Miskolc tömegközlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1-es és 2-es villamos a belvárosi Széchenyi utcán

Miskolc tömegközlekedéséről a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.; korábban MVK Rt., 1994 előtt Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely – több más város közlekedési szolgáltatójával ellentétben – nem osztozik a helyi Volán-társasággal a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg a Borsod Volán kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolca átmenő forgalmát). Miskolcon összesen 2 villamosjárat és 40 autóbuszjárat van, melyből 3 szerződéses járat a város szélein fekvő áruházakhoz. A város járműparkja buszokból és villamosokból áll. A villamosközlekedés jelenleg egy vonalon halad, kelet-nyugati irányban szelve át a várost.

Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, menetrend szerinti buszjáratok először 1903-ban indultak (az országban elsőként.) Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, melyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két pályaudvara (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtere van (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, tehát a közforgalmú közlekedésben nem játszik szerepet). Miskolc és Lillafüred között kisvasút közlekedik, amely elsősorban turisztikai szempontból jelentős.

Miskolc közösségi közlekedésének története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi utca régi képeslapon – villamos a színház előtt

A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868) és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna.[1]

1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon. Egy 1871-ből fennmaradt rendelet, amely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben.[1]

A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni, dr. Csáthy Szabó István vezetésével. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, egészen a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt.[1]

1959-es Ikarus 31 típusú busz

1897. július 10-én indult el az első villamos, mely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. (Az áramátalakító állomás a jelenlegi Selyemréti strand mellett volt, a strand a trafók hűtésére felhasznált víz „hulladék-hőjét” hasznosította. Innen ered a régi elnevezése: villanytelepi strand.) A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg, miután a forgalmat egy vágányon kiszolgálni nem tudta.[1]

A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, ami a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. A 20-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés.[1]

1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrend szerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrend szerinti autóbuszjárata.[1] A következő kísérlet Bán és társa nevéhez fűződik, akik a Városház térről Hámorba, illetve Tapolcára indítottak buszjáratot 1910-ben, de ez is rövid ideig működött. 1926–29 között a MVRT üzemeltetett buszjáratot a mindszenti templom és Tapolca, valamint a diósgyőri református templom és Lillafüred között, 1931-ben pedig a MAVART indított Tiszai pályaudvar–Lillafüred járatot,[2] de a buszközlekedés csak a II. világháború után terjedt el.

Rába Premier 291 típusú busz

Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDHV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyi érdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906. január 22-étől közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között.[1]

A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre.[1]

A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A második világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés.[1]

Új Neoplan Centroliner N4522 busz

1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemre méltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé.[1]

A háború után 1948. november 17-én indul meg újra a menetrend szerinti autóbuszközlekedés a Martinkertváros és a Ságvári-telep között. Az autóbuszközlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re.[1] Egy 1956-ban kiadott útikönyv egy villamosvonalat és kilenc, 1-től 9-ig számozott autóbuszvonalat említ, közülük az első hétnek az útvonala igen hasonló volt a maihoz (a 8-as és 9-es busz a 7-eshez hasonlóan elhagyta a várost és Szirmabesenyőre, illetve Kistokajra is kiment).[3]

Az MVK Zrt. 2006-ban bevezetett új logója

1951-ben történt az utolsó villamos-hálózatfejlesztés, ekkor épült egy egyvágányos szárnyvonal a diósgyőri stadion mellől a Nehézszerszámgépgyárig. A mindössze egy köztes megállót tartalmazó vonal 1974-ben szűnt meg.[1]

Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított.[1]

1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek.

2005-től a cég neve MVK Zrt., azaz Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság.

Az EU pályázati lehetőségek keretében a város a villamosvonal teljes felújítását, nyugat felé meghosszabbítását Felső-Majláthig (1,5 km) és a járműpark cseréjét érte el. A Zöld Nyíl névre keresztelt program keretén belül 31 új, alacsonypadlós villamos is kerül a városba.[4] Szintén EU-s támogatásból kezdték tervezni az Avasi Sikló megépítését 2010-ben.[5][6]

2011-ben a város 900 millió forint támogatást kapott az észak-déli villamosvonal tervezésére.[7]

Az MVK foglalkozik buszok és haszonjárművek bérbeadásával is,[8] többek között az Ikarus 31-es nosztalgiabusz is bérelhető.[9]

Zöld Nyíl (Miskolci Villamos Projekt 2008-2013)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályaépítés miatt villamospótlókra is szükség volt
Felső-Majláthig hosszabbított villamos megállóhelye

A projekt átfogó célja Miskolc város kelet–nyugati közlekedési tengelyében hosszú távon fenntartható, versenyképes, környezetbarát, gyors és biztonságos közösségi közlekedés megteremtése és vonzóvá tétele, a modern városkép kialakítása a villamos közlekedés komplex fejlesztésének megvalósításával. A projekt közvetlen célja a szolgáltatás színvonalának növelése a meglévő villamospálya korszerűsítésével, hálózatfejlesztéssel a jelenlegi diósgyőri végállomástól Felső-Majláthig, továbbá a villamospark korszerűsítése új villamosok beszerzése révén. A projekt elemei:

  • a meglévő pálya rekonstrukciója (9,6 km)
  • a pálya meghosszabbítása: új villamospálya építése a diósgyőri végállomás és Felső-Majláth között (1,5 km)
  • az esélyegyenlőségi előírásoknak megfelelően 2,5–3 méter széles peronok, fedett várók kialakítása
  • 31 db új jármű beszerzése
  • a járműtelep korszerűsítéset.
  • 1-es és 1A busz megszüntetése
  • fejlett utastájékoztató rendszerek telepítése

A projekt eredményeként létrejövő modern villamosközlekedés több ezer ember számára teszi majd lehetővé a környezetbarát közösségi közlekedésbe való bekapcsolódást. A villamosközlekedés fejlesztése elősegíti a városrészek fejlődését is, Miskolc kelet–nyugati tengelyén pedig egy új, modern közlekedés- és közbiztonsági rendszer alakul majd ki.

