FVV CSM–4
| FVV CSM–4 (Bengáli) | |
 |
|
| Egy szegedi bengáli | |
| Össztömeg | 24 000 kg |
| Hossz | 22 630 mm |
| Szélesség | 2290 mm |
| Magasság | 3200 mm |
| Férőhelyek száma | 210 db |
| Ülőhelyek száma | 38 db |
| Műszaki adatok | |
| Engedélyezett sebesség | 40 km/h |
Az FVV CSM–4, becenevén „Bengáli”, egy magyar gyártmányú, kétirányú, tízajtós csuklós villamos. A CSM–2 tipus kétirányú, kétoldali ajtós utódjaként gyártották (Budapesten a hurokvágányok kis száma miatt nehézkesen lehetett a CSM-2 villamosokat használni), kezdetben nyolcajtós kivitelben, a befüggesztett középrészen ajtó nélkül (CSM-3), a sorozatpéldányok viszont már hosszabb, ajtót is tartalmazó középrésszel kerültek forgalomba. Ez volt a CSM–4. Kultikus jármű.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Műszaki részletek
A jármű, csakúgy, mint elődje, a CSM–2, két középbejáratú ikerkocsi alváza alapján épült, így merev vázas konstrukció volt, ami roppant előnytelen. Akárcsak a CSM–2, ez is három részből áll, a középső rész befüggesztett, forgóváz hiányában a külső felépítmény tartja. Szintén 2+2 tengelyes, ebből a középső kettő hajtott, így csak szerény gyorsulásra képes. Motorja 80 LE kifejtésére képes. Amiben különbözik elődjétől, az a kétirányú kivitel, valamint a két oldalon beépített 5-5 ajtó. Az új járművek ráadásul hosszabbak is lettek az egyirányú változatnál, erre a járműrészenként megjelenő több ajtó miatt volt szükség.
[szerkesztés] Típustörténet
A CSM–4 prototípusát CSM-3-ként 1963-ban gyártották az FVV CSM–2 továbbfejlesztett utódjaként. Budapesten, a kelenföldi Füzesi Árpád Főműhelyben mindössze 2 évig, 1965-ig készült, a gyártás ezután fokozatosan Debrecenbe került át, ahol még 1978-ig készítették őket. A fővárosban egyre kisebb volt az igény ezekre a nagy befogadóképességű, de lassú, nehézkesen kezelhető, és elavult konstrukciójú villamosokra, ezért hasonlóan a CSM-2-esekhez, a CSM-4-esektől is korábban szabadultak meg: a 80-as évek elején pár példányt eladtak vidékre, a többit szétvágták.
2011. október 19-én a típus (pontosabban az előd, az FVV CSM–1) fél évszázados jubileuma alkalmából három város (Miskolc, Debrecen és Szeged) közlekedési társasága a Városi Tömegközlekedés Történeti Egyesület javaslatára délelőtt 10 órakor egyszerre indította el megemlékezésül a Bengálikat.[1]
[szerkesztés] Az egy oldali ajtós kivitel
A CSM-4-nek létezett egy oldali ajtós változata is, aminek létrehozásakor a tervezők egy gazdaságosabban használható vidéki villamostípust kívántak létrehozni. (Vidéken a vonalak többsége egyvágányú volt, ehhez pedig gyakran elég volt megállónként egy peron is.) A CSM-4-en alapuló (egyes források szerint VCS-nek jelölt) új típus gyártásában már a DKV főműhelye is szerepet kapott, és a típus gyártásának idején került át a gyártás teljesen Debrecenbe. Sajnos a VCS-k nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a vidéki városok inkább a CSM-4 járműveket rendelték tovább. Érdekes módon azonban későbbi két oldali ajtós kivitellé alakítások egyik városban sem történtek meg.
[szerkesztés] A hat ajtós kivitel: CSM-4A
Debrecenben a helyi 6-os vonal számára a főműhely egyedi járműveket tervezett: a járművek a CSM-4 típuson alapultak, ám az oldalankénti öt ajtó helyett csak hárommal rendelkeztek. Összesen négy jármű készült el: 1969-ben kettő (481, 482), 1970-ben egy (483), 1972-ben pedig még egy (484). Érdekesség, hogy eleinte a középső részen a normál szélességű ajtó helyett a CSM-2 hátsó ajtajával megegyező szélességű ajtót terveztek a villamosra, ezt viszont a közlekedési hatóság nem engedélyezte.
[szerkesztés] Előfordulás
[szerkesztés] Budapest
Itt 1963-ban került utcára a 3722-es (később 1200-as) számú prototípus (mely később Szegedre került). a járművek 1983-ig közlekedtek, 1200–1236 pályaszámokon. A villamosokat Baross és Szépilona kocsiszínek kapták. Rövid ideig jártak a 64-es vonalon a Bosnyák tér és a Füredi utca között. Jellemzően a 60-as (Csörsz u-Keleti pu.) és a 68-as (Móricz Zs. körtér-Mogyoródi út) vonalakon közlekedtek. Később a szépilonai példányokat is átirányították a Baross kocsiszínbe, ekkortól a 28-as vonalon közlekedtek selejtezésükig.
[szerkesztés] Miskolc
1970-ben jelent meg az első kétirányú tízajtós CSM–4. 2004-ig közlekedtek, 140-174 pályaszámokon. Ma már csak egy, a 151-es maradt meg, ezt különleges alkalmakkor lehet látni, többnyire az 1-es vonalon, ahová a 100-as pályaszámú egyébként nem tudna menni.
[szerkesztés] Debrecen
Az első példány 1974-ben került a debreceni sínekre. 485–492 közötti pályaszámmal a mai napig közlekednek. A 485 és a 487 pályaszámú kocsikat leállították, sorsuk bizonytalan. 2010 januárjában a 485 és a 487 pályaszámú kocsikat elbontották (megsemmisítették).
Forgalmi kocsik: 484, 486, 489, 490*, 491*, 492*. A csillaggal jelöltek eredetileg Budapesten közlekedtek, más pályaszámokon.
[szerkesztés] Szeged
1973-tól 2011-ig közlekedtek Szegeden a tízajtós villamosok 801–821 közti pályaszámokon. Jelenleg már csak a 803, 806, 808, 809, 812, 813, 815, 817, 818, 820, 821 számú kocsik vannak meg. Ebből is a 808 oktatási célokat szolgál, míg a 820-as (a sorozat prototípusa) egy budapesti villamosbarát társaság tulajdonába került. A kocsit 2008-ban Budapestre szállították, azóta helyreállítására vár. A 802 számú kocsi 2010 őszén szerepet kapott Angelina Jolie Budapesten forgatott filmjében (piros-fehérre fényezték), majd a forgatást követően elbontották. 2011. január 19-én, a 3-as vonal felújításának befejezése után Szegeden is véglegesen kivonták a forgalomból a Bengálikat egy időre. Utolsó küldetésre visszaállították őket: míg folyt az 1-es, 3-as, 3F-es és 4-es villamosvonalak felújítása (egyszerre), addig a 3-as, 3F-es és 4-es villamosok a Dugonics tértől közlekedtek, ahol a Tátrák nem tudnak megfordulni. 2011. augusztus 19-én volt az utolsó munkanapjuk, 20-án egy villamost ünnepélyes keretek között elbúcsúztattak a 4-es villamos vonal közlekedésének újra megnyitásával.
[szerkesztés] Források és jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||
