Töröktopolya
| Töröktopolya (Банатска Топола / Banatska Topola) |
|
 |
|
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Nagykikinda |
| Rang | falu |
| Polgármester | Tóth Ottília |
| Irányítószám | 23315 |
| Körzethívószám | +381 230 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 866 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 78 m |
| Terület | 120,4 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Töröktopolya
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 40′ 13″, k. h. 20° 27′ 34″ | |
Töröktopolya (szerbül Банатска Топола / Banatska Topola, németül Banat Topola) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagykikindától délre, Beodra, Basahíd, Tóba és Torontáloroszi közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Töröktopolya helyén még az 1783. évi térképen is nagy kiterjedésű mocsarak vannak feltüntetve. A mocsaras terület a beodrai uradalom területéhez tartozott. 1781-ben Karátsonyi Bogdán megvásárolta a területet és megkezdte a mocsaras területek kiszárítását és az így nyert területre 1790. körül magyarokat és németeket telepített. A helyből alakult ki Topolya és népesült be ismét Novoszello-puszta. Az 1800-as évek elején a település neve Töröktopolya lett.
1838-ban Karácsonyi Lajos, majd gróf Karátsonyi Guidó birtoka lett. 1893-ban önálló községgé alakult.
1910-ben 1149 lakosából 544 magyar, 596 német volt. Ebből 1140 volt római katolikus.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagykikindai járásához tartozott.
Pusztanovoszello [szerkesztés]
A településhez tartozik Pusztanovoszello is. Helyén a középkorban Újfalu állt, melyet 1399-ben már említettek az oklevelekben. Valószínűhogy, hogy azonos lehet az 1441 körül a becsei várhoz tartozó Újfaluval.
Újfalu a török hódoltság alatt elpusztult, a Mercy-féle térképen lakatlan helyként tüntették fel.
Újfaluban 1761-ben szerbek laktak, 1766-ban a kamara a tiszai és a marosi szerb határőröknek engedte át.
1774-ben a szerbek a nagykikindai kiváltságos kerületnek szervezésekor elvándoroltak innen, és 1783-ban a puszta ismét lakatlanná vált.
A 19. század elején, Beodrai Karátsonyi László birtoka volt, aki földművelő és dohánytermelő római katolikus németeket telepített le ide, 1838-ban lakosainak a száma már 4760 fő lett. Azonban a telepesek nagy része 1870 körül ismét elköltözött, a helységet pusztaként Topolyához csatolták.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1177 | 965 | 1033 | 1733 | 1382 | 1176 | 1066[2] | 866[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 570 | 53,47 |
| Magyarok | 434 | 40,71 |
| Németek | 5 | 0,46 |
| Muzulmánok | 5 | 0,46 |
| Bolgárok | 3 | 0,28 |
| Horvátok | 2 | 0,18 |
| Montenegróiak | 1 | 0,09 |
| Szlovákok | 1 | 0,09 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek [szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1899-ben épült, a Bánság egyetlen Mária-kegyhelye. Búcsúját Nagyboldogasszony napján tartják meg.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||
