Győr tömegközlekedése
| Győr autóbuszvonalai |
|---|
|
1 • 2 • 2A • 5 • 5B • 5R • 6 • 7 • 8 • 8A • 11 • 11E • 12 • 14 • 15 • 15A • 17 • 17A • 17B • 20 • 20Y • 22 • 22A • 22E • 23 • 23A • 24 • 25 • 30 • 30A • 31 • 31A • 31Y • 32 • 33 • 34 • 36 • 37 • 37Y • 38 |
Győr tömegközlekedéséről a Kisalföld Volán gondoskodik, amely egyben a megye helyközi közlekedéséért, valamint Sopron és Mosonmagyaróvár helyi tömegközlekedéséért is felelős.
Tartalomjegyzék |
A közösségi közlekedés kezdete [szerkesztés]
A helyi autóbusz-közlekedés a Győri Általános Közlekedési Vállalat (vagy más néven Staar Autóbuszüzem) jóvoltából 1926. augusztusában két kocsival vette kezdetét. Ez a vállalkozás indította el 1928. február 15-én a háború utáni első két taxit is a városban. Később a buszok száma 5-re nőtt, és 1927-től fokozatosan kiépült az autóbusz-közlekedés a környező falvakkal. (Az első világháború előtt, alatt többször felvetődött a városi villamos, troli kiépítésének ötlete is, de az útvonalak vezetése miatt ez kivitelezhetetlen volt.) A helyi közlekedés máig legnagyobb gondja abból adódik, hogy a várost középütt ketté szeli a tranzit vasúti- és közúti pálya. A város két felének összekötéséhez emiatt hidakra lesz szüksége (v.ö.: aluljáró építése). Az 1928. évi városrendezési tervpályázatok némelyike a vasút, közút kitelepítésével akarta a problémát enyhíteni. Egy tervező egészen extrém javaslattal állt elő: helyezzék a várost kettészelő vasúti pályát egy 20 m széles, 4-5 méter magas töltésre, amelyen kellő számú átjárót építhetnének. A vasút és közút kitelepítése a háború utáni rendezési tervben is felmerült!
A közösségi közlekedés fejlődése a városban [szerkesztés]
Győrt a nagy kerékpáros forgalom miatt a hetvenes évek elejéig „a kerékpárosok városának” is nevezték. A város síkvidéki domborzata kedvező a kerékpáros közlekedés szempontjából. A motorizáció fejlődése visszaszorította a kerékpározási kedvet. A forgalom növekedése, a velejáró környezetszennyezés miatt, illetve az elmúlt évtizedekben kiépített kerékpárutak hatására, újra nőni kezd kerékpározási kedv. Ez azonban nem oldja meg a közösségi közlekedés problémáit.
Az önkormányzat feladatai közé tartozó helyi tömegközlekedési szolgáltatást a Kisalföld Volán Közlekedési Zrt. végzi. A motorizáció hátrányos következményeit, az egyéni gépjármű-közlekedés okozta zsúfoltságot, a belvárosi közlekedés szűk keresztmetszetét, a környezetszennyezés növekedését a tömegközlekedés ellensúlyozhatja. A szűk belvárosi utak, utcák zsúfoltságának csökkentése az egyéni közlekedésben korlátozó intézkedések (fizető parkolás, gyalogosövezetek) bevezetésével, a közösségi közlekedés fejlesztésével érhető el.
A törzshálózaton a követési idő csúcsidőben jellemzően 10-15 perces (tanítási napokon 5-10 perces), csúcsidőn kívül 20-30 perces. A külső városrészek kiszolgálásánál fordul elő 60 perces, vagy annál magasabb követési idő. Munkaszüneti napokon a járatsűrűség kisebb. Az utastájékoztatás a megállóhelyeken megfelelő, a járművek fedélzetén azonban erőteljes fejlesztésre szorul. A járművek tisztasága megfelel a kívánalmaknak. Új buszvásárlásokkal, az elavult járműállomány cseréjével, az autóbuszok előnyben részesítésével, az üzemidő bővítésével, rugalmasabb tarifarendszerrel, valamint a járatsűrűség növelésével lehet a közösségi közlekedés vonzerejét növelni.
