Szigetbecse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigetbecse
Szigetbecse címere
Szigetbecse címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Ráckevei
Kistérség Ráckevei
Jogállás község
Polgármester Magasitz Lajos[1]
Irányítószám 2321
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 1294 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 79,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigetbecse (Magyarország)
Szigetbecse
Szigetbecse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 56′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 56′ 58″
Szigetbecse (Pest megye)
Szigetbecse
Szigetbecse
Pozíció Pest megye térképén
Szigetbecse weboldala

Szigetbecse (németül Wetsch) község Pest megyében, a Ráckevei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna holtága mellett fekszik, a fővárostól mindössze 48 km-re. Budapestről tömegközlekedéssel a Közvágóhídról induló Ráckevei HÉV-vel, majd Ráckevéről a Volánbusz helyközi autóbuszjáratával érhető el. Személygépkocsival a sziget hosszában végignyúló műúton vagy az 51-es főúton, Kiskunlacházánál Ráckeve felé elkanyarodva, Ráckevén áthaladva az autóbuszjárat vonalát követve érhetjük el a falut.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetbecse nevét 1217-ben említette először oklevél Beche néven. A település névadója a Becse-Gergely nemzetség volt, akiknek ősei a későbbi III. Béla kíséretében tértek vissza Bizáncból, az ekkor elnyert birtokuk az egyetlen volt a szigeten, amely Becse-Gergelyeké volt.

1308-ban Szent Istvánról elnevezett körtemplomát is említették. Ekkor Becsei Imre faluja volt.

1311 évi oklevélben Imre már Becse nevű faluja után magát már Becsei néven iktattatta be a Fejér vármegyei Solt-széken levő Fű-tő nevű birtokába. Ugyanekkor a Becsegergely nemzetségből származó Lukács fia László mester is átiratja 1297-ben kelt oklevelét.

A nemzetség tagjai közül Becsei Imre, aki 1312-ben már a király familiáris szerviense volt nagy birtokszerző volt: 1312, 1315 és 1319-ben a közeli Peregen, 1313-ban Pomázon, 1317, 1319-ben házat Felhévizen, földet a Pilis megyei Aszófőn, 1318-ban Szalkon és a Solt-székben fekvő Inakfiapéterföldén és 1319-ben a Baranya megyei Kerekegyházán. 1320-ban Becsei Imre már királyi főszekerész, ekkor biztosítja magának Pereget és Szalkot is, majd fiaival együtt megszerzi Bátmonostort is, melyről később több oklevél is készül, 1321-ben már barsi ispán és lévai várnagy és Rubertet kapta meg és ekkor szerzi meg Páli nagy részét is. 1325-ben a Hont megyei Szalk részeit és Sallót szerzi meg és a Hont megyei Terenyét kapta adományba. További birtokszerzései között szerepel még többek között a Vesszős, Töttös és Tamás (Tövises) nevű fiaival együtt 1322-1323-ban a Baranya megyei Teremhegyet cseréli el Lak nevű településért. Becsei Imre 1333ban meghalt, tőle Töttös és Vesszős nevű fiai együttesen a lévai várnagyságot örökölték.

1344-ben Károly Róbert király Töttös és Vesszős becsei jobbágyait kivette a nagyszigeti jobbágyokra kötelezően előírt erdőóvó, ménespásztori és egyéb szolgáltatások alól azzal, hogy Becsét nemesi joggal bírják.

1347-ben a király a falut Szent István mártír templomával és a szemben fekvő Pereggel együtt visszavette a Becseiektől, mivel a budai és nagyszigeti királyi majorok részére szükségesek voltak. Helyettük cserébe Bars és Hont vármegyei falvakért. Becséhez ekkor a Dunán 6 malom, 6 rab cselédlány, 73 nagyállat és 150 disznó tartozott hozzá. Jobbágyai számáról és határairól nem maradt adat.

1479-ben Hunyadi Mátyás özvegye, Beatrix királyné tulajdonaként említik a falut.

A török uralom végére elpusztult Becse lakossága, helyükbe először szerbek települnek meg, majd helyükbe stájer és sváb telepesek érkeztek.

1910-ben 956 lakosából 767 magyar, 183 német volt. Ebből 935 római katolikus, 17 református volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráczkevei járásához tartozott.

A falunak 1946-ig szinte 85%-ban német lakossága volt. Jelenleg is nemzetiségi település, magyarok és svábok lakják.

Szigetbecsén ma is ápolják a régi néphagyományokat, a híres húsvéti ”tojásfutást”, amelyet húsvétvasárnap du. 5 órakor rendezik meg a Petőfi S. utcában. Szigetbecse idegenforgalmát az üdülők, a horgászok jelentik. Vonzó a becsei Duna-part - a holtág vidéke, a dunai szabadstrand az idelátogató turisták, üdülők számára. A Ráckevei (Soroksári) Duna partján mintegy 9 km hosszú területen épült ki a szigetbecsei üdülőterület 640 hétvégiházzal.

A község nem épült közvetlenül a Ráckevei Duna mellé az árvizek miatt. Mintegy hatszáz - ezer méter választja el tőle, közben szántók, rétek, kicsiny nádasok, tölgyesek zöldelnek. Ez teszi ezt a Duna menti partszakaszt különösen megnyerővé.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rokonai révén itt töltötte gyermekkora nagy részét és itt kezdett fotózni is André Kertész világhírű fotóművész. 1985-ben bekövetkezett halála után, végakaratának köszönhetően számos munkája és személyes tárgya került a településre, ahol Emlékszobát rendeztek be a tiszteletére.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szigetbecse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]