43-as főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
43-as főút
ÚttípusElsőrendű főút
Hossza
elkészült52,1 km
épül0 km
tervezett0 km
OrszágMagyarország
TartományokCsongrád-Csanád vármegye
MérnökségekMagyar Közút Kht.
Az út elejeSzeged
Az út végeNagylak Románia
Időzónaközép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 43-as főút témájú médiaállományokat.

A 43-as főút egy magyarországi főút, amely a SzegedMakóNagylak útvonalon halad, összekötve Csongrád-Csanád vármegye székhelyét a magyarromán határral. Hossza 52,1 kilométer. Az úthoz a hazai főutak közül az 5-ös, a 47-es és a 431-es főút is csatlakozik. Az előbbi Budapest és Röszke (illetve Szerbia) felé teszi lehetővé a közlekedést, a második Békéscsaba-Debrecen irányába, a harmadik pedig a kiszombori határátkelőhöz vezet, elkerülve és tehermentesítve a községet.

Az út az alábbi településeket érinti: Szeged, Szeged-Újszeged, Szeged-Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Makó, Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak.

Nyomvonala[szerkesztés]

Csongrád-Csanád vármegye székhelyén, Szeged belvárosának északnyugati szélén indul, az 5-ös főútból kiágazva, annak 169,200-as kilométerszelvénye után; ott, ahol az az addig a város központja felé vezető útvonaláról (a Kossuth Lajos sugárútról) ráfordul a szegedi Nagykörútra, azon belül is annak Párizsi körút nevű szakaszára. A 43-as kezdeti szakaszai is a Nagykörút részeiként húzódnak északkelet, majd egyre inkább kelet felé, Párizsi körút, a Klapka tér után Berlini körút, a Csongrádi sugárút keresztezése – és a Csongrádtól idáig vezető 4519-es út betorkollása – után Brüsszeli körút, a József Attila sugárút keresztezése – és a 47-es főút becsatlakozása – után pedig Római körút néven.

1,5 kilométer után beletorkollik a Makótól idáig húzódó 4412-es út, innét a főút már délkelet felé tart és hamarosan eléri a Tisza folyását, amit a Bertalan híddal keresztez. Újszegedi szakasza a Temesvári körút nevet viseli, egyre inkább dél, majd délnyugat felé fordulva. Már 3,6 kilométer teljesítésén is túl jár, amikor – az újszegedi gyermekkórház és a városi Kisstadion között elhaladva – újra délkeleti irányba fordul és a Szőregi út nevet felvéve távolodni kezd a város központjától. Ugyanitt még kiágazik belőle nyugat-délnyugat felé a 43 303-as út, a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalának Újszeged vasútállomására.

5,2 kilométer után egy körforgalmon halad át – ennek középpontjában áll a Szőregi csata emlékoszlopa –, majd 5,4 kilométer után metszi az egykori Kamaratöltés nyomvonalát [itt elhalad az egykori Újszőreg megállóhely térsége mellett] és egyúttal eléri Újszőreg nyugati szélét; onnan egy darabig a városrész északi peremén halad, egyre inkább keleti irányt felvéve, Makai út néven. 7,3 kilométer után egy körforgalomhoz ér: ott a 4302-es út ágazik ki belőle Szőreg városrész történelmi központja és Kübekháza felé. 7,8 kilométer után kilép a belterületről és még a 8,2 kilométer elérése előtt átlépi Deszk határát.

9,8 kilométer után éri el Deszk lakott területét, ott az Alkotmány utca nevet veszi fel. A 11. kilométerénél kiágazik belőle a 43 306-os út, Deszk megállóhely felé, 12,3 kilométer után pedig ki is lép a lakott területek közül. 16,4 kilométer után éri el Klárafalva határszélét, egy darabon a határvonalat kíséri, majd a 17+250-es kilométerszelvénye táján belép a település területére, ahol egyből belterületek közé érkezve húzódik tovább. A 17+700-as kilométerszelvénye táján visszatorkollik belőle a 4302-es út dél felől, bő 20 kilométer megtételét követően. Felszabadulás utca néven húzódik a belterület keleti széléig, amit a 18+350-es kilométerszelvénye közelében ér el.

19,5 kilométer után, egy enyhe iránytöréssel lép át Ferencszállás területére és itt is egyből belterületi szakaszai következnek, Szegedi út néven, kelet-délkeleti irányban húzódva. A 20+550-es kilométerszelvényénél ismét egy állomásra vezető mellékút válik ki belőle, dél felé: ez a 43 307-es út, amely a már megszüntetett Ferencszállás megállóhelyet szolgálta ki. 21,3 kilométer teljesítését követően éri el a főút Ferencszállás legkeletibb házait, ott egyből át is lép Kiszombor területére.

Kiszombor belterületét a főút gyakorlatilag nem érinti, csak elhalad annak északi pereme mellett, a 25. és 28. kilométerei között; a településtől mindvégig elválasztják a vasút vágányai. 25,2 kilométer után egy önkormányzati út ágazik ki belőle dél felé, ez biztosít közúti elérhetőséget a vasút pár száz méterrel arrébb található Kiszombor vasútállomása számára, 26,8 kilométer után pedig a 43 107-es út ágazik ki belőle ugyancsak nagyjából déli irányban: ez tekinthető a település főutcájának és erről letérve érhető el a vasút Kiszombor megálló megállóhelye is. Még a település határain belül a 43-as egy körforgalomba ér: itt a 431-es főút ágazik ki belőle, amely a Kiszombor-Nagycsanád közti közúti határátkelőhelyre vezet.

