Pécs tömegközlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pécs tömegközlekedését 2012 óta a városi tulajdonú Tüke Busz Zrt. autóbuszai biztosítják.[1] Pécsen egykoron villamosforgalom is létezett 47 éven keresztül, ám 1960-tól kizárólag autóbuszokat vehetnek igénybe az utazók. Az egyre növekvő gépkocsi-forgalom miatt sürgetővé vált egy korszerűbb városrendezési terv.[2]

Sínpár jelzi az egykori pécsi villamos emlékét a Jókai téren
Végállomás az egykori Hadapród iskolánál

Tartalomjegyzék

Története[szerkesztés]

A pécsi villamos története[szerkesztés]

1910-ben Nendtvich Andor polgármester irányításával a villamosvasúti intézőbizottság szerződést dolgozott ki, amely a Ganz-féle Villamossági Rt.-t bízta meg a kivitelezési munkákkal és amely húsz évre a Pécsi Villamos Vasúti Rt.-nek adta meg az üzemeltetés jogát. A vasút építésének tervezésével, irányításával Lépes György és Valatin Béla mérnököket bízták meg. 1913. október 20-án elindult a város címerével ékesített, kék szegélyes pécsi villamos, ezzel Pécs lett a 29. város a monarchiában. A villamost itt nem előzte meg sem ló-, sem gőzvasút. Az egyvágányú, kitérő rendszerben működtetett villamosközlekedés egyszerre három vonalon indult be Pécsett:

A pécsi villamos 47 évig sok mindent megért. Az idő során korszerűtlenné és öreggé vált villamosforgalmat a város vezetésének pénz szűkében meg kellett szüntetnie. Helyette újjá kellett szervezni a város autóbusz forgalmát. 1960. augusztus 31-én tette meg utolsó útját a pécsi villamos. Felvirágozva indult a Tüzér utcai végállomásról. Mire bedöcögött a Széchenyi térre, már jelentős tömeg kísérte.

Napjainkra a pécsi villamosról már csak néhány tárgyi emlék maradt fenn. Áll még a remíz, az aszfaltban megbújik néhány síndarab és egyes belvárosi épületeken még ott díszelegnek a rozettás felső vezetéktartó kampók.

A rendszerváltás óta a pécsi közgyűlésen többször felmerült az ötlet, hogy ismét kiépítsenek egy villamos hálózatot a városban, ám e téren érdemi munka sokáig nem történt. 2010. december 20-án megjelent hírek szerint a pécsi önkormányzat elnyert egy uniós finanszírozású alapból több mint 381 millió forintot, amelyből részletes megvalósíthatósági tanulmány készülhet egy esetleges villamoshálózatról. Az önkormányzat egy másik pályázattal 368 millió forinthoz jutott százszázalékos támogatásként.[3]

A pécsi autóbuszjárat története[szerkesztés]

Autóbusz a pécsi temetőnél

1926. augusztus 19-én a elindult az első pécsi autóbuszjárat. Ekkor a város címerével díszített, 2 darab 47 lóerős, 25 bőrüléssel ellátott Renault gyártmányú busz (karosszériája Varga Gyula kocsigyártó pécsi karosszéria-műhelyében készült el) állt szolgálatba a Széchenyi tér és a központi temető közötti útvonalon. A menetrend szerinti közlekedést 6 óra 45 perctől este fél nyolcig tartották fenn. Az autóbuszok minden egynegyed és háromnegyed órában indultak a Széchenyi térről, végállomásukról pedig minden fél és egész órakor indultak vissza.[4] A pécsi közönség hamar megszerette a villamosnál jóval gyorsabb és kényelmesebb autóbuszokat. 1926-ban még csak kevesen gondolták úgy, hogy az autóbusz-közlekedés beindítása a villamosok végóráit fogja majd jelenteni.