Járműállományi adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MVK Zrt. járműállománya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 35-ös járat Avas kilátó megállónál
Egy Ikarus 415-ös busz

Az MVK Zrt. járműállománya autóbuszokból és villamosokból áll. A járművek jellemzően flottaszínt kaptak: a buszoknál ennek fő színe a sötétkék, és ezt egészítik ki citromsárga és zöld elemek; a villamosok fő színe citromsárga, de kiegészítő színként megjelenik a sötétkék és a zöld is. Ez alól kivétel két Tátra villamos (a 210-es és 211-es pályaszámú, melyek a sorozat prototípusai voltak és eredeti festésük maradt meg), valamint az egykori bécsi villamosok, amelyek a származási helyükre jellemzően megmaradtak a piros-fehér színezésben, tehát így jelenleg több a piros villamos, mint a „flottaszínű”. A legújabb beszerzésű Skoda villamosok pedig fehér színt kaptak zöld virágmotívummal és csíkkal az oldalukon, amit Miskolc város lakossága szavazott meg 6 színterv közül. Autóbuszoknál a még állományban lévő pár darab 200-as sorozatú Ikarus még a jellegzetesen miskoci szürke-lila színezésben képviselteti magát Miskolc utcáin, a Neoplan Centroliner autóbuszok oldalán pedig már nem köszön vissza a zöld csík, valamint az új beszerzésű midibuszok már nem kapták meg a jelképpé vált „flottaszínt”, hanem fehér színűek maradtak.


Autóbuszok száma: 148db

  • Csuklós: 101 db; melyből 35 darab 100%-ban alacsonypadlós
  • Szóló: 47 db; melyből 8 darab 100%-ban alacsonypadlós
  • Midi: 5 db típusú autóbusz, mindegyik alacsonypadlós
  • 2 darab nosztalgia- és 1 turistabusz melyek menetrend szerinti forgalomban nem közlekednek.

Csuklós buszok nem közlekednek a következő viszonylatokon: 3A, 5, 9, 11, 15, 19, 21, 24, 34, 38, 67, 68, 69.

Az alábbi vonalakon kizárólag alacsonypadlós járművek közlekednek: 24.

Villamosok

Villamosok CKD Tátra KT8D5 Siemens SGP E1 Lohner C3 Škoda 26 T
Kép
Tátra KT8D5.JPG
Krakkóban
Škoda 26 THu3.JPG
Darabszám 17 db 13 db 1 db 31 db
Pályaszámok 200-217 181-197, tanulójáratként: 199 300 600-630
Gyártási év 1986-1990 1969 1969 2013-2015
Beszerzés Újonnan, vagy alig használtan vásárolva Kassáról és Most-Lítvinovból Bécsből használtan vásárolva Bécsből használtan vásárolva Közvetlenül a gyártótól
Férőhely 48 ülőhely + 187 állóhely 34 ülőhely + 92 állóhely 32 ülőhely + 54 állóhely 56 ülő + 176 álló
Utastájékoztató Csak hangos Csak hangos Csak hangos Hangos és vizuális (LED kijelzők és LCD monitorok)
Fényezés A 210 és 211-es kocsikat kivéve flottaszínű, ők piros-fehérek Winer Linien festés (piros-fehér) Winer Linien festés (piros-fehér) Fehér alapon zöld virágok és hullámos csikok
Selejtezés Eddig csak a 213-ast és a 210-est selejtezték, csak akkor fognak Miskolcról eltűnni, ha levizsgázik az összes Skoda. Egyenlőre megmarad a 201, 202, 203, 206, 208, és 209-es számú villamos tartaléknak. Amint megfelelő mennyiségű Skoda lesz állományban selejtezik mindegyiket. A 180, 186, 187, 193, 194, 196 -os psz.ú kocsikat már leállították. A 199-es (tanuló) kocsiból nosztalgia lesz. Eredetileg 6 db pótkocsi üzemelt, 5 db-ot elbontottak. A 300-asból nosztalgia lesz. -
Megjegyzés Csak a 2-es vonalon tudnak járni, mivel egyirányú, egyoldali ajtósak. 2010-ig közlekedtek Alacsonypadlós


A Škoda 26 T villamosról: (100%-ban alacsonypadlós), légkondicionáltak, külső és belső vizuális és hangos utastájékoztató rendszerrel, valamint belső megfigyelő kamerával felszereltek. A két első Skoda villamos 2013 nyarán érkezett a városba. A 601-es pályaszámú júliusban, míg a 600-as pályaszámú villamos augusztusban érkezett meg az MVK zrt. telephelyére. 2013 decemberéig a 601-es villamosnak sikerült teljesítenie a 10.000 km-es próbafutást és a különböző engedélyeztetéshez szükséges teszteket. 2013 decemberében hivatalosan is bekerült a két megérkezett villamos a cég járműállományába. Ezt követöen 2014 január 20-án indult útnak a 600-as pályaszámú villamos immár utasokat szállítva menetrendszerint. A sikeres engedélyeztetési eljárást követően pedig 2014-ben hivatalosan is megkezdődik a még leszállításra váró 29 db Skoda villamos sorozatgyártása (összesen 31 db).

