Gerendás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerendás
Gerendás címere
Gerendás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békéscsabai
Kistérség Orosházai
Jogállás község
Polgármester Lengyel Zsolt András (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5925
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 1352 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 33,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 40,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gerendás  (Magyarország)
Gerendás
Gerendás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 35′ 49″, k. h. 20° 51′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 49″, k. h. 20° 51′ 36″
Gerendás  (Békés megye)
Gerendás
Gerendás
Pozíció Békés megye térképén
Gerendás weboldala

Gerendás község Békés megye Békéscsabai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település csak közúton érhető el, bekötőútja (5,5 km) a 47-es főútról ágazik le Csorváson. A legközelebbi vasútállomás (kb. 4 km-re) is Csorvásnál van, a Szeged–Békéscsaba-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oklevél először 1418-ban említette a települést, ami jelentős falu lehetett, hiszen gerendákkal készült temploma volt. A török időkben, 1596-ban elpusztult, és 1740-től Csaba közlegelője volt, ám 1862-től már ismét működött temploma és tornyos iskolája.

Az 1860-as években többször megfordult itt a pályakezdő Munkácsy Mihály festőművész. Gerendás határában ugyanis 255 kishold bérlete volt Munkácsy nagybátyjának, Reök Istvánnak. Munkácsy 1863-ban és 1865-ben több hónapot töltött a gerendási tanyán. Sokat rajzolt itt, és elkészült néhány festménye is, közülük leghíresebb a Búsuló betyár.

Gerendási birtokán eredményesen foglalkozott búzanemesítéssel az első magyar búzanemesítő, Mokry Sámuel (1832-1909). A mai község mint Nagygerendás-puszta 1924-ig Békéscsabához tartozott, azután lett önálló település. Az ország első betonútja itt készült 1937 táján.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 6%-a szlovák és 2%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gerendás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]