Budapest tömegközlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A BKV Zrt. logója

A Millenniumi Földalatti Vasút felszíni szakasza a Hősök terénél

Budapest tömegközlekedésében (szakmai nyelven -közösségi közlekedés) fontos szerepe van a BKV-nak, ami a metró-, autóbusz-, trolibusz-, HÉV- és villamoshálózatot üzemelteti, a MÁV-nak és a Volánbusznak.
A három cég tevékenységének összehangolásában, hatékonyságának és együttműködésének érdekében fontos szerepe van a Budapesti Közlekedési Szövetségnek.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Budapest közlekedése a 19. században 1.2 Budapest közlekedése a 20. században 1.3 Budapest közlekedése a 21. században 1.3.1 A 2008-as új paraméterkönyv 2 Metró 2.1 Millenniumi Földalatti Vasút Járműparkja 3 Villamos 3.1 Járműpark 4 Autóbusz 4.1 Járműpark 4.2 Járműpark VT-Transman Kft. alvállalkozó 4.3 Járműpark Nógrád Volán alvállalkozó 5 Trolibusz 5.1 Járműpark 6 Mikrobusz 7 Vasút 8 Különleges vasutak 9 Dunai hajózás 10 Lásd még 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Budapest közlekedése a 19. században

A 19. században az ország fejlesztésének középpontja Pest-Buda, ill. Budapest lett. A város fejlődése elválaszthatatlanul egybeforr a központosítottan kiépített vasúthálózat térszervező, társadalmi munkamegosztást elősegítő, városiasító hatásaival.

Amikor a főváros nagyvárossá válásának összetett folyamatából (népesedési, gazdasági, politikai, tárgyi feltételek) kiemeljük a modern közlekedési infrastruktúrát, (kiépítését, működésének jellemzőit, városra gyakorolt járulékos hatásait) óhatatlanul leegyszerűsítünk.

A fejlődés minőségi és mennyiségi mutatói eltakarják azokat a különböző érdekstruktúrákat, melyek befolyásolják (felgyorsítják vagy késleltetik) a folyamatokat. Szinte egyenes vonalúnak tűnik a modernizáció, pedig egy nagyváros hálózataihoz fűződő érdekek a legváltozatosabbak – gyakran egymásnak ellentmondóak – lehetnek. A Lánchíd tulajdonosai nem voltak érdekeltek egy második Duna-híd megépítésében, a bérkocsisok sikerrel odázták el a taxiközlekedés engedélyezését, a lóvasutak önköltségeiket akarják leszorítani, az utasok a járatszámot növelni. Értelemszerűen, az erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok hatékonyabban tudták képviselni érdekeiket.

A városegyesítés utáni periódusban – tehát tudatos városfejlesztés eredményeként – jön létre a budapesti életet máig átható gyűrűs-sugaras városszerkezet. Elkészülnek a város – jelentőségüket ma is őrző – modern útvonalai: az Andrássy út és a Nagykörút. A pesti oldal két nagy pályaudvarának forgalmi kapcsolatai is kiválóak: a Nyugati pályaudvar közvetlenül a Nagykörúton áll, a Keleti pályaudvar pedig kezdőpontja annak a hangsúlyos forgalmi tengelynek, amelyik a Rákóczi út, kiszélesített Kossuth Lajos utca, Erzsébet híd mentén áthalad a Duna jobb partjára és ott több irányban szétágazik.

A város növekvő és egyre jobban strukturált közlekedési rendszerének fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a főváros népességének gyarapodásával. A növekvő városban a 19. század valamennyi közlekedési eszköze (bérkocsik, omnibusz, lóvasút, villamos, földalatti) jelen van.

Az 1870 előtti évtizedekben a város közlekedési eszközeit leginkább kisvállalkozók működtetik. Az 1870-es évtizedtől kezdődően lassan, de fokozatosan megváltozik a korszellem: a város közlekedési infrastruktúrájában egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési vállalatok, részvénytársaságok. Az 1880-as évtized utolsó éveitől pedig már nem az invenció, hanem sokkal inkább az innováció jellemzi a közlekedés fejlődését. Már nem vállalkozó kedvű emberek ötletessége, speciális technikai ismeretei alakítják a város közlekedési struktúráját, hanem szabadalmak, gyártmányok, technikai fejlesztések formálják. Budapest nyitott az újdonságokra és büszke eredményeire.

