Törtel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A keresztnevet lásd a Törtel (keresztnév) oldalon.
Törtel
Törtel légifotó.jpg
Törtel légifotón
Törtel címere
Törtel címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Ceglédi
Kistérség Ceglédi
Jogállás község
Polgármester Godó János (FIDESZ)[1]
Irányítószám 2747
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség 4383 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 51,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 84,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Törtel  (Magyarország)
Törtel
Törtel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 17″, k. h. 19° 56′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 17″, k. h. 19° 56′ 23″
Törtel  (Pest megye)
Törtel
Törtel
Pozíció Pest megye térképén
Törtel weboldala

Törtel község Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törtel a főbb útvonalaktól távol helyezkedik el. Cegléddel, Kőröstetétlennel (ezen keresztül Szolnok és Vezseny felé), Abonnyal és Nagykőrössel van közúti összeköttetése. Legjobban megközelíthető vasútállomása Cegléd. Északon Abonnyal, keleten Kőröstetétlennel, Jászkarajenővel, délen Kocsérral, Nagykőrössel, Nyársapáttal, nyugaton Cegléddel határos. 1973-ig keresztül haladt rajta a Cegléd - Tiszajenő-Vezseny közötti keskenynyomközű vasút.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település környéke a Duna–Tisza közi homokhátság, s ezen belül is a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel részét képezi. Az ősi, kristályos kőzet másfélezer méter mélységben található meg, amely felett a földtörténeti középkor mészkő-képződményei helyezkednek el. Pleisztocén homok, félig kötött homokformák, kötöttebb barnatalaj, és a mélyebb részeken agyag, szik borítja a felszínt. Leghomokosabb része Besnyő és Nyilas, valamint Ludas. A szélhordta homokhátak között található meg az Asszony-, Lir-, Nagy-, Mankós-, Sék-, Czakó-, Mák-, Érsek-, Fekete- és Mantova-halom. A határ legmagasabb pontja, (103 m) a Besnyőben található. A határ többi részén 98 méter körül alakul a tengerszint feletti magasság.

Legjelentősebb élővize a nyugat-keleti irányban haladó Gerje. A déli részén a Nyilas-ér folyik, s a Kőrös-érrel egyesül. Számos mélyedés teszi változatossá a térszint, több vízállás keletkezett. A határnevek is erre utalnak: Nádas, Kákás, Vizjárás, Fehértó, Kákás-tó, Bozód-tó. A ludasi részen található az Árbóz-tó, amely átnyúlik a kőrösi határba.

Törtel jelenlegi területe magában foglalja Nyársapát egykori területét, Besnyőt és Nyilast (2748 ha). A területrendezés 1950-ben történt meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törtel régi kun telep volt. Nevét a kun Törteltől vette, aki társaival 1290-ben részt vett IV. László király megölésében.

Egy 1475-ből való oklevélben Törtelszállása néven említették. Ekkor a halasi székhez tartozott.

1531-ben Törtelt Werbőczy István nyerte királyi adományul.

1559-ben neve szerepelt a török kincstári fejadólajstromokban, ahol a budai livához tartozó községek között sorolták fel, 49 adóköteles házzal. 1690-ben pedig a kun puszták között írták össze.

A 18. század elején a kunszentmiklósiak birtoka volt, akiktől csere útján Bábonyi Balogh Antal birtokába került, aki cserébe Bábonyt adta oda a kunszentmiklósiaknak.

Az 1754 évi vármegyei nemesi összeírás szerint Balogh Márton, István és Sándor voltak a helység födesurai, 1830-ban pedig Tahy Károly birtoka volt.

1846-ban Fejérváry Miklós, özvegy Fejérváryné Csörgeő Amália, Budai András, Tahy Kálmán, Marton Károly, Lipthay József és neje Markos Mária és Fehér Lajos voltak földesurai.

Törtel egyik földesura, Marton Károly, a 19. század elején egy 12 tagból álló cigánybandát tartott; ezektől a cigányoktól származtak az ország legkiválóbb zenészei; a Rácz, a Zsákai, a Czenke és Völgyi nevűek.

A tagosítás már 1845-ben megtörtént.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.

1910-ben 3629 lakosából 3627 magyar volt. Ebből 3249 római katolikus, 329 református volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Törtel egyik legrégibb nevezetessége a világ legnagyobb méretű, 5. század eleji, hun áldozati bronzüstje, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
  • Római katolikus templomát - 1802-ben építették a temetőben talált gótikus templom köveinek felhasználásával. Klasszicista stílusban épült, 1837-ben szentelték fel.
  • 1849 január 24-én Perczel Mór honvédtábornok itt töltötte az éjszakát hadával; másnap, 25-én, innen indultak Cegléd felé és az első összeütközések Ottinger császári tábornok hadával már a helység Cegléd felőli határánál megkezdődtek. Vezetőjükként a törteli születésű Ábrahám János Károlyi-huszár szerepelt, aki Lenkeyvel szökött haza. A Cegléd, illetőleg Abony határában lefolyt ütközet után Ottinger császári tábornok vert hada január 26-án délután Törtelbe érkezett és egészen március 1-jéig itt táborozott. A császári had itteni táborozása alatt Ottinger: Pálik István római katolikus plebánost elfogatta és gyalogosan Pestre kísértette, mert a templomban a császáriak a következő szövegű czédulákat találták: "Áldd meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezéreld jóra kormányunkat." Március 1-jén Ottinger fölkerekedvén, Abonyba vonult, ahol Windisch-Grätz hadához csatlakozott.
  • 2000 augusztusában adták át a református templomot.
  • Millenniumi Emlékpark
  • Kulturális Központ
  • Patik horgásztó
  • „Kákás” Tanösvény
  • „Kákás” horgásztó
  • Gerje patak természetvédelmi terület

Hírességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Törtel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]