Kisnémedi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisnémedi
Gosztonyi-kúria (7099. számú műemlék).jpg
Gosztonyi-kúria
Kisnémedi címere
Kisnémedi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Váci
Kistérség Váci
Jogállás község
Polgármester Edelman György (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2165
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 629 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 51,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisnémedi (Magyarország)
Kisnémedi
Kisnémedi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 12″, k. h. 19° 17′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 12″, k. h. 19° 17′ 33″
Kisnémedi (Pest megye)
Kisnémedi
Kisnémedi
Pozíció Pest megye térképén
Kisnémedi weboldala

Kisnémedi község Pest megyében, a Váci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisnémedi a fővárostól 40 km-re északkeletre terül el, a Cserhátalja és a Gödöllői-dombság találkozásánál a Némedi-patak völgyében. A környék legmagasabb pontja a falutól északra fekvő Baglyas-hegy (325m).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén feltárt legrégibb régészeti lelet egy az őskorból való cseréptöredék. A népvándorlás korától a 14. századig terjedően vannak tárgyi emlékek, melyek már a folyamatos megtelepedést bizonyítják.

A település neve, maga a „Némedi” név a korai oklevelekben különböző alakokban fordult elő. Először 1065 körül a százdi premontrei apátság alapító levelében Nywyg, majd 1268-ban Neueg, 1334-ben Niveg, később Nemegy, Nemed alakban. A falu 1325-ig a Rátót nemzetségé volt, majd nem sokkal ezután az Ákos nemzetségbeli Mikcsé. 1401-ben Kisnémedi földesura Micsk bán unokája: Prodavizi Istvánnak nevezte magát, mert apja a mai Horvátország területén fekvő Prodavízben töltötte be a báni tisztséget. 1425-ben Prodavizi István fia Miklós elcserélte Nemeget 11 Pest megyei községgel együtt Zsigmond királlyal, aki 1426-ban eladományozta Gathali Miklós váci püspöknek. 1541-ben Budavár eleste után Kisnémedi is a török hódoltság területévé vált, de az akkori viszonylagos nehéz megközelítése, a keleti szomszéd Püspökszilágy településsel együtt fennmaradt és túlélte a török pusztítást, míg a környezetében lévő lakott települések szinte teljesen elnéptelenedtek.

Kisnémedi végig lakott település volt a török hódoltság közel másfél évszázada alatt is. A mohácsi vész után Kisnémediben 19 földesúr rendelkezett birtokrésszel, 1945-ig. Ezek sorában az 1660-as korabeli tizedjegyzék megemlíti a Gosztonyi családot mint Kisnémedi földesurait, akik aztán itt éltek közel 300 évig egyfolytában, egészen 1945-ig. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. 1910-ben 826 magyar lakosa volt. Ebből 782 római katolikus, 21 református, 14 izraelita.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gosztonyi-kúria
  • Római katolikus templom

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szokásos nemzeti és állami ünnepek mellett minden évben megtartott nagyobb rendezvények:

  • Majális (május első vasárnapján)
  • Falunap (május utolsó szombatján)
  • Szüreti felvonulás

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kisnémedi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]