Szent Anna-templom (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48° 06′ 17″, k. h. 20° 45′ 49″

A templom

A Szent Anna-templom (más néven Vöröstemplom vagy Verestemplom) Miskolc egyik római katolikus temploma, amely a Szent Anna téren.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épület alapkövét 1816. július 21-én rakták le, és 1818-ig építették, berendezése 1820-ig tartott. A templom felszentelésére 1823. augusztus 3-án került sor. A parókia építése 1826-ban fejeződött be, a templom innentől plébániatemplom.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom klasszicizáló késő barokk stílusú, oltára és szószéke késő klasszicista. Déli főhomlokzatának a középső része rizalitszerűen enyhén előreugrik, szélein dór pilaszterekkel, melyek párkányzatot tartanak. A rizalit kissé bemélyedő középrészén nyílik a templom kőkeretes, konzolos szemöldökpárkánnyal díszített főbejárata. A templomnak ezen kívül még két bejárata van, a keleti és nyugati oldalon. A főbejárat felett félköríves, zárókővel díszített ablak található. A templom főpárkánya felett íves féloromzatok hajlanak az övpárkányhoz, amelyen a templom tornya helyezkedik el. Dór saroklizénákkal közrefogott oldalain félkörös záródású, barokk keretelésű zsalus harangablakok nyílnak. (Az északi oldalon a magas tetőzet miatt nincs ablaknyílás.) A lizénák tartják az órapárkányt, majd a felette elhelyezkedő óraíves, erőteljesen profilált párkányon emelkedik a párnatagos, lejtős bádogsisak, csúcsán réz latin kereszt. A templomtornyon volt az első köztéri óra a városban, melynek érdekessége, hogy a számlapja nem fehér alapon fekete, hanem fekete alapon fehér. A templom hajója kétboltszakaszos, és csehsüvegboltozatok fedik. Szentélye egyenes záródású, melynek két oldalához sekrestyék csatlakoznak. Főoltára klasszicista stílusú és korinthoszi oszlopokkal szegélyezett. Az oltár képe 19. századi ismeretlen festő Szent Annát ábrázoló műve. Orgonája Angster József műve (1894), amelyet később átalakítottak.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köznyelvi nevét (Verestemplom) élénkvörös tetőzsindelyeiről nyerte, melyet a 20. század elején palára cseréltek. A legutóbbi felújítási munkáknak köszönhetően a templom fedése az egykori színt idézi.

A templom temetőjében nyugszik Déryné Széppataki Róza, valamint Munkácsy Mihály nővére, Lieb Cecília.

A templomnál volt az első miskolci villamos egyik végállomása 1897-től 1905-ig, valamint a kisvasút végállomása 1978-ig.

A templom mellett áll az 1928-ban állított 1878-as árvízi emlékmű, Gárdos Aladár alkotása.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csanálossi Béla. Miskolc várostörténeti kalauz, II.kiadás, Miskolc: Bíbor Kiadó, 90-91. o. ISBN 9639466298 (2003)