Gerendás

Gerendás címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Orosházi

Jogállás

község

Polgármester

Lengyel Zsolt András (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

5925

Körzethívószám

66

Népesség

Teljes népesség

1364 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

33,45 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

40,78 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Gerendás

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,597°, k. h. 20,860°

Gerendás

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46,597°, k. h. 20,860°

Gerendás weboldala

Gerendás község Békés megye Orosházi kistérségében.

Fekvése[szerkesztés]

A település csak közúton érhető el, bekötőútja (5,5 km) a 47-es főútról ágazik le Csorváson (A legközelebbi vasútállomás (kb. 4 km-re) is Csorvásnál van, a Szeged–Békéscsaba-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Oklevél először 1418-ban említette a települést, ami jelentős falu lehetett, hiszen gerendákkal készült temploma volt. A török időkben, 1596-ban elpusztult, és 1740-től Csaba közlegelője volt, ám 1862-től már ismét működött temploma és tornyos iskolája.

Az 1860-as években többször megfordult itt a pályakezdő Munkácsy Mihály festőművész. Gerendás határában ugyanis 255 kishold bérlete volt Munkácsy nagybátyjának, Reök Istvánnak. Munkácsy 1863-ban és 1865-ben több hónapot töltött a gerendási tanyán. Sokat rajzolt itt, és elkészült néhány festménye is, közülük leghíresebb a Búsuló betyár.

Gerendási birtokán eredményesen foglalkozott búzanemesítéssel az első magyar búzanemesítő, Mokry Sámuel (1832-1909). A mai község mint Nagygerendás-puszta 1924-ig Békéscsabához tartozott, azután lett önálló település. Az ország első betonútja itt készült 1937 táján.