Tanuló SGP villamos. Ebból lesz nosztalgia.
Az új Skoda villamos
A javítócsarnokban
A telephelyen a két "bengáli"
Autóbusz-járműpark
Egy szóló MAN busz motorja
Egy Ikarus 260-as busz

Nosztalgiavillamosok

  • 1 darab 1996-ban felújított FVV 1100 HCS 3a (egyirányú 3 ajtós kivitel) típusú 100-as pályaszámú villamos (1962-ben került Miskolcra) van megőrizve a Miskolcon futott 11 darabból. Pályaszámuk 100-tól 110-ig terjedt.
  • 1 darab FVV 1200 HCS 10a (kétirányú 10 ajtós kivitel) típusú 151-es pályaszámú villamos (1973-ban került Miskolcra) van még megőrizve üzemi járműként, a forgalomból 2004-ben lett leállítva, majd külső felújítást kapott. A 147-es pályaszámú villamos is épségben megvan (igaz már nem az MVK Zrt. tulajdonában) kiállítva a Városi Tömegközlekedési Múzeumban, Szentendrén. Összesen 35 darab volt ebből a típusból Miskolcnak. Pályaszámuk 140-től 174-ig terjedt.
  • 1 darab Loher C3 pótkocsi. Pályaszáma: 300
  • 1 darab SGP E1 típusú ("bécsi") villamos. Pályaszáma: 199

Egyéb villamos járművek

  • 1 darab korszerűsített M5-ös hósepró (gyártva 1910-ben)

Autóbuszok

  • 3 darab Ikarus 260.03 típusú szóló busz van még forgalomban (1986-1990) 22 db ülő és 75 db állóhellyel rendelkeznek. Még közlekedő szóló Ikarusok: 530, 541, 547, 590
  • 6 darab Ikarus 280.15 típusú csuklós busz van még forgalomban (1985-1986) 36 db ülő és 111 db állóhellyel rendelkeznek. Még közlekedő csuklós Ikarusok: 651, 652, 658, 661, 670, 694
  • 2 darab Ikarus 412-es szóló autóbusz van még a 4-ből forgalomban (2000-2001), 28 db ülő és 70 db állóhellyel rendelkeznek, alacsonypadlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro II-es
  • 9 darab Ikarus 415-ös szóló busz (1994, 1998-1999) 27 db ülő és 76 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro II-es.
  • 14 darab Ikarus 435-ös csuklós busz van még forgalomba a 20-ból (1993, 1998-2000) 40 db ülő és 128 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro II-es. Még közlekedő csuklós Ikarus 435-ök:134,144,331,332,771-775,778-780,889,890
  • 2 darab Rába Premier 091-es szóló busz (2001) 28 db ülő és 77 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro II-es.
  • 4 darab Rába Premier 291-es csuklós busz van forgalomban még a 6-ból (2001-2002), 39 db ülő és 117 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro II-es.
  • 6 darab MAN NL 223-as szóló busz (2002) 29 db ülő és 71 db állóhellyel rendelkeznek, alacsonypadlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 20 darab MAN SL 223-as szóló busz (2002) 27 db ülő és 73 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 42 darab MAN SG 263-as csuklós busz (2002) 39 db ülő és 111 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 35 darab Neoplan Centroliner N4522-es csuklós busz (2006) 41 db ülő és 97 db állóhellyel rendelkeznek, alacsonypadlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro IV-es.
  • 5 darab Enterprise Plasma midi busz (2008) 21 db ülő és 22 db állóhellyel rendelkeznek, alacsonypadlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztatással felszereltek. Motor: Euro IV-es.

Utóbbi évek és évtized eseményei:

  • 2001. december 27-én a HEX-145-ös (145) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Majális parknál (1-es busz). Többet nem állt forgalomba.
  • 2009. szeptember 3-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a vasúti felüljárón (3-as busz). Felújítva még ma is közlekedik.
  • 2010. március 11-én a GTH-776-os (776) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Besenyői úton (8-as busz). Többet nem állt forgalomba.
  • 2010. november 16-án a HFD-501-es (501) Ikarus 435-ös motortere kigyulladt az Avason (35-ös busz). Megjavítva, de már nem közlekedik.

Nosztalgiabuszok

  • 1 darab Ikarus 31-es nosztalgiabusz (OT 05-78) 1959-es gyártású (2005-ben felújítva), az ország egyetlen veteránvizsgás autóbusza. 25 db ülő és 18 db állóhellyel rendelkezik.
  • 1 darab Ikarus 620-as nosztalgiabusz (LPY-045) 1969-es gyártású (2010-ben felújítva), 22 db ülő és 38 db állóhellyel rendelkezik.

