Kisnémedi
| Kisnémedi | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Váci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Edelman György (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2165 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 716 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 51,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisnémedi
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kisnémedi
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,73666°, k. h. 19,29263° | |||
| Kisnémedi weboldala | |||
Kisnémedi község Pest megyében, a Váci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kisnémedi a fővárostól 40 km-re északkeletre fekszik, a Cserhátalja és a Gödöllői-dombság találkozásánál a Némedi patak völgyében. A környék legmagasabb pontja a falutól északra fekvő Baglyas hegy (325m).
Története [szerkesztés]
A község területén feltárt legrégibb régészeti lelet az őskorból való cseréptöredék volt. A népvándorlás korától a 14. századig terjedően vannak tárgyi emlékek, melyek már a folyamatos megtelepedést bizonyítják.
A település neve, maga a "Némedi" név a korai oklevelekben különböző alakokban fordult elő. Először 1065 körül a százdi apátság alapító levelében Nywyg, majd 1268-ban Neueg, 1334-ben Niveg, később Nemegy, Nemed alakban. A falu 1325-ig a Rátót nemzetségé volt, majd nem sokkal ezután az Ákos nemzetségbeli Mikcsé. 1401-ben Kisnémedi földesura Micsk bán unokája: Prodavizi Istvánnak nevezte magát, mert apja a mai Horvátország területén fekvő Prodavizben töltötte be a báni tisztséget. 1425-ben Prodavizi István fia Miklós elcserélte Nemeget 11 Pest megyei községgel együtt Zsigmond királlyal, aki 1426-ban eladományozta Gathali Miklós váci püspöknek. 1541-ben Budavár eleste után Kisnémedi is a török hódoltság területévé vált, de az akkori viszonylagos nehéz megközelítése, a keleti szomszéd Püspökszilágy településsel együtt fennmaradt és túlélte a török megszállást, míg a környezetében lévő lakott települések szinte teljesen elnéptelenedtek.
Kisnémedi végig lakott település volt a török hódoltság közel másfél évszázada alatt is. A mohácsi vész után Kisnémediben 19 földesúr rendelkezett birtokrésszel 1945-ig. Ezek sorában 1660-as korabeli tizedjegyzék megemlíti a Gosztonyi családot, mint Kisnémedi földesurait, akik aztán itt éltek közel 300 évig egyfolytában egészen 1945-ig. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. 1910-ben 826 magyar lakosa volt. Ebből 782 római katolikus, 21 református, 14 izraelita volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Gosztonyi-kúria
- Római katolikus templom
Rendezvények [szerkesztés]
A szokásos nemzeti és állami ünnepek mellett minden évben megtartott nagyobb rendezvények:
- Majális (május első vasárnapján)
- Falunap (május utolsó szombatján)
- Szüreti felvonulás
Jegyzetek [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- ↑ Kisnémedi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
