Kaposvár vasútállomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaposvár vasútállomás
Kaposvár vasútállomás.jpg
Hely Kaposvár, Baross G. u. 2.
Építési adatok
Építés éve 1899 (115 éves)
Rekonstrukciók évei 1997
Védettség műemléki védelem
Tervező Pfaff Ferenc
Alapadatok
Tengerszint feletti magasság 133 m
Elhelyezkedése
Kaposvár vasútállomás (Kaposvár)
Kaposvár vasútállomás
Kaposvár vasútállomás
Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 10″, k. h. 17° 47′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 10″, k. h. 17° 47′ 42″

Kaposvár vasútállomása a város és a megye legnagyobb vasútállomása, a 41-es számú Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mentén áll. Felvételi épülete az 1-es és 2-es számú váltókezelő toronnyal, valamint az 1894-ből származó szelvényszámjelzővel együtt országos műemléki védettség alatt áll.[1]

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelentős személy- és teherforgalmat lebonyolító állomás Kaposvár belvárosának szélén található, közvetlenül a távolsági és a helyi buszpályaudvar mellett, így a legtöbb helyi járatú busszal könnyen megközelíthető. Legszélesebb részén 9 vágányos, ebből általában 4-et használnak személyvonatok indítására. Jelenleg Gyékényes-Nagykanizsa (vagy -Fiume), Dombóvár-Pusztaszabolcs-Budapest, Fonyód és Siófok irányába indulnak vonalak Kaposvárról, ez utóbbi kettő nem villamosított. Az állomás keleti végén szerelőműhely működik, a főépületben pedig régebben vendéglő (ma kocsma) is, ahol 1908-ban Nagyatádi Szabó István vezetésével megalakult a Somogy Megyei Kisgazdák Egyesülete.[2] Az állomás keleti szárnyában postahivatal, az épület előtt taxiállomás, az állomástól nyugatra pedig étterem található.

A következő években a vasútállomás területét és épületeit felújítják, és Kormányablak is létesül benne.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvárt először 1872-ben érte el a vasút: ekkor nyílt meg a Zákány és Dombóvár közötti pályaszakasz. Nagyon jelentős esemény volt ez a város életében, hiszen biztosította a lehetőséget a további gazdasági fejlődéshez. A lakók is nagyon várták már a vasút elkészültét: az 1872. március 25-én érkező legelső mozdony érkezéséről így tudósít a Somogy folyóirat 1872. április 2-i száma:[4]

„A késői idő dacára roppant számú nép várta »Richárd« érkezését, s zajosan éljenezte. A mozdony el volt halmozva koszorúval, lobogókkal, s a székváros teljes örömben volt a gyors közlekedés ez első fecskéjének látásán. Az öröm csak úgy lesz áldott, ha a székváros anyagi gyarapodását is magával hozta a kőszénfüst és gőzerő, mit erősen hiszünk.”

Az 1898-ban épített felüljáró maradványaiból kialakított emlékmű

1888 kezdetén 3 hónap alatt mintegy 14 000 vasúti teherkocsi haladt át a vasútállomáson, az 1910-es évek elején pedig 5 irányból napi 28 vonat érkezett ide, így a város vasúti forgalma Pécsét is megelőzte.[2]

1894-ben Felsőmocsolád irányában indult el a vonatközlekedés, később ez a vonal Siófokig is elért, majd 1896-ban Fonyódot kapcsolta össze vaspálya a megyeszékhellyel. Erről a tényről a 100 éves évfordulón állított emléktábla is megemlékezik.[5] Végül 1900-ban Szigetvár és 1905-ben Középrigóc (Barcs) felé épült ki a vasút, de ez utóbbi kettő az 1970-es években megszűnt. Ahogy arról egy másik emléktábla is tájékoztat az állomás falán, 1990-ben villamosították az állomást, majd hét évvel később megkezdődött a főépület felújítása is.[6]

A vasút fölött a biztonságosabb közlekedés érdekében már 1898-ban felüljárót létesítettek, ez csaknem 100 évig állt a helyén, de a villamosítás során a vezetéképítés miatt le kellett bontani. Ma maradványai a Gilice utcában emlékműként szolgálnak. Az új felüljáró valamivel keletebbre épült meg.

A jelenlegi állomásépület építése 1899-ban kezdődött meg Pfaff Ferenc tervei alapján, bár eredetileg már a vasút megnyitásának évében, 1872-ben is épült a helyén egy kisebb indóház. A tervező később a kaposvári állomás mintájára építette meg a verseci és a szatmárnémeti állomásokat is.[7] 1944. június 30-án súlyos amerikai bombatámadás érte a vasútállomást és környékét: a bombázások során 15-en életüket is vesztették.[2]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állomás mellett két régi jármű van kiállítva: egy BCmot típusú motorkocsi 1931-ből (pályaszáma: ABymot 473) és egy Walschaert-Heusinger vezérművű gőzmozdony (376.642).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egyedi műemlék lett a kaposvári vasútállomás és a Róma villa kertje. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  2. ^ a b c L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1 
  3. Hatalmas beruházás: megújul a kaposvári és a balatonszentgyörgyi vasútállomás. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  4. Buzási Éva, Nagy Zoltán, Dávid János. Kaposvár városismereti kézikönyv. Dávid Kiadó (2009). ISBN 978-963-88265-0-3 
  5. Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  6. Rekviem a zselici vasútért - geoláda (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  7. vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2013. február 7.)