Népkert (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48° 05′ 42″, k. h. 20° 47′ 21″

Népkerti tavasz

A Népkert Miskolc belvárosának legnagyobb parkja. 56 921 m²-es területével a város harmadik legnagyobb parkja (Tapolca–Hejőliget és a Csanyik után). Kelet-nyugati hossztengelyű négyzet alakú terület. A Népkertben többek között sportlétesítmények is találhatóak.

Északról a Mindszenti katolikus temető, a műjégpálya és a Sportcsarnok és ezek előtti köztér, keletről a Szilágyi Dezső út (a 3-as főút egy szakasza), délről a Budai József utca és a Szigligeti Ede tér, nyugatról a Görgey Artúr út határolja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy közkert létesítésének ötlete már a 19. század közepétől foglalkoztatta a város vezetőit. Losonczi Farkas Károly, Lévay József és Soltész Nagy Kálmán is javasolta és támogatta az ötletet, egy városi közpark létrejöttét Miskolcon. A Népkert végül Soltész Nagy Kálmán polgármestersége alatt készült el véglegesen, de a város korábbi polgármesteréről megemlékezve a Népkertet délről határoló utcát Losonczyról nevezték el (ezt később a 20. században Budai József utcára nevezték át).

A Népkertet az 1870-es években alakították ki. Ekkor még a város szélének számított a terület. Déli oldalán mezőgazdasági területek voltak, amely az elkövetkezendő pár évtizedben villanegyeddé alakult, ma is szép villák állnak itt. Miután Miskolc a második világháború után gyors növekedésnek indult, a Népkert gyakorlatilag a belváros része lett.

Itt állítottak először Magyarországon szobrot Erzsébet királynénak; a mellszobrot Stróbl Alajos készítette bronzból. (Helyén ma gipszből készült másolat található; egy másolata áll a Semmelweis kórház parkjában is, a kórház egy időben Erzsébet nevét viselte.) 1899. június 17-én avatták fel. Ebben az időben a Népkert neve Erzsébet-liget volt.[1]

Látnivalók és sportlétesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet királyné szobra

A Népkert növényállománya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Népkert növényállományában ma is jó állapotban megvannak a 19. század végén 20.század elején telepített fák, kocsányos és kocsánytalan tölgyek, vadgesztenyék, és bükkfák. Máig megmaradt a park fősétánya, amelyet gesztenyefa-sorok szegélyeznek. A gesztenyefák sora ott is folytatódik ahol már visszabontották az utakat, így láthatók a régi Népkert fősétányának vonalvezetései (ez leginkább a nyugati oldalon vehető észre). Gesztenyefa-sorok találhatók a kert egyes észak-déli útjain is. A sétautak által határolt füves területeken belül vegyesen találunk tölgyeket, tűlevelűeket, vadgesztenyét és az alábbiakban részletezett egyéb fafajokat is. Ezekben az eredetileg ligetes területekben mára a koronák zártak. Az egykori középső kerek térség, a Körönd környékén fenyők vannak, többnyire közönséges és szerb lucok. A park tűlevelűi közül kiemelkedőek a fekete fenyők, melyek magassága a vadgesztenyékét is meghaladja.

Az állomány jellemző fajai, növényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolc egykori villamoshálózatának egyik végállomása a Népkertnél volt, majd később meghosszabbították egészen Hejőcsabáig. A szárnyvonalat 1960-ban szüntették meg.

Az MVK Zrt. következő buszainak megállója: 2, 14, 14H, 22, 35, 35É, 38, 44.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]