Különjárati autóbuszok

  • 1 darab MAN RH-413-as különjárati busz, melyet az MVK Zrt. ajándékba kapott a gyártótól a nagyszabású MAN buszbeszerzés következtében 2002-ben. (Eladásra meghirdetve.)

LÁEV járműállománya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozdonyok Mk48 C-50 B-26 Korszerűsített Mk48-as "Lilla" gőzmozdony
Kép Láev vonat.jpg
Mahoca.jpg
B26-os mozdony.JPG
NarrowGaugeRailwayLillafured01.jpg
Lilla gőzös.jpeg
Pályaszámok DO2-501; D02-506; DO2-508; D02-510 CO2-407; C02-408 CO2-203 Mk48 2021 447,401
Meghajtás Dízel-hidraulikus előkamrás dízelmotor előkamrás dízelmotor Hibrid Gőz
Megjegyzés A D02-501 és D02-508 zöld, a D02-506 és D02-510 barna festésű az egyetlen fennmaradt példány a típusból az első keskeny nyomközű hibrid mozdony a világon az egyetlen fennmaradt szerkocsis keskeny nyomközű mozdony Magyarországon

(jelenleg nem üzemképes)

Nyitott személykocsik Diamond kocsik Kis MÁV kocsik Nagy MÁV kocsik
Kép
Diamond kocsik.jpeg
Lillafüred tárolóvágány Máv kocsikkal.jpeg
Nagy Máv Kocsi.JPG
Gyártó Orenstein & Koppel, 1928 (teherkocsi alvázra) MÁV Miskolci Főműhely, 1928 (Teherkocsi alvázra) MÁV Miskolci Főműhely, 1979
Ülőhely 32 db 32 db 44 db
Darabszám 4 db (351-354) 4 db (301-304) 4 db (305-308)
Megjegyzés A vagon csak a külső lépcsőn végigjárható


Zárt személykocsik Bax kocsik 31-es kocsi 32-es kocsi 33, 34-es kocsik
Kép
LÁEV Bax kocsi.jpeg
Miskolc, LÁÉV, souprava, zezdu.jpg
LÁEV 32-es kocsi.jpeg
Lillafured foresttrain.jpg
Gyártó MÁV Debreceni Járműjav. 1959 LÁEV Az 1930-as években LÁEV az 1960-as években teherkocsi alvázra LÁEV 2002 (teherkocsi alvázára)
Ülőhely 50 db 32 db 20 db 24 db
Darabszám 4 db (11-15) 1 db (31) 1 db (32) 2 db (33; 34)
Megjegyzés Használtan a Gyerekvasúttól vásárolva . A BoBo Kft. akadálymentesítette 2007-ben .

Fontosabb tömegközlekedési csomópontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város fontosabb állomásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszai pályaudvar (Vasútállomás és helyi villamos- és autóbuszállomás)

A Tiszai pályaudvarról az 1890-es évek végén indult meg a villamosközlekedés. Az autóbuszok közül indult már innen az 1-es, 1A-s, 1D-s, 1Gy-s, 101-es, 8-as, 10-es, 10A-s, 17-es, 18-as, 21-es, 21T-s, 23-as, 31-es és 31A-s járat. Az ötvenes években még az 5-ös autóbusz is innen indult. Először a 10A-s szűnt meg 1977-ben, másodszor 1D-s 1988-ban. 2007-ben a 101-es,17-es,23-as járatokat szüntették meg. A 8-ast két járatra bontva a Reptér-Tiszai között közlekedett. A Tiszai-Húskombinát szakaszon a 18-as járt melyet 2011. június 15-én megszüntettek, s a 2007 előtti állapotot visszaállítva újra a Repülőtér-Húskombinát (Hűtőház) között közlekedtetik a 8-as buszjárat.

Jelenleg az innen induló járatok: 1-es, 1A-s, 21-es és a 31-es, valamint a 8-as buszjárat, ami csak érinti a pályaudvart.

Búza tér (Helyi és helyközi autóbuszállomás)

A Búza tér 1965 óta üzemelő végállomás, melyet az MVK Zrt. és a Volán-társaságok járatai egyaránt használnak. A megszűnt járatok közül innen indult a 10-es (1965–1977) , a 23-as (1966–1978) , a ZS (2007-ig), a 24B (2002–2006), a 7A (1977–1985), a 102-es (1976–1989), a 101B (1975–1979), a 103-as (1977–1982), a 104-es (1976–1984). A most innen induló buszok a 2, 3, 3A, 4, 7, 11. A végállomást érinti az 1-es, 1A-s, 24-es és a 32-es járat. Ezek a járatok nem térnek be a Búza térre, csak érintik. 2012. március 1-jével hétköznapokon kora reggel és késő este valamint hétvégenként a 2-es helyett a Repülőtérről érkező 20-as látja el a vonalat, oda-vissza irányban a Búza tér betérésével.