Az első fővárosi lóvasúti vonal (1866) Európában a hatodik. Budapest az első olyan európai város, melynek belvárosában épült meg a villamosvasút (1887). Az 1896-ban megnyitott földalatti pedig London után a második Európában.

Érdekes módon, a korszerűtlen és legkevésbé kényelmes omnibusz (1832-1929 között működő) forgalma a századforduló éveiben teljesedett ki leginkább. 1900-ban 48 db, egy év múlva már 122 omnibuszkocsi járta a város utcáit. A járatok elsősorban a város szórakoztató (színházak, orfeumok, mulatók) és kiránduló pontjait (budai hegyvidék) érintették. A csak "mérsékelt ügetésben" haladó omnibuszokat karlengetéssel lehetett megállítani.

Az 1866-tól működő lóvasút utasforgalma – eltekintve az 1874-1880 közötti időszaktól – egyenletesen emelkedett. A hangos kürtszóval robogó lóvasutak szállítják az utasokat a terjeszkedő város egyre távolabbi végpontjai felé. A járatok irányát más és más szín-összeállítású zászlókkal jelzik.

A lóvasút és villamosvasút fejlődésében 1896-ban döntő fordulat következik be: ebben az évben a villamos már 130 km hosszú vágányhálózaton mintegy 27 viszonylaton közlekedik, a lóvasutak forgalma pedig drasztikusan visszaesik. 1895-ben még 23 millió utast szállítanak, 1896-ban alig 300 ezret. A villamosvasúti társaságok külön nyári és téli menetrendet készítettek. A legsűrűbb járat percenként indult, a legritkább 10 percenként. A századforduló fővárosának utcaképéhez szervesen hozzátartozik a sűrű vonalhálózattal rendelkező, sárga és barna villamoskocsik látványa.

[szerkesztés] Budapest közlekedése a 20. században

[szerkesztés] Budapest közlekedése a 21. században

[szerkesztés] A 2008-as új paraméterkönyv

2008. augusztus 21-én átszervezték a budapesti közlekedést: elsősorban a buszhálózatot gyökeresen átalakították, sok járatot átszámoztak, több megállót is átneveztek. A metró-, HÉV- és vasúti átszállási lehetőségeket a megállónevekben jelölték: a metróközlekedést "M" betűvel, a HÉV-közlekedést "H" betűvel jelölték. A vasúti kapcsolatok jelzésére a vasútállomás, illetve a pályaudvar neve lett a megálló neve is. (Például: Népliget M, Batthyány tér H, Zugló vasútállomás, Kelenföldi pályaudvar.) Ahol ezek közül több is megtalálható, ott ezt is jelzik: Örs vezér tere M+H, Keleti pályaudvar M. Ezek a feliratok feltűnnek a menetrendekben és a viszonylatjelző táblákon is (lásd a jobb oldali képet).

Az átszervezés célja egy olcsóbban üzemeltethető, az igényekhez mégis jobban alkalmazkodó, jobb szolgáltatást nyújtó hálózat kialakítása volt: a kocsikilométerek számát összevonásokkal igyekeztek csökkenteni, ezzel a kényszerátszállások számát csökkentve (például hosszú 5-ös autóbuszvonal, a korábbi 5-ös, 67V és a 25-ös járatok egyesítésével). Emellett menetrendi hangolásokkal tervezték csökkenteni az utazásra fordítandó időt. Az új rendszer gyakori kritikája^[forrás?], hogy az előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényesülni, mert a BKV nem képes a megnövekedett menetirányítási feladatokat kezelni. Valamint a változtatások nem voltak kellően előkészítve, így a menetidőket számos helyen irreálisan határozták meg, és a változással járó utastájékoztatási feladatokat nem látták el megfelelően.

[szerkesztés] Metró

A budapesti metró jelenleg három vonalon üzemel:

• M1 – Millenniumi Földalatti Vasút: Mexikói út–Vörösmarty tér
• M2 – Kelet–nyugati metró, piros metró: Örs vezér tere–Déli pályaudvar
• M3 – Észak–déli metró, kék metró: Kőbánya–Kispest–Újpest-központ

Jelenleg épülő metróvonal:

• M4 - 4-es metró, zöld metró: Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér

[szerkesztés] Millenniumi Földalatti Vasút Járműparkja

• 23 db Ganz pályaszámú villamos motorkocsi: 21-43. beszerzés: 1973., 1987.