A 29. kilométerénél a főút – a vasúttal párhuzamosan haladva, de külön hídon – keresztezi a Maros folyását, egyben átlép Makó területére. Majdnem pontosan a 30. kilométerénél éri el a város lakott területének szélét, ahol a Szegedi út nevet viseli; 200 méterrel arrébb kiágazik belőle északnyugat felé a Szeged felé vezető 4412-es út, néhány sarokkal arrébb pedig déli irányban jön egy újabb elágazása: itt a 43 308-as út válik ki belőle Őrszentlőrinc városrész és Makó vasútállomás felé.

A belvárosban két körforgalmon is áthalad, az elsőnél csak önkormányzati utakkal találkozik, a másodiknál viszont a Békéscsaba déli részétől idáig húzódó 4432-es út torkollik bele, 31 kilométer megtétele után. A neve ezután már Megyeház utca, ezen a néven éri el harmadik makói körforgalmát: ott a 4424-es út torkollik bele, amely Királyhegyessel kapcsolja össze a várost. Negyedik és ötödik makói körforgalma – előbbi a 32. kilométerénél, a református ótemető közelében, utóbbi pedig 33,3 kilométer után, az egyik helyi bevásárlóközpontnál – már ismét csak önkormányzati utakat szolgál ki; neve ezen a szakaszon már Aradi utca.

A 34+150-es kilométerszelvényénél, nyílt vonali szakaszon, szintben keresztezi a MÁV 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalát, majd lassan elhagyja Makó belterületi részeit. Már külterületen érkezik a hatodik itteni körforgalmához, 34,8 kilométer után, nyugat felől: a tovább egyenesen haladó szakasz a 4434-es számozást viseli, és itt ér véget csaknem 85 kilométer után, észak felől a 430-as főút torkollik bele ebbe a körforgalomba, az M43-as autópálya makói csomópontja irányából, a 43-as főút pedig innen délkelet felé folytatódik.

A 36. kilométerénél éri el az út Apátfalva határát, belterületére pedig 40,6 kilométer után lép be; települési neve itt is Aradi utca. 41,2 kilométer után keresztezi a vasút vágányait, majd azokkal párhuzamos irányba fordul, Széchenyi István utca néven. 41,6 kilométer után ágazik ki belőle észak felé a 44 322-es út, Apátfalva vasútállomás kiszolgálására, kevéssel a 42. kilométere után pedig egy kereszteződéshez ér: itt a 4425-ös út keresztezi, amely a Makóhoz tartozó Rákos külterületi városrésztől az 1944-ben megsemmisült (de évek óta újjáépíteni tervezett) apátfalvi Maros-híd egykori hídfőjéig vezet, és itt a 17. kilométere után jár.

A 43. kilométere után a főút szinte észrevétlenül lép át Magyarcsanádra, hiszen külterületi részeket itt egyik településen sem érint: egyből belterületre érkezik, és a Fő utca nevet veszi fel. A 44. kilométerénél ágazik ki belőle a 44 323-as számú mellékút, Magyarcsanád megállóhelyre, kevéssel a 45. kilométere után elhagyja a község legkeletibb házait, az 50. kilométerét pedig már Csanádpalota határai közt teljesíti. Ez utóbbi település lakott területeivel azonban nem találkozik, azoktól jó pár kilométerrel délebbre húzódik, többé-kevésbé párhuzamosan a 121-es vasútvonallal.

Bő másfél kilométer után, az 51+500-as kilométerszelvényénél a főút átlép az utolsó általa érintett magyarországi település, Nagylak területére, ahol egyúttal a vasútvonal északabbnak kanyarodva eltávolodik tőle. 51,7 kilométer után beletorkollik a 4451-es út, szinte pontosan 8 kilométer után, nem sokkal ezt követően pedig véget is ér, beletorkollva egy körforgalomba. Az említett körforgalomból egyenesen tovább már csak a határátkelőhelyet kiszolgáló útszakaszok húzódnak – azok később, az országhatár romániai oldalán DN7-es útszámozással folytatódnak –, északkelet felé pedig a 448-as főútra lehet ráhajtani ebből a csomópontból, Csanádpalota irányába.

Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 52,101 kilométer.

Települések az út mentén[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete lényegében a teljes mai hosszában harmadrendű főúttá nyilvánította, természetesen a később (1979-ben) megépült szegedi hídja és az ahhoz csatlakozva kialakított nagykörúti szakasza, illetve a szintén később létesült kiszombori elkerülő kivételével. A Szeged-Kiszombor közti szakasz akkor a 431-es útszámozást kapta (az az út Kiszombor után még továbbfolytatódott az országhatárig), a következő, Makóig tartó szakasz a Csanádapácáig vezető 437-es főút része lett, hátralévő szakasza pedig 438-as útszámot kapott. [A 43-as útszámot ugyanakkor a Berettyószentmárton-Békéscsaba-Szeged útvonal kapta meg,[1] és ez hatályban maradt második világháború idején, az első és második bécsi döntések utáni időszakban is, illetve egy évszámfeltüntetés nélküli, valószínűleg 1949 körüli közúthálózati térkép kiadása idején is.[2]]

Az említett, dátum nélküli, 1949 körül készült térkép már másodrendű főútként tünteti fel, 46-os útszámozással.[3]

Forgalma[szerkesztés]

A főút forgalma az egyik legnagyobb volt Magyarországon; Bulgária és Románia Európai Uniós csatlakozása óta a forgalom pedig háromszorosára nőtt.[4][5] Az átmenő forgalom túlnyomó része tehergépjármű volt, ráadásul igen sok település fekszik mellette. A községek legtöbbjében jelzőlámpás gyalogátkelőket alakítottak ki, lehetővé téve ezzel a biztonságos áthaladást. Azonban napjainkban az úttól északra elhelyezkedő M43-as tehermentesíti.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]