Újgyőri főtér (Helyi autóbuszállomás)

(Szerkesztése folyamatban)

Repülőtér (Helyi autóbuszállomás)

A Repülőtér végállomás 1955-ben jött létre. Azok a járatok, melyek innen indultak: 8 (1978–), 108 (1979–1980), 10 (1975–1977, 1990–2000) 12 (1955–), 12Gy (1973-ig), 14 (1955–), 14Gy (1973-ig), 18 (1988–2007), 20 (2000–2007), 24 (1970–), 24A (2002–2007), 32 (1977–78), P (1989). 2007. január 1-jétől a 20-as, 24-es viszonylatot megszüntették, a 24A-t átszámozták 24-esre és így a Búza térig közlekedett. A 24-es helyére a 14H járat került, mely ugyanúgy a Hejő-parkig közlekedett. A 8-as viszonylatot kettéosztották, így az a Tiszai pályaudvarig közlekedett. A Húskombinátot (most Hűtőház) a Tiszairól induló 18-as látta el. 2011. június 15-től a 18-ast megszüntették, a 8-as viszonylatot visszaállították eredeti útvonalára. A 12-es korábban 2007-es állapotát visszaállították 2012 márciusával, így újra az Egyetemvárosig közlekedik. Hétköznap a kora reggeli és késő esti órákban, illetve hétvégéken a 2-12 járat helyett a 20-as jár.

A jelenleg innen induló járatok: 8-as, 12-es, 14-14H-s, 20-as, 24-es.

Avas kilátó (Helyi autóbuszállomás)

A város legsűrűbben lakott városrészében, az Avason található. A végállomás 1980 óta üzemel. Az innen induló autóbuszok az Avas I., II., és III. ütemét látják el: 32, 35, 35É, 2É, 2YÉ, 32G, Auchan 2, Tesco, továbbá ide érkezik a 29-es autóbusz. Az áruházi járatokon csak szóló járművek közlekednek. 2007-ig innen indult a 31-es, 36-os és 39-es autóbusz is. Az előbbit új útvonalon közlekedtetik, az utóbbi kettőt pedig megszüntették.

Felső-Majláth (Helyi villamos- és autóbuszállomás)

Elődje, a diósgyőri állomás 1978-ban jött létre kis végállomás formájában, ahonnét az 5-ös, a 15-ös, és a 69-es buszok indultak. 2012-ben azonban ezek átkerültek az újonnan létesített felső-majláthi villamosvégállomás területére. A hely átszállási lehetőséget biztosít a kisvasútra is. Jelenlegi állapota nem tekinthető véglegesnek, mivel a tervek szerint az itt található, most még elhagyatott épületet (az úgynevezett „Bagolyvárat”) is felújítják, mely végállomási épületként funkcionálhat.

A jelenleg innen induló járatok: 5-ös, 15-ös, 69-es (bizonyos járatai), ZOO busz.

Centrum (Kiemelendő átszállópont és végállomás)

(Szerkesztése folyamatban)

Korábbi állomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gömöri pályaudvar (Volt vasút- és autóbuszállomás)

(Szerkesztése folyamatban)

Avas városközpont (Volt helyi autóbuszállomás)

2007-ig végállomás, ahonnan a 32-es, 33-as, 34-es, 36-os, 37-es járatok indultak. A 32-es 1977-től 1985-ig és 1997-től 1998-ig indult innen, 1985-től 1997-ig és 1998-tól az Avas kilátótól indul. A 36-os járatnak is ugyan ez lett a sorsa 1984-től. A 37-es a 1997-ben megszűnt, a másik 2 viszonylat végállomását pedig áthelyezték. A 34-es 2011. június 15-től 38B jelzéssel üzemelt, majd 2012. március 1-től újra közlekedik hétköznapokon, csúcsidőben. Március 1-től egyébként a 31-esnek is ez az érkező végállomása.

Diósgyőr városközpont (Volt helyi villamos- és autóbuszállomás)

(Szerkesztése folyamatban)

Miskolc tömegközlekedési vonalai és hálózata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolci villamoshálózat
BSicon .svgBSicon .svgBSicon KBHFa.svg Felső-Majláth (Az 1-es villamos végállomása)
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Alsó-Majláth
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Bölcs utca
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Diósgyőr városközpont (A korábbi végállomás)
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Zenta utca
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg LÁÉV (Kisvasút állomása)
BSicon .svgBSicon .svgBSicon BHF.svg Diósgyőri Gimnázium (A leendő 1A-s villamos végállomása)
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Bulgárföld
BSicon exENDEaq.svgBSicon exSTRr.svgBSicon STR.svg (itt volt a megszűnt 4-es villamos elágazása Tatárdomb felé)
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg DVTK Stadion
BSicon STRrg.svgBSicon ABZq+l.svgBSicon ABZgr+r.svg Újgyőri piac
BSicon STR.svgBSicon KBHFe.svgBSicon STR.svg MVK Zrt "kis telephely"
BSicon HST.svgBSicon .svgBSicon STR.svg Vasgyári Evangélikus templom
BSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon STR.svg Vasgyár (A 2-es és a megszűnt 0, 3-as villamosok végállomása)
BSicon STRlf.svgBSicon STRl.svgBSicon ABZgr+r.svg Újgyőri főtér
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Károly utca
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Gyula utca
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Balázs Győző tér
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Thököly utca
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Szent Anna tér
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Malomszög utca
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Városház tér
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Villanyrendőr
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Szinvapark
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Soltész Nagy Kálmán utca
BSicon .svgBSicon .svgBSicon HST.svg Selyemrét
BSicon KBHFl.svgBSicon ABZq+r.svgBSicon STRrf.svg Tiszai pályaudvar (1-es és 2-es villamos állomása)
BSicon STR.svg
BSicon KBHFe.svg Szondi György út (Az MVK Zrt. telephelye)

Itt a legutóbbi változtatás – 2013. június 17. – utáni állapotok láthatóak. A megszűnt autóbusz- és villamosjáratokat lásd a Miskolc megszűnt viszonylatai cikkben.

