Petőfi Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petőfi Zoltán
Petőfi Zoltán gyermekkori arcz képe.jpg
Az ifjú Petőfi Zoltán
Születéskori neve Petőfi Zoltán
Született 1848. december 15.
Debrecen
Elhunyt 1870. november 5. (21 évesen)
Flag of Austria-Hungary (1869-1918).svg Pest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása színész, költő
Petőfi Zoltán 1860-ban
Családi sírboltja

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15.Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangélikusrómai katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.[1] Petőfi Sándor halála után Erdődön nagyapjánál, majd Pesten mostohaapjánál, Horvát Árpád történésznél nevelkedett. Gyámja 1869-ig Petrovics István. 1865-től Szarvason járta felsőbb iskoláit, azonban már a nyolcadik osztályt év közben el kellett hagynia, mert nagybátyja, Petőfi István magához vitte Csákóra. Innen Debrecenbe ment, és 1867-ben színésznek állt mindössze 30 forint havi fizetésért.

Hozzátartozói megpróbálták lebeszélni erről a pályáról, sikertelenül. Gyenge szervezete azonban nem bírta sokáig a megpróbáltatásokat, és hamar veszélyesen megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza Pestre, ám 1870. november 5-én reggel 7 órakor, élete 22. évében meghalt tüdőbajban. 1870. november 6-án délután helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőbenben, édesanyja koporsójában.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Költeményeiből megjelent a Vasárnapi Újságban (1870. fordítás franciából), a Szilágyban (1884. 41. sz. levele és három költeménye 1864-ből), az Egyetértésben (1898. 328. sz. Bucsú és Szalay halálára című költemény); Kéry Gyula hátrahagyott kézirataiból közölt a Magyar Salon XXXVIII. kötetében.
  • Madame Girardin Lady Tartuffe című színművét magyarra fordította, ez kéziratban maradt.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szana Tamás Örök emlékek (Budapest, 1892)
  • Déri Gyula: Petőfi Zoltán (Budapest, 1909)
  • Krúdy Gyula: Írói arcképek (I., Budapest, 1957)
  • Irányi István: Petőfi Zoltán életpályája (Szarvas, 1964).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]