Rákospalota
| Rákospalota | |
 |
|
| A Rákospalota-Óvárosi Református Templom[1] | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XV. |
| Alapítás dátuma | 1243 (első említés) |
| Városhoz csatolás | 1950 |
| Korábbi rangja | megyei város (1923-tól) |
| Irányítószám | 115X |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 402 fő (2001)[2] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Rákospalota
Pozíció Budapest térképén
|
|
| é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 19° 07′ 00″ | |
Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben. A mai városrész és az egykori város nem ugyanazt a területet jelenti, mivel 1950 előtt Rákospalotához tartozott Istvántelek, 1909 előtt Pestújhely és az 1970-es évek elején épített Újpalota területét is innen hasították ki.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A mai Rákospalota városrész határai: A Budapest–Vác–Szob-vasútvonal a rákospalotai körvasúti elágazástól (Rákosrendező) egészen Budapest határáig – Budapest közigazgatási határa a Rákospalotai határútig – Szentmihályi út – Bánkút utca – Mézeskalács tér északkeleti oldala – Őrjárat utca – Adria utca – Árvavár utca – rákospalotai körvasút egészen a körvasúti elágazásig (Rákosrendező)
Története [szerkesztés]
A Nyír-Palota név először 1243-ban jelent meg oklevélben [forrás?]. A török időkben nem pusztultak el teljesen az itteni települések [forrás?]. Gyakran változtak a környék földesurai. A lakosok a tagosítás befejezése után, 1861-ben megváltották magukat gróf Károlyi Istvántól. Az addigi község 1923. június 30-tól rendezett tanácsú várossá alakult.[3]
Számos más főváros környéki településsel együtt 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget,[4] amelyekből a XV. kerület létrejött. Ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.
Ismert emberek [szerkesztés]
- Itt született Vogl Mária (1912–1996) geokémikus, az MTA tagja.
- Itt született Gyökössy Endre (1913–1997) református lelkész, pszichológus.
- Itt született Cselőtei László (1925) kertészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.
- Itt született Turay Ida (1907–1997) magyar színésznő.
- Itt született Barsy Béla (1906–1968) színész (a Palotaújfalu nevű egykori részben)
- Itt született Szikora Róbert (1953) énekes
- Itt született Kertész Zsuzsa (1945) televíziós bemondónő, pszichológus
- Itt született Budai László (1928–1983) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat jobbszélsője
Híres polgárok [szerkesztés]
- Beller Imre (1845 - 1895) A palotai katolikus egyházközség megszervezését, új temploma építésének elõkészítését bízta rá a váci püspökség 1884-ben. A templomépítés anyagi bázisát magánvagyonával teremtette meg.
- Cserba Elemér (1876 - 1936) A várossá lett Rákospalota elsõ polgármestere
- Károlyi Sándor (1831 - 1906) Az õ személye az elsõ fórum, minden közös érdeket érintõ közügyben, egyszóval meghatározó szerepet játszik Palota mindennapjaiban, még ha nem is szereplõje ezeknek a mindennapoknak.
- Madarász Adeline (1871- 1962) Madarász Viktor festőművész lánya
- Szőcs Áron (1879- 1956) Rákospalota háború utáni elsõ polgármestere volt.
- Tóth István (1823 - 1908) Rákospalota legendás hírû bírója. Negyven esztendõn át látja el közmegbecsülésnek örvendve ezt a tisztet, egészen 1903-ban bekövetkezett visszavonulásáig.
- Wágner Manó (1858 - 1929) Rákospalota iskolaügyének jeles alakja.