Helyiérdekű vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villamosvonalak

Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)

  • 1-es villamos: Tiszai pályaudvar – Felső-Majláth (Éjjel is üzemel.)
  • 2-es villamos: Tiszai pályaudvar – Vasgyár (Munkaszüneti napon nem közlekedik. A Vasgyár elérése az Újgyőri főtérről induló buszjáratokkal lehetséges.)

Autóbuszvonalak

31Y-os jeltésű járaton egy Naoplan busz
34-as jelzésű járaton egy FOK-GYEM kijelző nélküli Ikarus 415-ös
29-es járaton egy normál padlós MAN busz
32-es járat Avas Kilátó végállomáson.

Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)

  • 1-es busz: Tiszai pályaudvar – Majális-park (Munkaszüneti napokon a Baross G. u. helyett a Selyemréten át közlekedik. Néhány járat pedig a Szondi Gy. u. érintésével.)
  • 1A-s busz: Tiszai pályaudvar – Diósgyőri Gimnázium (Betétjárat, csak munkanapokon közlekedik.)
  • 2-es busz: Búza tér – Tapolca (Csak munkanapokon közlekedik. Munkaszüneti nap, kora reggel és késő délután a 20-as busz látja el a vonalat.)
  • 3-as busz: Búza tér – Szirma
  • 3A-s busz: Búza tér – Balaton utca (Betétjárat.)
  • 4-es busz: Búza tér – Görömböly
  • 5-ös busz: Felső-Majláth – Lillafüred (Utolsó járatban 15-ös busz közlekedik.)
  • 6-os busz: Újgyőri főtér – Pereces
  • 7-es busz: Búza tér – Felsőzsolca (Egyes járatok érintik az Auchan Borsod áruházat.)
  • 8-as busz: Repülőtér – Hűtőház (Egyes járatoknak a Tiszai pályaudvar a végállomása.)
  • 9-es busz: Újgyőri főtér – Tokaji Ferenc utca
  • 11-es busz: Búza tér – Bábonyi-bérc (Y útvonalú járat.)
  • 12-es busz: Repülőtér – Egyetemváros (Csak munkanapokon közlekedik. Munkaszüneti nap, kora reggel és késő délután a 20-as busz látja el a vonalat.)
  • 14-es busz: Repülőtér – Farkas Antal utca (Munkanapokon hajnalban és késő délután, valamint hétvégén egész nap a 14H-s busz jár helyette.)
  • 14H-s busz: Repülőtér – Hejő-park (A 14-es buszt többször pótolja. Éjjel egyes járatok a Villanyrendőrig közlekednek, majd a Szemere úton a Szondi Gy. u.-ig.)
  • 15-ös busz: Felső-Majláth – Ómassa ( Az utolsó járat lillafüredi betéréssel közlekedik.)
  • 16-os busz: Újgyőri főtér – Bányaüzem (Lyukóbánya) (Néhány járat Lyukóbánya végállomásig közlekedik.)
  • 19-es busz: Újgyőri főtér – Komlóstető (A 67-es buszt többször pótolja. Munkanapokon egy járat mindkét irányban az Olvasztár u. és Komlóstetői elág. érintésével közlekedik.)
  • 20-as busz: Repülőtér – Tapolca (Az esti és hajnali órákban, valamint hétvégén közlekedik érintve a Búza teret és az Egyetemvárost.)
  • 21-es busz: Tiszai pályaudvar – Üveggyár – Kandó Kálmán utca (Egyes járatok érintik a LIDL megállóhelyet. Igény esetén pedig betér a Szondi György utcára is.)
  • 21B-s busz: Szondi György utca – Kandó Kálmán utca (Csak munkanapokon közlekedik.)
  • 22-es busz: Egyetemváros – Centrum (Csak tanulmányi időszakban és munkanapokon közlekedik.)
  • 24-es busz: Repülőtér – Szinvapark (Munkanapokon egy járat érinti a Mechatronikai Parkot, valamint kizárólag alacsonypadlós buszok közlekednek ezen a vonalon.)
  • 29-es busz: Újgyőri főtér – Avas kilátó (Egyes járatok az Egyetemváros végállomás érintésével közlekednek.)
  • 31-es busz: Tiszai pályaudvar – Avas városközpont
  • 32-es busz: Avas kilátó – Gömöri pályaudvar
  • 34-es busz: Avas városközpont – Bodótető (Csak munkanapokon közlekedik.)
  • 35-ös busz: Avas kilátó – Centrum
  • 38-as busz: Avas kilátó - Bodótető - Arany János utca – Tampere városrész (Egyes járatok Arany J. u.-Centrum-Bodótető között közlekednek, Tampere városrészt és a közbenső megállókat nem érintik.)
  • 44-es busz: Centrum – Auchan Pesti u. (Ünnepnap nem közlekedik.)
  • 67-es busz: Újgyőri főtér – Lomb utca (Egyes járatok a Diósgyőri Kórház érintésével járnak. Vasárnap és ünnepnap nem közlekedik a 19-es busz látja el a vonalát.)
  • 68-as busz: Újgyőri főtér – Bükkszentlászló
  • 69-es busz: Felső-Majláth – Diósgyőr városközpont - Berekalja (Egyes járatok Diósgyőr városközponttól közlekednek iskolaidőben.)

