ismét lakatlanná vált.

A 19. század elején, Beodrai Karátsonyi László birtoka volt, aki földművelő és dohánytermelő római katolikus németeket telepített le ide, 1838-ban lakosainak a száma már 4760 fő lett. Azonban a telepesek nagy része 1870 körül ismét elköltözött, a helységet pusztaként Topolyához csatolták.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1177 965 1033 1733 1382 1176 1066[2] 866[3]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 570 53,47
Magyarok 434 40,71
Németek 5 0,46
Muzulmánok 5 0,46
Bolgárok 3 0,28
Horvátok 2 0,18
Montenegróiak 1 0,09
Szlovákok 1 0,09
Egyéb/Ismeretlen[4]

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]