[szerkesztés] Villamos

Budapesten (ill. az akkor még különálló Pesten) az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, mely jelentős népszerűségre tett szert, így számos újabb követte. Az első villamos közúti vasút azonban nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ára el is készült. Ma 27 különböző villamosjárat közlekedik a városban, mely így közlekedési rendszerében a mai napig meghatározó jelentőségű. Fénykorában a mainál jóval nagyobb hálózattal rendelkezett.

[szerkesztés] Járműpark

• 4 UV-5 pályaszám: 3873, 3885, 3888, 3898. beszerzés: 1964-1965.
• 2 EP pótkocsi pályaszám: 5869, 6010. beszerzés: 1951-1954.
• 121 Ganz csuklós pályaszám: 1301-1481. (kihagyásokkal), 7671 beszerzés: 1967-1978.
• 30 KCSV7 pályaszám: 1321-1370. (kihagyásokkal), beszerzés: 1969-1971.
• 240 Tatra T5C5 pályaszám: 4000-4120., 4122-4171., 4200-4221., 4223-4349. beszerzés: 1979-1984.
• 80 Tatra T5C5K pályaszám: 4001-4348. (kihagyásokkal), beszerzés: 1979-1984.
• 76 Düwag TW 6000 pályaszám: 1570-1575. beszerzés használtan: 2001-2002.
• 40 Siemens Combino Supra NF12B pályaszám: 2001-2040. beszerzés: 2006-2007.

[szerkesztés] Autóbusz

Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut. Ma (2008) a BKV (és alvállalkozóinak) üzemeltetésében 220 járat közlekedik. Megkülönböztetnek alap-, betét-, gyors- és expresszjáratokat, valamint ideiglenes pótlójáratokat. Az alapjáratok az útvonalukat érintő minden megállóban megállnak, a gyorsjáratok csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, a betétjáratok rövidített útvonalon haladnak, az úgynevezett zónázó expresszjáratok pedig csak bizonyos „zónákban” állnak meg, melyek célja egy adott (általában külső) városrészben lakó utasok lehető leggyorsabb eljuttatása a város belsőbb területén lévő közlekedési csomópontba a köztük található megállók kihagyásával.

[szerkesztés] Járműpark

• 284 Ikarus 280 (csuklós) beszerzés: 1986-1993.
• 171 Ikarus 435 (csuklós) beszerzés: 1994-1996.
• 1 Ikarus-Agora (csuklós) beszerzés: 2003.
• 150 Volvo 7700A (csuklós) beszerzés: 2004-2006.
• 438 Ikarus 260 (szóló) beszerzés: 1983-1992.
• 170 Ikarus 415 (szóló) beszerzés: 1987-1994.
• 114 Ikarus 412 (szóló) beszerzés: 1999-2001.
• 60 Ikarus 405 (midi) beszerzés: 1994-1995.

[szerkesztés] Járműpark VT-Transman Kft. alvállalkozó

• 35 MAN SL223 (szóló) beszerzés: 2001.
• 52 Alfa Localo B7RLE (szóló) beszerzés: 2006-2007.

[szerkesztés] Járműpark Nógrád Volán alvállalkozó

• 29 Alfa Localo B7RLE (szóló) beszerzés: 2005-2007.

[szerkesztés] Trolibusz

A ma is üzemelő budapesti trolibuszhálózat kialakulása 1949-ben indult, a 70-es trolibusz megnyitásával, (amely Sztálin 70. születésnapja alkalmából kapta a számát). A trolibusz mai formájában azonban először 1933-ban jelent meg Budapesten, Óbudán. Budapesten jelenleg 14 trolibuszviszonylat van.

[szerkesztés] Járműpark

• 84 Ikarus 280T (csuklós) pályaszám: 200-283. beszerzés: 1987-1996.
• 15 Ikarus 435T (csuklós) pályaszám: 300-314. beszerzés: 1994-1996.
• 42 ZIU-9 (szóló) pályaszám: 833-972. (kihagyásokkal) beszerzés: 1976-1984.
• 1 Ikarus 411T (szóló) pályaszám: 400 beszerzés: 2001.
• 15 Ikarus 412T (szóló) pályaszám: 700-714. beszerzés: 2002.
• 6 Ganz Solaris Trollino 12B (szóló) pályaszám: 601-606. beszerzés: 2005.
• 10 Ganz Skoda Solaris Trollino 12B (szóló) pályaszám: 607-616. beszerzés: 2007.

