Százd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Százd (Sazdice)
Százd03.JPG
Százd látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1261
Polgármester Zoltán Srna
Irányítószám 935 85
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 484 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 134 m
Terület 18,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Százd (Szlovákia)
Százd
Százd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 05′ 15″, k. h. 18° 47′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 15″, k. h. 18° 47′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Címeres üdvözlőtábla
A Búr-patak Százdnál

Százd (szlovákul Sazdice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2011-ben 484 lakosából 238 magyar és 234 szlovák volt.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Százd neve a "száz" számnév "d" képzős változata, hasonlóan Árpád nevünkhöz, amely az "árpa" "d" képzős változata, és jelentése "árpácska". Ezek szerint Százd nevének jelentése "százacska".

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipolyságtól 13 km-re nyugatra, a Búr patak partján, az azonos nevű völgyben fekszik. A szép fekvésű település a Morda "hegy" aljában fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A premontreiek a 13. század elején kolostort építettek ide. Ennek romjai a templom körül és részben alatta a 19. század végén kerültek napvilágra. A 13. században Hont várának tartozéka volt, a tatárjárás következtében azonban a régi falu elpusztult. Írott forrásban 1261-ben említik "terra Zazd" alakban említik először. Szent Miklós temploma a 13. század második felében épült. 1352-ben "possessio Zazd" alakban említi okirat. 1388-ban vásártartási jogot kapott. A török a falut teljesen elpusztította, 1685-ben a puszta helyek között említik. A 18. század elején főleg szlovákokkal telepítették újra, akik azonban időközben elmagyarosodtak. 1715-ben 27, 1720-ban 32 háza volt. Gazdasági telepeit, Felső- és Alsómajort Hellenbach György báró létesítette a 18. század második felében. 1828-ban 98 házában 591 lakos élt. A Steinlein, majd az Ivánka család birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek szerint "Százd, (Saztice), tót-német falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz nyugotra 1 1/2 mfd., 406 kath., 170 evangel., 3 ref. lak. Evang. templom. Gazdag határ. Bor, gyümölcs, dinnye, fa elég. F. u. gr. Steinlein stb." [2]

Hont vármegye monográfiája szerint "Százd, búrmenti magyar és részben tót kisközség, 94 házzal és 689 róm. kath. és ág. h. ev. lakossal; vasúti állomása, távirója és postája Ipolyszakállos. A község eredetéről nincsenek adataink; némelyek szerint szászok voltak az alapítói, a mire neve is következtetést enged. Oklevél említi a nevét, Possessio Zaazd alakban, 1352-ben; a későbbi századokban azonban kevés följegyzés emlékezik meg róla. A török hódoltság korában sokat szenvedtek a lakosai, míg végtére is kivándoroltak és Százd 1685-ben az elpusztult helységek között szerepel; 1720-ban azonban újra benépesült. A mult század elején a gróf Steinlein család volt a földesura; jelenleg gróf Steinlein Ottónak és Ivánka Lászlónak van itt nagyobb birtoka. Az itteni katholikus templom építési kora a XVI. század elejére tehető; a templom dombja alatt sokfelé ágazó pinczére akadtak, faragott polczokkal, bejáratánál pedig kőoszloppal körülvett kúttal. Az ág. h. ev. templom 1855-ben épült. Százd községhez tartoznak a Galagonyás, Ivánka, Kakasdomb, Paula és Szellővár nevű puszták." [3]

1910-ben 691, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

2001-ben 439 lakosából 270 magyar és 160 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század második felében épült. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették, ekkor épült tornya is. A hajó és a szentély falain még láthatók a gótikus freskók maradványai. A képeket 1380 körül festette Nicolo di Tomasso itáliai mester.
  • Evangélikus temploma 1885-ben épült.
  • A falu elején állt a 18. században épített, eredetileg barokk Hellenbach-kúria, melyet a 19. században klasszicista stílusban alakítottak át.
  • A két világháború százdi hősi halottainak emlékműve.
  • A községnek országos hírű citera-együttese van. Vezetője:Borka László
  • A faluban számos 19. századi népi építésű lakóház és a Morda-hegy oldalában számos borospince található.
  • Az erdőben máig látható a "kőlyuk", ami feltehetően a török elleni menedékként épült, és több borospincében is van kijárata, sőt, állítólag még a római katolikus templomba is vezet egy elágazása.
  • Néprajzi kiállítás

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1946-ban Turcsan László grafikus, festőművész, több szlovákiai magyar könyv illusztrátora.
  • Gyermekkorában itt lakott egy ideig Pajor István (1821–1899) költő, szabadságharcos, Petőfi barátja.
  • A temetőben a családi kápolnában nyugszik dr. tahvári és tarkői Tahy László (Eperjes, 1881. május 16.-Budapest, 1940. március 4.) [4] diplomata, egykori isztambuli nagykövet, a rodostói emlékhelyek felkutatója [5],[6]. A kápolnát 2002-ben felújították, és szentmise keretében felszentelték.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Százd témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]