Budapest-Keleti pályaudvar

Budapest-Keleti pályaudvar
A pályaudvar épülete 2007-ben
Hely	Magyarország, Budapest
Hasznosítása
Felhasználási terület	vasútállomás
Tulajdonos	MÁV
Alapadatok
Elhelyezkedése
Budapest-Keleti pályaudvar Pozíció Budapest térképén

A Keleti pu. belülről

A Keleti pu. (képeslap, 1912)

A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nem a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolat miatt. A pályaudvar négy fő vasútvonal: (Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A főváros VIII. kerületében található, a Baross téren. 1970 óta a 2-es metró egyik megállóhelye, előreláthatólag 2015-től pedig a 4-es metrónak is állomása lesz itt. A pályaudvar a 7-es buszcsaláddal, trolibuszokkal, a 24-es villamossal, valamint számos buszjárattal is megközelíthető.

Fekvése

A fejpályaudvar Pesten a Rákóczi út tengelyében a Thököly út és a Kerepesi út által közrezárt területen épült fel. A Baross téren álló pályaudvart 1884. augusztus 16-án adták át az utazóközönségnek. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá. A pályaudvar előtt Baross Gábor szobrát - a róla elnevezett tér közepén - 1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér 1969-es átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára.

A Keleti pályaudvar funkcióit 1884–2005 között a MÁV korábbi főpályaudvara, a Józsefvárosi pályaudvar egészítette ki.

Rövid története

A Keleti pályaudvar 1900 körül

A pályaudvar légifotója

A kiegyezés után, a mai Budapest területén, öt nagy vasúti állomás volt.

A személyforgalom növekedése miatt 1883-ban egy új személypályaudvar építése vált szükségessé. Ezt a pályaudvart a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél építették meg.

A főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.

Az állomást az első években még csak egy kétvágányú pálya kapcsolta az országos hálózathoz. A Józsefvárosi pályaudvar keleti végénél csatlakozó vágányok a Keleti pályaudvar mellett kiszolgálták a Józsefvárosi pályaudvart is, a nyíltvonali elágazási szakaszon hamarosan üzemi zavarok keletkeztek, ezért független bevezetés vált szükségessé.

A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kívül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkái megakadtak.

A Keleti pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, a vonatpárok csökkenése ellenére a szerelvényeket több kocsiból állították össze. A szerelvények hosszúsága a új típusú, forgózsámolyos személykocsik megjelenésével tovább nőtt.

A pályaudvar szűkös területe miatt a forgalomnövekedést a vágányhálózat átépítésével, új vágánykapcsolatok alkalmazásával tudták megoldani. A pályaudvar vágányai fölé 1931-ben építették ki a felsővezetéket.

A Keleti pu. vágányhálózatának bővítése

A II. világháborútól napjainkig

A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. Az épület előtti téren 1945-ben fürdőmedence működött. 1969-ben, a 2-es metró építésével alakították át a teret, a metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információk, az aluljáróból széles lépcsőn lehet feljutni a peronokhoz.

Az épület

A csarnok belülről

A Lotz-csarnok

Az épületet 1881–1884 között a MÁV építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. A fogadóépület tervezője Rochlitz Gyula, a csarnoké Feketeházy János és Than Mór volt.

A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon (jellemzően a hatvani, szolnoki ingavonatok használják), illetve 1 rövid csonkavágány (többnyire a balassagyarmati vonatoké) és 3 vágány a déli oldalon.

(A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal, kocsiműhellyel, fűtőházzal (benne kerékesztergáló berendezéssel és fordítókoronggal), kocsimosóval, iparvágány-kapcsolattal a Taurus gumigyárhoz. A pályaudvar biztosító-berendezése az 1989-es vágányzat- és peronátépítés óta Domino D70 típusú.)

Műemléki jellege

• 43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédi Gyula. A szobortcsoportot az 1990-as években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tökéletesítőjének a szobra látható. Alkotóik: Stróbl Alajos és Vasadi Ferenc. A főhomlokzaton az óra alatt oszlopok tetején az 1930-as években eltűnt négy szobrot 2003-ban pótolták.
• A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A 2008-ra felújított pénztárterem fényűző kiképzése (freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette). Ezek mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schikedanz Albert tervezte.

A középső főhomlokzat és a csarnok felújítása két ütemben, 2002 és 2004 között zajlott le.

Az építkezésben neves vállalkozók vettek részt. A cölöpalapozást Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte, a vasszerkezetet a MÁVAG, a villanyvilágítást a Ganz gyár készítette. A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában készültek.

Képek

• 

  Csontváry Kosztka Tivadar festménye (1902)

• 

  A Keleti pu. külső jobb oldali vágányai

• 

  Railjetek a hátsó vágányokon

• 

  A Keleti pályaudvar előlnézetből

• 

  Belülről

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel

• Metró === M2 , majdan az épülő 4-es metró ideiglenes végállomása

• Autóbusz === 5, 7E, 7 - 20E, 30, 30A - 173E, 173, 178

• Villamos === 24

• Trolibusz === 73 - 76, 78 - 79 - 80A, 80

• Éjszakai autóbuszjárat === 907 - 931 - 956 - 973 - 990

Források

• A Magyar Mérnök- és Építészegylet: Technikai fejlődésünk története 1867-1927 (Budapest, 1928) 406-411 o.
• Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. 500. o. ISBN 963-955-626-2

Külső hivatkozások

• youtube video a pályaudvar egy napjáról
• Megújult a Keleti pályaudvar Lotz-terme
• A Keleti pályaudvar a MAV mav-start.hu oldalon (jegypénztárak, nyitvatartások)
• A Keleti pályaudvar a Vasútállomások.hu-n
• A Vendégváró cikke és térkép Keleti pályaudvar, Budapest, Magyarország
• A kivitelezők
• Képe 1905 körül
• Közelkép a homlokzatról
• Keleti pályaudvar metróállomás
• ’A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel’
• Légifotók a pályaudvarról
• Égtájak és pályaudvarok
• Légifotók a pályaudvarról