Pécsett a mai buszok vegyes képet mutatnak. A modern buszjáratok főleg a belvárosban közlekednek, a külvárosok és kevésbé sűrű járatok között nem ritka a régi sem. A buszok oldalán, mint minden más nagyvárosokban, hatalmas reklámok vonják magukra a közlekedők figyelmét.

A gépkocsi-közlekedés kezdetei Pécsett[szerkesztés]

Pécs kanyargós, szűk utcáit lassan száz éve járja gépkocsi, mégpedig a postaforgalom jóvoltából. A korabeli újságok feljegyezték, hogy az első két postakocsit 1910. március 25-én hozták le Budapestről Pécsre. A csomagokat amúgy még lovas kocsi kézbesítette, a leveleket triciklivel hordták ki a postások. Az 1910-es években a városban még nagy újdonság volt a gépkocsi. A város jómódúbb polgárai akkoriban még fiákerekkel és konflisokkal közlekedtek.

A "bányászjáratok"[szerkesztés]

Pécs sokáig volt közismert szén- és uránbányáiról. A város közelében három nagyobb szénbányászati terület volt. Ezek a pécsbányai (András akna, Széchenyi akna), a mecsekszabolcsi (Béke akna, majd István akna) és a vasasi voltak.

A második világháború előtt csak a pécsbányai rész tartozott Pécshez. Autóbusz ide már 1929-től járt. Buszjárat a község határát érintve 1939-től volt. Vasas szintén önálló község volt, buszközlekedés ide nem volt. A háború előtt nem volt jellemző a bányászok busszal való eljuttatása a munkahelyükre. A bányász kolóniák a bányaüzemek közelében létesültek, így a bányászok a munkahelyüket gyalog közelítették meg. A világégést követően Pécs környékén a bányaüzemekben a kitermelést jelentősen növelték, új aknákat nyitottak. A szocialista munkaverseny keretében minden évben fokozták a kitermelést. Egyre több embernek adott munkát a bányászat. 1956-tól a Petőfi aknai vonalon, majd 1957-től a Hősök terei járat meghosszabbításaként István- és Béke aknai vonalon is megindul a menetrend szerinti személyszállítás. Az 1960-as új menetrendből kitűnik, hogy különösen nagy a járatgyakoriság és a járatféleség a bányaüzemek felé.

1964 augusztusában Béke aknán befejeződött a termelés és Széchenyi aknára helyeződött át a munka. 1969 októberétől a Budai állomásról indult a bányászjáratok nagy része, kivéve a pécsbányai járatokat, ezek a Főpályaudvarról indultak. Majd a hetvenes évek elejétől megindult az M12-es közvetlen járat Újmecsekalja (ma Uránváros) és István akna között. A nyolcvanas évek elejétől Lvov-kertváros kiépülésével erről a városrészből is munkásjárat indult István aknára (M12X és M12Y). Ekkorra tehető Petőfi aknán a termelés felfutása és ide is M-es járatokat indultak: M14, Újmecsekalja - Petőfi akna, M14A és M14B, Nevelési Központ - Petőfi akna.

A kilencvenes évek első felében, több ütemben összevonták, majd megszüntették a bányászjáratokat (M83, M85, M86, M87 és M88 megszűnés: 1991, M82 és M84 megszűnés: 1995. június).

Pécs környékén, Kővágószőlős határában, 1954-ben próbafúrások alkalmával uránércet találtak. Az 1957-től már az első üzemben beindul a kitermelés. A munkások szállítását eleinte a helyi közlekedési cég (PKV) végezte, de eszköz híján az AKÖV-nek adta át a feladatot és mindvégig a távolsági üzem végezte azt. Az urán kitermelésében ugyanúgy, mint a szénnél az 1970-es években volt tapasztalható egy nagy arányú termelés felfutás, amely az 1980-as évek közepén tetőzött, majd a rendszerváltás után hanyatlani kezdett. Pécsett és környékén gyakorlatilag 1995-ben megszűnt a szén- és az uránbányászat. Ez alól csak a pécsbányai külfejtés a kivétel napjainkban, itt feketeszenet termelnek ki.

