Cselőtei László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dr. Cselőtei László
Dr Cselőtei László.jpg
Dr. Cselőtei László, az MTA rendes tagja
Született 1925. január 3.
Rákospalota
Elhunyt 2012. február 29. (87 évesen)
Alcsútdoboz

Cselőtei László (Rákospalota, 1925. január 3.Alcsútdoboz, 2012. február 29.) Állami Díjas kertészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az öntözés, zöldségtermesztés, egyes zöldségfélék vízhasznosítása vizsgálatának területén folytatott kutatómunkát. 1960 és 1962 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kertészettudományi Karának dékánja, majd 1978–1981-ben az egyetem rektora. 1975 és 1990 között országgyűlési képviselő.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intenzív agrárgazdálkodásáról híres rákospalotai környezetben nevelkedett. 1943-ban érettségizett a budapesti „Fasori” Evangélikus Főgimnáziumban. Középiskolai évei alatt a Fellner Pál Alapítvány pályázatain első díjakat nyert ipartörténeti dolgozataival. Érettségi után a Goldberger Textilművek Központjában dolgozott. 1943-ban iratkozott be a budapesti Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdasági Karára, ahol 1947-ben végzett. Ebben az időszakban a a MEFESZ Intéző Bizottsága tagja is volt. A második világháború idején emellett előbb az Országos Földhitel Intézet gazdasági gyakornoka, illetve a szovjetek bevonulása után a Magyar Államvasutak István-telki Főműhelyében dolgozott.

1948 és 1951 között a bajai székhelyű Bács vármegyei Magyar Országos Szövetkezeti Központ termelési ellenőre, majd a délkeleti országrész kerületi termelésirányítója volt, ezután a Szövetkezetek Országos Szövetségévé alakult szervezet központjába került. Ezt követően három évig aspiráns az egyetem zöldségtermesztési tanszékén. 1954-ben a Gödöllőre költözött egyetemen az általa megszervezett kertészeti tanszékének megbízott vezetője lett, majd 1955-ben véglegesítették egyetemi docensi beosztásban. 1962-ben kapta meg egyetemi tanári címét. Közben – mindössze harmincöt évesen – az egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának dékánjává választották, tisztségét két évig töltötte be. 1978-ban megbízták az egyetem rektori feladatainak ellátásával. Az egyetemet 1981-ig irányította. A tanszék élén 1994-ig állt, 1995-ben kutatóprofesszori, később professor emeritusi megbízást kapott. Egyetemi állásai mellett 1961 és 1995 között az MTA Öntözési Kutató Munkaközösségének vezetője volt, valamint 1970-től az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) mezőgazdasági munkabizottságában dolgozott.

1955-ben védte meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusi, 1965-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Kertészeti Bizottságának lett tagja, 1955 és 1960 között a bizottság titkára, majd 1990-től 1996-ig elnöke volt. Emellett a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottságba (amelynek 1963–1975 és 1996–2008 között volt elnöke) és az Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságba is bekerült. 1970-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává. Levelező tagsága idején az Agrártudományok Osztálya elnökhelyettese, majd 1990-ig az akadémia és az Országos Vízügyi Hivatal Vízügyi Tudományos Bizottságának elnöke volt. Akadémiai tisztségei mellett 1952-ben a Magyar Agrártudományi Egyesület tagja lett, illetve 1970–1990-ben az Országos Fajtaminősítő Tanács tagjaként is dolgozott. 1961-től a Mezőgazdasági Kiadó szerkesztőségi tanácsának tagja. 1974 és 1994 között a Kertgazdaság című tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, majd 1994-től a Kertészeti Tudomány szerkesztőbizottságának tagja.

Közéleti pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aktívan részt vett a magyarországi közéletben. Az 1940-es években részt vett a Református Egyetemi Ifjúság Kabai Márton Köre rendezvényein, illetve a Nemzeti Parasztpárt tagja volt, majd a második világháború után bekapcsolódott a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) munkájába, a héttagú intézőbizottságban az oktatási felelős tisztségét töltötte be. A szocializmus idején pártonkívüli volt, de 1970 és 1990 között az aszódi egyéni választókerületben az Országgyűlés képviselőjeként tevékenykedett. 1977 és 1990 között a mezőgazdasági bizottság elnöke volt.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő kutatási területe az öntözés, a zöldségtermesztés, valamint egyes zöldségfélék vízhasznosításának vizsgálata.

A környezeti tényezőknek a növények vízforgalmára, illetve az eltérő vízellátásnak a termés, illetve a terméskomponensek alakulására gyakorolt hatását, valamint a vízellátottsági stresszhatások kiküszöbölésének lehetőségeit kutatta. Eredményei alapján az egyes zöldség-, illetve kertészeti növények és természeti technológiák öntözési rendjét sikerült megalapozni, illetve később modernizálni. Több publikációban foglalkozott a kertészet fejlesztésének tudományos koncepciójával. Számos kertészettudományi egyetemi tankönyv, illetve jegyzet szerzője, szerkesztője. Munkáit elsősorban magyar, német, angol és orosz nyelven adja közre.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja, Cselőtei András (1895–1984), a Magyar Államvasutak rákospalotai István-telki Főműhelyében dolgozott. Tízezer négyzetméteres szántóföldi kertgazdaságuk jelentős jövedelmet jelentett. Édesanyja D. Varga Erzsébet. 1920-ban született meg Erzsébet nevű nővére. Két fia született, ifj. Cselőtei László, és Cselőtei Péter (1967)

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Farkasréti temető Urnaháza. Itt található Cselőtei László urnafülkéje is.

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertészet I–VI. (társszerzőként és társszerkesztőként, 1962–1996, hat kiadás)
  • A kertészeti növények öntözése I. Zöldségnövények öntözése (1964)
  • Az öntözés kézikönyve (társszerzőként és társszerkesztőként, 1968)
  • Az öntözés fejlesztésének alapjai a zöldségtermesztésben (1971, In.: Agrártudományi Közlemények)
  • Új irányok és feladatok a növények vízellátásában (1977, In.: Agrártudományi Közlemények, 1978)
  • Az öntözéses gazdálkodás újabb kutatási eredményei (társszerző, 1988)
  • Az öntözés alapjai a zöldségtermesztésben (1991)
  • A zöldségnövények öntözése (1997)
  • A mezőgazdaság vonzásában (2004)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cselőtei László témájú médiaállományokat.