Éjszakai autóbuszvonalak

  • 1É-s busz: Újgyőri főtér - Szondi györgy u. (Vörösmarty városrész felé.)
  • 1YÉ-s busz: Szondi György u. – Újgyőri főtér (Búza téren keresztül.)
  • 2YÉ-s busz: Avas kilátó – Szondi György u. (Villanyrendőr és a Búza tér felé.)
  • 20G-s busz: Szondi György u. – Egyetemi Koll. (Búza tér és a villanyrendőr felé.)
  • 32G-s busz: Avas kilátó – Szondi György u. (Búza tér és a Szinvapark felé.)
  • 35É-s busz: Avas kilátó – Centrum (A 35-ös busz éjszakai modósított változata.)

Ingyenes autóbuszvonalak

  • Auchan I: Centrum – Auchan Borsod (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csak leszállni lehet.)
  • Auchan II: Avas kilátó – Auchan Pesti u. (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csal leszállni lehet.)
  • Tesco: Avas kilátó – Tesco Avas (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csal leszállni lehet.)

Egyéb autóbuszvonalak

  • ZOO busz: Felső-Majláth - Vadaspark (Igénybejelentés alapján közlekedő járat)
  • ME-busz: Tiszai pályaudvar (Vasútállomás) – Egyetemváros (Gyorsjárat az érkező IC vonatok és az Egyetem között. Csak tanulmányi időszakban közlekedik.)
  • SÍ: Diósgyőr városközpont– Bánkút (Csak a sífelvonók üzemelésekor közlekedik.)

Keskeny nyomközű vasútvonalak

Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV)

  • 330-as vonal: Miskolc (Dorottya u.) – Lillafüred – Garadna (Keskeny nyomközű 14 km hosszú vasútvonal.)
  • 331-es vonal: Miskolc (Dorottya u.) – Papírgyár – Mahóca (Keskeny nyomközű 16 km hosszú vasútvonal.)

Helyközi érdekű vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóbuszvonalak

Borsod Volán Zrt.

  • 1369-es sz. járat: Miskolc-Tiszaújváros-Hajdúnánás-Nyíregyháza
  • 1370-es sz. járat: Miskolc-Polgár-Nyíregyháza
  • 1372-es sz. járat: Miskolc-Polgár-Debrecen-Hajdúszoboszló
  • 1373-as sz. járat: Miskolc-Debrecen-Gyula
  • 1375-ös sz. járat: Miskolc-Tiszafüred-Szeged
  • 1376-os sz. járat: Miskolc-Mezőkövesd-Jászberény-Kecskemét
  • 1377-es sz. járat: Miskolc-Mezőkövesd-Tiszafüred-Szolnok
  • 1379-es sz. járat: Miskolc-Eger-Gyöngyös
  • 1380-as sz. járat: Miskolc-Mezőkövesd-Eger
  • 1383-as sz. járat: Miskolc-Bükkszentkereszt-Eger
  • 1383-as sz. járat: Miskolc-Ózd-Pétervására-Salgótarján
  • 3700-as sz. járat: Miskolc-Szirmabesenyő
  • 3701-es sz. járat: Miskolc-Szirmabesenyő
  • 3702-es sz. járat: Miskolc-Szirmabesenyő-Sajókeresztúr
  • 3703-as sz. járat: Miskolc-Sajóecseg-Edelény-Bódvaszilas
  • 3704-es sz. járat: Miskolc-Sajószentpéter-Edelény-Jósvafő
  • 3705-ös sz. járat: Miskolc-Szirmabesenyő-Sajóvámos-Sajósenye-Boldva
  • 3706-os sz. járat: Miskolc-Arnót-Sajópálfala-Sajóvámos
  • 3707-es sz. járat: Miskolc-Edelény-Bódvaszilas-Hidvégardó
  • 3708-as sz. járat: Miskolc-Sajószentpéter-Edelény-Szalonna-Debréte
  • 3709-es sz. járat: Miskolc-Edelény-Szalonna-Debréte

(A lista még nem teljes)

Vasútvonalak

Magyar Államvasutak (MÁV Zrt.)

Statisztikai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben a MVK Zrt. napi utasszáma 360 000 volt (buszon 80 465, villamoson 39920), munkanap 4385 járat indult. A menetrendben előírt fordulókat az autóbuszok 99,93%-ban, a villamosok 99,16%-ban tudták teljesíteni. Ebben az évben a városban 555 megálló volt.[10] 2002-es adat szerint a vonalhálózat hossza 156 km volt (ebből 144 km az autóbuszoké).[11] A megállók közti átlagos távolság 1,025 km – az autóbuszhálózaton 1,05 km, a villamoshálózaton 0,75 km.[12]

1,62 millió megtett kilométerre jutott egy saját hibás baleset 2009-ben.[10]

A város teljes közlekedésében 50,9%-os az MVK Zrt. szerepe (2009-es adat). A lakosság 33,3%-a a cég buszait, 17,6%-a a villamosait használta ebben az évben. Személygépkocsival az emberek 31,8%-a közlekedett (ebből 20% sofőrként, a többi utasként), gyalogosan 13,6% közlekedett, a maradék a kerékpárosok, taxizók és motorosok közt oszlott meg.[10]