A szolgáltató Kisalföld Volánnak 1994-ig nyereséges volt a helyi közlekedés is, azonban azóta magasak a veszteségei. A veszteségek a jegyárak drasztikus emelésével és magasabb önkormányzati támogatásokkal lenne kompenzálható. Eltérően más közlekedési vállalatoktól a megyei szolgáltató kevesebb állami támogatást kap, mint más társaság. A megyei és városi önkormányzat saját működési bevételeiből nem tudja finanszírozni – csak kisebb mértékben –, így fokozottabb állami beavatkozásra vár.
A városi hosszú távú közlekedési koncepcióban több alternatíva is felmerült. Ezek megvalósulása még nem körvonalazódik. (Az agglomerációs területekről nagyvasúti sínpályát felhasználva, elővárosi vasutat hoznának létre, s a belső területeken városi vasútra csatlakoznának.)
Az Ipari Park és az AUDI gyár forgalma megnőtt. A beruházók a tömegközlekedést is az infrastruktúra részének tekintik, de kielégítését csak más területek kárára tudnák megoldani.
A járműpark [szerkesztés]
Győr helyi tömegközlekedését 110 autóbusz bonyolítja le.
- 20 Ikarus 280 csuklósbusz beszerzés: 1983-1988., 1990., 1992-1993.
- 11 Rába Premier 291 csuklósbusz beszerzés: 1998-2001.
- 3 Ikarus 417 alacsonypadlós csuklósbusz beszerzés: 2000.
- 15 Credo BN 18 alacsonypadlós csuklósbusz beszerzés: 2005-2008., 2010.
- 5 Ikarus 415 szólóbusz beszerzés: 1994-1995.
- 10 Ikarus E94 szólóbusz beszerzés: 1996., 1998.
- 3 Ikarus 412 alacsonypadlós szólóbusz beszerzés: 1996., 2001-2002.
- 11 Rába Premier 091 szólóbusz beszerzés: 1999-2001.
- 6 Credo BC 11 szólóbusz beszerzés: 2002-2003.
- 7 Nabi Excel alacsonypadlós szólóbusz beszerzés: 2002-2003.
- 19 Credo BN 12 alacsonypadlós szólóbusz beszerzés: 2005., 2007-2008., 2010.
Vonalak [szerkesztés]
Győr autóbuszvonalai 2012. február 6-tól:
|
Díjszabás [szerkesztés]
- Menetjegy árak
- Elővételben vásárolt: 230.- Ft
- Autóbuszvezetőnél vásárolt: 400.- Ft
- Családi jegy: 620.- Ft
- Bérletjegy árak
- 1 vonalas:
- Negyedéves:11:750
- Havi:4000
- félhavi:2640
- Összvonalas:
- Negyedéves:16200
- Havi:5450
- Félhavi:3480
- Heti:2130
- 30 napos:5450
- Tanuló:
- Szemeszter:9640
- Féléves:5200
- Havi:2010
- Nyugdíjas:
- Féléves:5200
- Havi:2010
- Felmutatóra szóló:
- Havi:17650
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kisalföld Volán Zrt.
- Kisalföld Volán Zrt. Győr helyi járműparkja
- Győri Buszok honlapja.
- Ménfőcsanak közlekedése
- Győri tömegközlekedés fórum
- A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tanulmányának rövid összefoglalója (2007. január)
- A Kisalföld Volán koncepciója (2007. november)
- A Kisalföld Volán 2007-ben tervezett vonalhálózata a Google Maps-en
- A Kisalföld Volán vonal-hálózat javaslata (2009. április)
- 2009. június 16-tól érvényes győri menetrend
|
||||||||