[szerkesztés] Mikrobusz

A BKV – a BKV Tours-on keresztül - turisztikai célból mikrobuszokat üzemeltet március elejétől október közepéig a Margitszigeten. Ezek az UAZ 451-es típusú mikrobuszok egy gépes- és két pótkocsiból állnak. Az első generációt 1977. április 1-jén állították forgalomba.

[szerkesztés] Vasút

Budapest a magyarországi vasúti hálózat központja; a fővároson átmegy minden Magyarországot érintő transzeurópai vasúti folyosó. Az agglomerációt a fővárossal összekötő öt helyi érdekű vasútat a BKV üzemelteti.

A Széchenyi-hegy és a Hűvösvölgy között közlekedik a Gyermekvasút (egykor:Úttörővasút). Ez egy olyan kisvasút, ahol gyermekek teljesítenek szolgálatot.

[szerkesztés] Különleges vasutak

Budapest több különleges vasúttal rendelkezik. A fogaskerekű, a sikló drótkötél-vontatású különleges vasút, a libegő pedig egy, a sífelvonókhoz hasonló drótkötélpályás felvonó.

[szerkesztés] Dunai hajózás

Sétahajózáson kívül Budapest megközelíthető hajóval távolabbról is. Bécsből szárnyashajóval az utazás a város közepére, a Belgrád rakpartra, kb. 5-6 órát igényel. A magyar Hajózási Részvénytársaság (Mahart most Mahart Passnave Ltd néven) számos hajót üzemeltet a Dunán.

[szerkesztés] Lásd még

• Villamosok
• Ganz csuklós
• Tatra T5C5
• Tatra T5C5K
• TW 6000
• Combino Supra
• Metró
• HÉV
• Trolibuszok
• Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
• Jegyellenőr

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Budapesti Közlekedési Vállalat
• Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
• Budapest metró-, hév- és villamoshálózata
• Budapest tömegközlekedési térképe
• Budapest éjszakai BKV járatainak térképe
• Honlap a budapesti metróról
• Budapest és más nagyvárosok kötöttpályás járművei
• A 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötéséről szóló tanulmány
• A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel
• Mese a játékmetróról - avagy miért nem érdemes megépíteni a 4-es metrót
• Újabb metrómesék
• Kontroll – film
• Járműállományi oldalak
• MAHART Passnave weblapja

m • v • sz Budapest tömegközlekedése Hálózatok Autóbusz • Éjszakai autóbusz • HÉV • Metró • Trolibusz • Villamos Különleges vasutak Fogaskerekű • Gyermekvasút • Libegő • Budavári Sikló Repülőterek Ferihegyi Szolgáltatók BKV • MÁV • Nógrád Volán • Volánbusz • VT-Transman

m • v • sz A BKV járművei Autóbuszok szóló Ikarus 260 • Ikarus 405 • Ikarus 412 • Ikarus 415 csuklós Ikarus 280 • Ikarus 435 • Ikarus Agora • Volvo 7700A bérelhető Volvo 9700 • Volvo 9900 Az alvállalkozók buszai MAN SL 223 • Mercedes-Benz Citaro • Mercedes-Benz Sprinter • Volvo-Alfa Localo • Volvo 7000 Trolibuszok szóló ZiU–9 • Ikarus 411T • Ikarus 412T • Ganz-Solaris Trolino 12B • Ganz-Skoda Trolino 12 csuklós Ikarus 280T • Ikarus 435T Villamosok szólókocsis Tatra T5C5 • Tatra T5C5K • UV (forgalomból kivonva) csuklós Combino Supra • Ganz csuklós • KCSV5 • KCSV7 • TW 6000 HÉV-motorvonatok MIXA • MX • MXA

m • v • sz Tömegközlekedés a magyar városokban Önkormányzati tulajdonú közlekedési vállalat Budapest | Debrecen | Kaposvár | Miskolc | Pécs | Szeged Állami tulajdonú közlekedési vállalat Baja | Balassagyarmat | Békéscsaba | Dunakeszi | Dunaújváros | Eger | Érd | Győr | Hódmezővásárhely | Kecskemét | Makó | Nagykanizsa | Nyíregyháza | Salgótarján | Székesfehérvár | Szolnok | Szombathely | Tatabánya | Vác | Veszprém | Zalaegerszeg