Zürichi főpályaudvar
| Zürichi főpályaudvar | |
| Zürich Hauptbahnhof | |
 |
|
| A Zürichi főpályaudvar madártávlatból | |
| Hely | Zürich,  Svájc |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1847. augusztus 9 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | vasúti pályaudvar |
| Elhelyezkedése | |
 Zürichi főpályaudvar
Pozíció Svájc térképén
|
|
A Zürichi főpályaudvar (németül Zürich Hauptbahnhof, vagy röviden Zürich HB) Svájc legnagyobb vasúti fejpályaudvara Zürich központjában. A pályaudvar teljes mértékben multimodális közlekedési csomópont, hiszen a zürichi városi közlekedés minden formájára az átszállási lehetőség a pályaudvar közvetlen közelében biztosított.
A pályaudvar a napi forgalmát tekintve a legnagyobb Európában. Központi elhelyezkedése miatt mind a belföldi, mind a nemzetközi vonatok áthaladnak itt. Hasonlóan néhány modern európai nagyvárosi pályaudvarhoz, három szintje van: az egyik a nemzetközi vonatokat szolgálja ki, a másik a belföldieket, míg a harmadik az S-Bahn szerelvényeket fogadja, naponta összesen több mint 2900 szerelvényt. Több vasúttársaság, köztük a Svájci Szövetségi Vasutak vonalai kapcsolódnak itt egymáshoz, egy részük Svájc legrégebbi vasútvonalai közé tartozik.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A pályaudvar a Spanisch-Brötli-Bahn végállomásaként 1847. augusztus 9-én nyílt meg Bahnhof Zürich néven. Ezt a nevet 1893-ig viselte, amikor Zürich környező településeinek a városhoz csatolásával egyidőben átnevezték a mai nevére. Az elmúlt 160 évben a szerves fejlődés, és az időről időre fellépő helyhiány új és új vágányrendszerek kiépítését követelte. Ezt tükrözi a mára kialakult vágányszámozási rendszer is. A pályaudvart összesen 100 km-nél is hosszabb vágányhálózata, 799 darab kitérője, bonyolult jelzőrendszere és igen jelentős forgalma alapján méltán sorolhatjuk a világ legjelentősebb pályaudvarai közé.
Napjaink legnagyobb jelentőségű fejlesztése egy új vasúti alagút építése, mely ha elkészül, a jelenlegi fejpályaudvar átmenő pályaudvarrá alakul. Így a legtöbb vonatnál elmarad az irányváltás, így csökken a menettidő.[1]
Forgalom [szerkesztés]
Nemzetközi járatok [szerkesztés]
- CNL Zürich – Bázel – Amszterdam / Hannover / Hamburg / Koppenhága / Berlin / Lipcse / Drezda / Prága
- EC Zürich – Zug – Arth-Goldau – Bellinzona – Lugano – Milánó
- EC (Chur –) Zürich – Bázel – Freiburg im Breisgau – Mainz – Köln – Dortmund – Bréma – Hamburg
- EC (Chur –) Zürich – Bázel – Strasbourg – Luxembourg – Brüsszel
- EC Zürich – Sargans – Innsbruck – Bécs / Salzburg
- EC Zürich – Winterthur – St. Gallen – Bregenz – Lindau – München
- EN Zürich – Bern – Genève – Perpignan – Barcelona
- EN Zürich – Sargans – Innsbruck – Graz / – Zágráb – Belgrád
- EN Zürich – Sargans – Innsbruck – Linz – Bécs – Budapest / Prága
- ICE Zürich – Bázel – Freiburg im Breisgau – Frankfurt am Main – Hannover – Hamburg (– Kiel) / Berlin
- IC Zürich – Schaffhausen – Stuttgart (– Frankfurt am Main)
- TGV (Chur –) Zürich – Bázel – Strasbourg – Párizs
S-Bahn [szerkesztés]
|
Irodalom [szerkesztés]
- Werner Stutz: Schweizerische Kunstführer GSK, Band 774: Der Hauptbahnhof Zürich, Bern 2005, ISBN 3-85782-774-2
- Christine Loriol: HB Zürich – mehr als ein Bahnhof. Kuk-Bild-&-Wort, Zürich 2005, ISBN 3-033-00611-6
- Martin Bosshard: Der Zimmerberg-Basistunnel: Zürich HB – Thalwil; Bahn 2000. Projekt-Management Zimmerberg, SBB, Zürich 2004, ISBN 3-033-00226-9
További információk [szerkesztés]
- Az SBB-CFF-FFS hivatalos weboldala (angolul) (németül)
- RailCity Zürich weboldal (németül) (franciául)
- Website des Projekts «Bahn2000»
- Durchgangsbahnhof Löwenstrasse
- History Channel bei Jubiläumswebseite der SBB
Források [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben a Zürich Hauptbahnhof című német Wikipédia-szócikkben foglaltakon alapul.
- Friedl Ferenc: Rekorder pályaudvarok - Építős blog (magyar nyelven). epitos.blog.hu. (Hozzáférés: 2010. március 17.)
- ↑ Változásra készen. iho.hu. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