Pécsi Közlekedési Zrt.[szerkesztés]

A Pécsi Közlekedési Zrt. logója

1993-ban vált ki a Pannon Volánból a Pécsi Tömegközlekedési Rt. néven a helyi közlekedést biztosító üzletág. A flotta ekkor 50 db Ikarus 260-as szóló, 106 db 280-as és 3 db 284-es csuklós járműből, valamint két 415-ös prototípusból állt. Még 1993 telén érkezett 10 új 415-ös, 1994-ben 4 db 280-as, 1995-ben 10 újabb 415-ös, 5 db 435-ös és egy 260-as, majd 1996-ban egy 246-os – ez utóbbi a legfiatalabb pécsi Ikarus. A következő buszváráslásra 1999-ig kellett várni, amikor 2 szóló és 20 csuklós Mercedes-Benz Conecto O345 érkezett, innentől 2006-ig összesen 23 szóló és 64 csuklós Conecto, 5 alacsonypadlós szóló Mercedes-Benz Citaro és egy Mercedes-Benz Vario midibusz érkezett, Magyarországon az elsők között indult be Pécsett a mozgáskorlátozottak tömegközlekedésének biztosítása.

2002-ben a korábbi tulajdonosi szerkezet átalakítása után a cég Pécs Megyei Jogú Város tulajdonába került. 2003-ban a neve Pécsi Közlekedési Rt.-vé alakult, innentől kezdve a korábbi kék-fehér helyett kék-sárga színű autóbuszok érkeztek. 2006 után az éves Mercedes-várárlások abbamaradtak, és a cég több buszt nem is vásárolt.

Buszeladások[szerkesztés]

A pécsi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. 51 és a Mecsekbusz Kft. 49 százalékos tulajdonában lévő PK Zrt. 2009. január 20-án 2,2 milliárd forint plusz áfáért eladta mintegy 150 buszból álló járműparkját a PK Zrt. és az LL Bus Kft. által létrehozott PK Busrent Kft.-nek, majd rögtön 148 busz tíz éves bérletére kötöttek szerződést – évi 2,1 milliárd forint bérleti díjért – úgy, hogy előre kifizettek 2 milliárd forintot, úgynevezett rendelkezésre állási díj gyanánt.[5]

A Tüke Busz Zrt. logója

Felszámolás[szerkesztés]

A PK Zrt. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé majdnem 800 millió forintos tartozást halmozott fel (443 millió forint be nem fizetett áfa, ezért további 221 milliós bírság és 100 millió forint feletti késedelmi pótlék), valamint további 200 millió forint körüli összegű hiteltartozása is felgyülemlett. A város gazdasági bizottsága 2012 februárjában kidolgozott javaslata alapján a közösségi közlekedést a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Tüke Busz Zrt. vette át, az előterjesztést egy hónappal később a közgyűlés is elfogadta.[1]

A Tüke Busz Zrt. egy Plasma midibuszt, valamint 9 db Credo Citadell járművet bérel 2011 ill. 2013 óta.

Járműpark[szerkesztés]

Mercedes autóbusz a belvárosban

Pécs közösségi közlekedését összesen 177 autóbusz szolgálja ki.[6]

Pécs útvonalhálózata 2008-ban
Ikarus 415 autóbusz a Főpályaudvaron
Credo Citadell 12 a Főpályaudvaron

Járatok[szerkesztés]

Nappali járatok[szerkesztés]

Éjszakai járatok[szerkesztés]

Járat mozgásukban korlátozottak részére[szerkesztés]

Jegyvásárlás[szerkesztés]

2009. február 5-e óta mobiltelefonnal is lehet jegyet és bérletet venni. A fizetés bankkártyáról történik. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges mobil internetes kapcsolat (GPRS).

Az iziSHOP Java alkalmazást kell letölteni először. A vásárlások nem SMS-ben, hanem a telefon menüjének segítségével végezhetők el.

Lásd még[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

Hivatkozások[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]