Rákospalota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákospalota
Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya főplébániatemplom 05.JPG
Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya főplébániatemplom
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XV.
Alapítás dátuma 1243
(első említés)
Városhoz csatolás 1950
Korábbi rangja megyei város
(1923-tól)
Irányítószám 115X
Népesség
Teljes népesség 38 402 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Rákospalota (Budapest)
Rákospalota
Rákospalota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 19° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 19° 07′ 00″

Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben. A mai városrész és az egykori város nem ugyanazt a területet jelenti, mivel 1950 előtt Rákospalotához tartozott Istvántelek, 1909 előtt Pestújhely és az 1970-es évek elején épített Újpalota területét is innen hasították ki.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rákospalotai Múzeum épülete

A mai Rákospalota városrész határai: A Budapest–Vác–Szob-vasútvonal a rákospalotai körvasúti elágazástól (Rákosrendező) egészen Budapest határáig – Budapest közigazgatási határa a Rákospalotai határútig – Szentmihályi út – Bánkút utca – Mézeskalács tér északkeleti oldala – Őrjárat utca – Adria utca – Árvavár utca – rákospalotai körvasút egészen a körvasúti elágazásig (Rákosrendező)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyír-Palota név először 1243-ban jelent meg oklevélben [forrás?]. A török időkben nem pusztultak el teljesen az itteni települések [forrás?]. Gyakran változtak a környék földesurai. A lakosok a tagosítás befejezése után, 1861-ben megváltották magukat gróf Károlyi Istvántól. Az addigi község 1923. június 30-tól rendezett tanácsú várossá alakult.[2]

Számos más főváros környéki településsel együtt 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget,[3] amelyekből a XV. kerület létrejött. Ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Barsy Béla (1906–1968) színész (a Palotaújfalu nevű egykori részben).
  • Itt született Turay Ida (1907–1997) magyar színésznő.
  • Itt született Vogl Mária (1912–1996) geokémikus, az MTA tagja.
  • Itt született Gulácsyné Aggházy Mária (1913-1994) művészettörténész.[4]
  • Itt született Gyökössy Endre (1913–1997) református lelkész, pszichológus.
  • Itt született Cselőtei László (1925–2012) kertészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.
  • Itt született Budai László (1928–1983) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat jobbszélsője.
  • Itt született Kertész Zsuzsa (1945–) televíziós bemondónő, pszichológus.
  • Itt született Szikora Róbert (1953–) énekes.

Híres polgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beller Imre (1845–1895) A palotai katolikus egyházközség megszervezését, új temploma építésének előkészítését bízta rá a váci püspökség 1884-ben. A templomépítés anyagi bázisát magánvagyonával teremtette meg.
  • Cserba Elemér (1876–1936) A várossá lett Rákospalota első polgármestere.
  • Károlyi Sándor (1831–1906) Az ő személye az első fórum, minden közös érdeket érintő közügyben, egyszóval meghatározó szerepet játszik Palota mindennapjaiban, még ha nem is szereplője ezeknek a mindennapoknak.
  • Madarász Adeline (1871–1962) Madarász Viktor festőművész lánya.
  • Szőcs Áron (1879–1956) Rákospalota háború utáni első polgármestere volt.
  • Tóth István (1823–1908) Rákospalota legendás hírű bírója. Negyven esztendőn át látja el közmegbecsülésnek örvendve ezt a tisztet, egészen 1903-ban bekövetkezett visszavonulásáig.
  • Wágner Manó (1858–1929) Rákospalota iskolaügyének jeles alakja.

Hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ladányi László: Rákospalota – Pestújhely – Újpalota: XV. kerület. Budapest városrészei-sorozat. Budapest: CEBA Kiadó, 2000. ISBN 963-9089-65-6

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]