Károlyi Sándor (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Károlyi Sándor
Károlyi Sándor.jpg
Barabás Miklós: Károlyi Sándor gróf fiatalkori képe
Életrajzi adatok
Született 1831. november 10.
 Habsburg Birodalom, Pest
Elhunyt 1906. április 24. (74 évesen)
 Franciaország, Menton,
Ismeretes mint A magyar szövetkezetek atyja
Nemzetiség magyar
Házastárs gróf Kornis Clarisse
Pályafutása
Kutatási terület politikus, üzletember, mecénás
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia

Nagykárolyi gróf Károlyi Sándor (Pest, 1831. november 10.Menton (Franciaország), 1906. április 24.) politikus, kórházalapító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A magyar szövetkezetek atyjaként vezette a Pestmegyei Hitelszövetkezetet és a hitelszövetkezeti mozgalom kiterjesztésén dolgozott. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pesten született. Szülei: gróf Károlyi István és gróf Esterházy Franciska. Édesapja Károlyi István gróf a 19. század kiemelkedő történelmi személyisége volt. Sándor a pesti piarista gimnáziumban érettségizett és emellett közgazdasági tanulmányokat is folytatott.

Tizenhét évesen az 1848-as szabadságharc idején a komáromi erődben Klapka György parancsnoksága alatt harcolt, ahol főhadnagyi rendfokozatot ért el. A vár feladása után Franciaországban, Párizsban élt. Az ötéves emigráció alatt ismerkedett meg a haladó szellemű francia gondolkodók, különösképpen is Pierre Guillaume Frédéric le Play a katolikus szociológus nézeteivel. Le Play, a modern szociálpolitika elméleti megalapozója a munkásjólét megteremtésének, a társadalmi feszültségek feloldásának és kiegyenlítésének egyik korai hangoztatója volt. Károlyi később tagja is lett a párizsi Le Play Társaságnak. 1854-ben tért haza fóti birtokára.

1863-ban javasolta egy lóvasút megépítését a birtokain apja által életre hívott Újpest és Pest városa között. Ennek érdekében 1865-ben megalakította a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot, ami 1866-ra kiépítette a szükséges infrastruktúrát. Az ünnepélyes megnyitó július 30-án volt, a menetrend szerinti közlekedés másnap indult meg. A vonalat később meghosszabbították egészen Rákospalotáig, melynek fejlesztésére komoly pénzeket áldozott.

1879-ben az agrárius mozgalom egyik alapítója lett. A mozgalom célja a mezőgazdaság modernizálása volt. A változásokat saját birtokain elsőként vezette be.

1881-ben a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjévé választották. Ebben az évben, ötvenévesen megházasodott. Felesége, Ede bátyjának özvegye, göncz-ruszkai gróf Kornis Clarisse (1834–1906) lett. Gyermekük nem született.

Annak ellenére, hogy ellenzéki politikus volt, 1882-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott. 1885-ben a Szent István Társulat elnökévé választották. 1886-ban megalapította a Pestvármegyei Hitelszövetkezetet.

1895-ben nyitotta meg kapuját az általa alapított újpesti Kórház (Sándor ill. Clarisse pavilonja), majd 1905-ben ennek szomszédságában az istvántelki majorépületekből kialakíttatott idősotthon (Stephaneum). Mindkét magánjótékonysági intézményt felruházta nyilvános jelleggel és fenntartásukra egy-egy alapítványt hozott létre.

1896-ban létrehozta a Magyar Gazdaszövetséget. 1898-ban megalapította a Hangya szövetkezeti hálózatot.

Nagy összegekkel támogatta a Budapesti Első Gyermekmenhely Egyletet (melynek fiókintézete Istvántelek északi részén épült fel Ybl Miklós tervei szerint), az újpesti Egek Királynéja-templom felépítését, valamint az újpesti Katolikus Legényegyletet. 1900-ban kitüntették az Aranygyapjas renddel.

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának[1], valamint az országgyűlés főrendi házának. Élete utolsó évét a francia riviérán töltötte, ahol 1906-ban hunyt el. Földi maradványai a fóti családi kriptában találhatóak.

Emlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Károlyi Sándor gróf emlékét márványtábla őrzi a újpesti Baross utcai kórház bejáratánál. 1908 őszén a városligeti Vajdahunyad várában avatták fel szobrát, mely Stróbl Alajos alkotása. Ugyanebben az évben jelent meg életéről Buday Barnától a "Károlyi emléklapok" című díszmű, korabeli fotókkal.

Gróf Károlyi Sándor szobra Vajdahunyad várában

Értékelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gróf Károlyi Sándor Újpest egyik legjelentősebb mecénása. Egyik legfontosabb hagyatéka az általa alapított Nyár utcai kórház, és a közelében álló – államosításkor profanizált – Istvántelki úti idősotthon.

Feleségével közösen hathatósan támogatták az elesetteket, ugyanakkor Magyarország mezőgazdaságának modernizációjáért is sokat tett. Szobra avatóbeszédében Darányi Ignác a következőket mondta: „…ami haladásunk és fejlődésünk az újabb korban mutatkozott, abból a maga részét Isten és ember előtt becsületesen kivette”.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Terménykivitelünk és a vízi utak (1881)
  • Néhány szó a magyar munkáskérdésről (1895)
  • A telepítés kérdéséhez (1900)

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Igazgatósági tag: 1881. november 28.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai, II. (I-P) kötet; Bpest, 2003; 636. oldal.
  • Károlyi Sándor és kora (magyar nyelven). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2003. évi kiállítása. karolyisandor.uw.hu. (Hozzáférés: 2011. április 24.)
  • Károlyi Sándor életrajz (magyar nyelven). Magyar mezőgazdasági pantheon. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2011. április 24.)
  • Károlyi Sándor életrajz (magyar nyelven). a Magyar országgyűlési almanach 1897-1901-ben. ogyk.hu. (Hozzáférés: 2011. április 24.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Sándor (politikus) témájú médiaállományokat.