Szigetbecse
| Szigetbecse | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Ráckevei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Magasitz Lajos[1] | ||
| Irányítószám | 2321 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1360 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 79,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szigetbecse
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szigetbecse
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| Szigetbecse weboldala | |||
Szigetbecse (németül Wetsch) község Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna holtága mellett fekszik, a fővárostól mindössze 48 km-re. Budapestről tömegközlekedéssel a Közvágóhídról induló HÉV-vel, majd Ráckevéről Volán helyközi autóbuszjárattal érhető el. Személygépkocsival a sziget hosszában végignyúló műúton vagy az 51-es országúton, Kiskunlacházánál Ráckeve felé elkanyarodva, Ráckevén áthaladva az autóbuszjárat vonalát követve érhetjük el a falut.
[szerkesztés] Története
Szigetbecse nevét 1217-ben említette először oklevél Beche néven. A település névadója a Becse-Gergely nemzettség volt, akiknek õsei a késõbbi III. Béla kíséretében tértek vissza Bizáncból, az ekkor elnyert birtokuk az egyetlen volt a szigeten, amely Becse-Gergelyeké volt.
1308-ban Szent Istvánról elnevezett körtemplomát is említették. Ekkor Becsei Imre faluja volt.
1311 évi oklevélben Imre már Becse nevű faluja után magát már Becsei néven iktattatta be a Fejér megyei Solt-széken levő Fű-tő nevű birtokába. Ugyanekkor a Becsegergely nemzetségből származó Lukács fia László mester is átiratja 1297-ben kelt oklevelét.
A nemzetség tagjai közül Becsei Imre, aki 1312-ben már a király familiáris szerviense volt nagy birtokszerző volt: 1312, 1315 és 1319-ben a közeli Peregen, 1313-ban Pomázon, 1317, 1319-ben házat Felhévizen, földet a Pilis megyei Aszófőn, 1318-ban Szalkon és a Solt-székben fekvő Inakfiapéterföldén és 1319-ben a Baranya megyei Kerekegyházán. 1320-ban Becsei Imre már királyi főszekerész, ekkor biztosítja magának Pereget és Szalkot is, majd fiaival együtt megszerzi Bátmonostort is, melyről később több oklevél is készül, 1321-ben már barsi ispán és lévai várnagy és Rubertet kapta meg és ekkor szerzi meg Páli nagy részét is. 1325-ben a Hont megyei Szalk részeit és Sallót szerzi meg és a Hont megyei Terenyét kapta adományba. További birtokszerzései között szerepel még többek között a Vesszős, Töttös és Tamás (Tövises) nevű fiaival együtt 1322-1323-ban a Baranya megyei Teremhegyet cseréli el Lak nevű településért. Becsei Imre 1333ban meghalt, tőle Töttös és Vesszős nevű fiai együttesen a lévai várnagyságot örökölték.
1344-ben Károly Róbert király Töttös és Vesszős becsei jobbágyait kivette a nagyszigeti jobbágyokra kötelezően előírt erdőóvó, ménespásztori és egyéb szolgáltatások alól azzal, hogy Becsét nemesi joggal bírják.
1347-ben a király a falut Szent István mártír templomával és a szemben fekvő Pereggel együtt visszavette a Becseiektől, mivel a budai és nagyszigeti királyi majorok részére szükségesek voltak. Helyettük cserébe Bars és Hont megyei falvakért. Becséhez ekkor a Dunán 6 malom, 6 rab cselédlány, 73 nagyállat és 150 disznó tartozott hozzá. Jobbágyai számáról és határairól nem maradt adat.
1479-ben Hunyadi Mátyás özvegye, Beatrix királyné tulajdonaként említik a falut.
A török uralom végére elpusztult Becse lakossága, helyükbe elõször szerbek települnek meg, majd helyükbe stájer és sváb telepesek érkeztek.
1910-ben 956 lakosából 767 magyar, 183 német volt. Ebből 935 római katolikus, 17 református volt.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráczkevei járásához tartozott.
A falunak 1946-ig szinte 85%-ban német lakossága volt. Jelenleg is nemzetiségi település, magyarok és svábok lakják.
Szigetbecsén ma is ápolják a régi néphagyományokat, a híres húsvéti ”tojásfutást”, amelyet húsvét vasárnap du. 5 órakor rendezik meg a Petõfi S. utcában. Szigetbecse idegenforgalmát az üdülõk, a horgászok jelentik. Vonzó a becsei Duna-part - a holtág vidéke, a dunai szabadstrand az idelátogató turisták, üdülõk számára. A Ráckevei (Soroksári) Duna partján mintegy 9 km hosszú területen épült ki a szigetbecsei üdülõterület 640 hétvégiházzal.
A község nem épült közvetlenül a Ráckevei Duna mellé az árvizek miatt. Mintegy hatszáz - ezer méter választja el tõle, közben szántók, rétek, kicsiny nádasok, tölgyesek zöldelnek. Ez teszi ezt a Duna menti partszakaszt különösen megnyerõvé.
[szerkesztés] Nevezetességei
Rokonai révén itt töltötte gyermekkora nagy részét és itt kezdett fotózni is André Kertész világhírű fotóművész. 1985-ben bekövetkezett halála után, végakaratának köszönhetően számos munkája és személyes tárgya került a településre, ahol Emlékszobát rendeztek be a tiszteletére.
[szerkesztés] Források
- Györffy György:Nagyszigeti (Csepeli) Ispánság
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