A cég működésének 54%-át fedezi bevétele, 26%-át a fogyasztói árkiegészítés, 20%-át az önkormányzati támogatás. Összes bevétele 2007-ben 6402,4 millió Ft volt.[10]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az operafesztivál idején és különleges évfordulókkor lehet találkozni a 100-as pályaszámú nosztalgiavillamossal is (egyedi menetrend alapján közlekedik).
  • Szintén különleges alkalmakkor (például május 11., a város napja) lehet utazni az Ikarus 31-es nosztalgiabuszon.
  • Május elsején céljáratok közlekednek az Avasról (AM), a Búza térről (BM) és az Újgyőri főtértől (UM) a Majális park végállomásához.
  • Az MVK Zrt. különjáratokkal és buszok karbantartásával is foglalkozik.

Tarifák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MVK Zrt. díjszabása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utazás 6 éves kor alatt és 65 év fölötti EU-állampolgároknak ingyenes; a fogyatékosoknak a városi járatokon ingyenes, a 7-es és 7/2-es járatokon 90% kedvezmény jár. Kutyát csak menetjegy érvényesítése mellett szabad utaztatni (szájkosárral), kivétel: rendőrkutya, vakvezető kutya (ingyenes).

Az MVK Zrt. nyolc bérletpénztárat üzemeltet: Tiszai pályaudvar, Búza tér, Újgyőri főtér, Diósgyőr villamosvégállomás (egész hónapban nyitva); Avas városközpont, Uitz Béla utca (egész hónapban nyitva, de bérletváltási időszakon – 27-étől következő hónap 10-éig – kívül csak hétköznap); Közönségszolgálati iroda, Egyetemváros (csak hétköznap), Repülőtér (minden hónap 1-jétől 6-áig, csak hétköznap).[13] Menetjegyeket lehet vásárolni újságosbódéknál és a járműveken is.

Miskolc kártyával a bérletekre 10% kedvezmény járt[14] 2011. december 31-ig, amikor a Miskolc Holding úgy döntött, megszünteti a Miskolc Kártya nyújtotta kedvezményeket.[15]

Az egyes járatokkal kapcsolatos változásokról (pl. ideiglenes útvonalmódosítás) SMS-ben értesítő kérhető a cég weboldalán.

Jegy- és bérlettípusok

(Csak városhatáron belülre)

  • Menetjegy (elővételben): 300 Ft.
  • Menetjegy (járművön váltva): 400 Ft.
  • Napijegy: 1600 Ft.
  • 10 db-os tömbjegy: 2800 Ft.
  • Családi jegy (hétvégére): 2900 Ft .
  • Turistajegy (3 napra): 3000 Ft.
  • Turistajegy (7 napra): 3900 Ft.
  • Villamosbérlet: 4700 Ft.
  • Egyvonalas autóbuszbérlet: 4700 Ft.
  • Kombinált autóbusz- és villamosbérlet: 7000 Ft.
  • Diák/nyugdíjas villamosbérlet: 2900 Ft.
  • Diák/nyugdíjas kombinált bérlet: 3900 Ft.
  • Arckép nélküli havibérlet: 27 000 Ft.
  • Arcképes éves kombinált bérlet: 77 000 Ft.
Helyközi árak a 7-es buszra

(Városhatáron kívülre)

Miskolc–Felsőzsolca vonalon; a buszok a városi buszjegyekkel is igénybe vehetőek. Minden bérlet alatt havi vagy 30 napos bérlet értendő. A 7/2-es vonalszakasz nem külön buszjárat, hanem a 7-es busz Miskolcon kívüli útvonala.

  • 7-es vonal bérlete: 9500 Ft
  • 7-es vonal nyugdíjasbérlete: 6800 Ft
  • 7-es vonal 90%-os bérlete: 950 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz bérlete: 6700 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz nyugdíjasbérlete: 4800 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz 90%-os bérlete: 670 Ft
  • 90%-os jegy: 30 Ft

A LÁEV díjszabása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LÁEV vonalhálózatán bármely viszonylaton útmegszakítás nélkül érvényesek a díjak egyszeri utazásra. A menetdíjak a menetrend szerint közlekedő vonatokon érvényesek.

  • Felnőtteknek: 650 Ft.
  • Gyerekeknek (3 éves korig): 550 Ft.
  • Diákoknak (diákigazolvány felmutatása jegyvásárláskor kötelező): 550 Ft.
  • Nyugdíjasoknak (személyi igazolvány felmutatása jegyvásárláskor kötelező): 550 Ft.
  • Óvodás, iskolás, 65 év feletti csoportoknak (személyenként, min. 20 fő esetén): 500 Ft.
  • Minden 20. fő után 1 felnőtt kísérő kedvezményt kap, ami: 500 Ft.
  • MÁV arcképes igazolvánnyal történő utazás: Díjmentes
  • Fogyatékossági támogatásban részesülők egyéni utazása: Díjmentes
  • Kisérők (személyenként 1 fő): 550 Ft.
  • Családi napijegy: 4600 Ft.
  • Kutya utaztatása (szájkosár és póráz használata kötelező): 650 Ft.
  • Kerékpár szállítása: 650 Ft.

A Borsod Volán díjszabása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A díjak az áfát tartalmazzák.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

Sablon:Miskolc Városi Közlekedési Zrt.