Népliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Népliget
Nepliget-sugarak.jpg
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület X.
Alapítás dátuma 1868 (a park létrehozása)
Népesség
Teljes népesség 37 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Népliget (Budapest)
Népliget
Népliget
Pozíció Budapest térképén
Koordináták: é. sz. 47° 28′ 50.30″, k. h. 19° 06′ 27″
é. sz. 47° 28′ 50.30″, k. h. 19° 06′ 27″

A Népliget Budapest legnagyobb közparkja, a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. A parkot az 1860-as években alakították ki[2] Ilenczfalvi Sárkány József városi tanácsos indítványára, végleges méretét 1942-ben érte el. Fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal, emlékművekkel 129 hektáron.[3]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A park területe teljes egészében Budapest X. kerületében van, noha a délkeleti szegletétől kevesebb mint száz méterre lévő Albert Flórián Stadion, a Ferencvárosi TC stadionja miatt sokan a IX. kerülethez és azon belül is a Ferencvároshoz tartozónak vélik.

A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdtek beültetni a poros területet.[2] 1868-ban született meg a terv egy park létrehozására az Üllői út mellett. Utat építettek, fákat ültettek, kijelölték a nép szórakoztatására szolgáló területeket. Itt azelőtt homokbánya, majd szeméttelep volt. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket, juharfákat ültettek, s ezzel létrejött a park a ma is látható, sajátos hangulata.

A Mutatványos tér volt a Népliget egyik legnépszerűbb része, itt gyorsan megszülettek a színesre festett, lampionos díszített szórakozóhelyek: volt mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és hajóhinta.[4] [m 1] Itt állt Kemény Henrik Bábszínháza és Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, „A Kárpátoktól az Adriáig” szlogennel.[2]

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a parkban játszótereket alakítottak ki.[2] Az 1930-as évektől egészen a 1980-as évekig rendeztek a Népligetben autó- és motorversenyeket.[4][m 2]

1930 és 1935 között a Népligetet újraformálták.[2] A parképítés mellett a MÁVAG 3 kilométeres próbapályát épített ide kipróbálni frissen elkészült mozdonyait.[2] A Népligetet, amelynek gúnyneve „a Nepcsi” volt[m 3], a tehetősebb polgárok Városligetével szemben, annak idején inkább a munkásosztály látogatta.

A Népliget 1942-ben érte el mai méretét. A II. világháborút követő államosítások idején a mutatványosbódékat egyik napról a másikra megsemmisítették, csak Kemény Henrik Bábszínháza maradt meg. Az évtizedekig üresen álló bábszínházat 1982-ben kultúrtörténeti emlékké nyilvánították[4], majd 1989-ben felújították és egy díszelőadással újra átadták, de később már nem tartottak benne előadásokat.[5] A bábszínház 250-300 négyzetméteres faszerkezetű épülete 2011. október 3-a éjjelén teljes terjedelmében leégett.[5] A Mutatványos tér, az óriáskerék és a hullámvasút hűlt helyét ma mindössze emléktábla jelzi[forrás?].

A Népliget egyik része a Centenáriumi Park, amelyet a három városrész, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100 éves évfordulóján (1973) hoztak létre. Itt látható - más emlékművek mellett - a 2010-ben felújított Göcsej című dombormű, amely Németh János alkotása. A Népligetben található az 1977-ben megnyitott Planetárium is, amelynek 23 m átmérőjű kupolájában csillagászati előadásokat és pop- illetve klasszikus zenével kísért lézerbemutatókat tartanak.

A park névtelen útjait az 1980-as években főleg magyar botanikusokról és a Főkert Zrt. régi főkertészeiről nevezték el[6], pl. Degen Árpád sétány, Borbás Vince sétány, Domokos János sétány, Andreánszky Gábor sétány, Illsemann Keresztély sétány, Simonkai Lajos sétány, Schilberszky Károly sétány, Trautmann Róbert sétány, Rade Károly sétány, Radó Rezső körönd stb., de sétányt neveztek el a Népligetben Dr. Gecse Albertről (1917-2004), a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény egyik alapítójáról, Lechner Ödönről, Feszl Frigyesről, Hell Miksáról, Márkus József (1852-1915) polgármesterről és Carl von Linnéről.

A Népligetben található az 1987-ben megnyitott Jurta Színház, amely társulatának (Magyar Színkör[7]) egy évvel későbbi feloszlását követően a rendszerváltás egyik kitüntetett helyszíne lett, ahol politikai gyűléseket tartottak.

1991-től 2008. július 17-ig működött a Jurta Színház épületben az E-Klub[8], amelynek helyére, még ugyanabban az évben, a Diesel Club költözött be[9]. Az épület alsó szintjén 1997 óta található a Láthatatlan Kiállítás[10].

[szerkesztés] Egykori és mai látnivalók, emlékművek

  • Centenáriumi Park emlékkő (1973)[11]
  • Diákság a népi kultúráért. Az 1848-as Székesfővárosi Szépmíves Líceum Szabadság parkja. (1948; 1974-ben területrendezés miatt lebontották, majd 1978-ban a régi hely közelében újra felállították; elveszettnek hitt fatábláját a restaurálást követően 1982-ben ünnepélyes keretek között újra átadták; tervezte: Szőnyi József)
  • Díszkút (a korábban a Szt. Rókus kápolna előtt állt díszkutat 1995-ben állították fel a Népligetben, a Planetárium közelében)
  • Az FTC olimpiai bajnokainak sétánya (1999; A Ferencvárosi Torna Club olimpiai bajnokainak mellszoborai az FTC Gyakorlópálya területén)
  • Göcsej-dombormű (1973; a Centenáriumi Parkban található; alkotó: Németh János)
  • Halászleány-kút (1862; 1899-ben került a Népligetbe, az Építők Sporttelepe előtt található; alkotó: Dunaiszky László)
  • Hármas Körös-csorgó[12]
  • Háromszögelési jel. Helytörténeti emlék (2003; a Mutatványos téren elhelyezték a Népliget Barátai)
  • Ilenczfalvi Sárkány József emléktábla (1873; 1985-ben felújították; a Planetárium előtt található)
  • Kemény Henrik Bábszínháza (1967-ben a bábszínház kivételével a Mutatványos tér épületeit elbontották. A bábszínházat 1989-ban felújítva egy díszelőadás keretében átadták, de azután már nem voltak benne előadások. 2011-ben az épület leégett.[5])
  • Kopjafák (1989; a volt Jurta színház előtti tisztáson; alkotó: Berky Tibor, Madaras Gyula, Barabás László)[13]
  • Kőművesfiú című szobor (tervezője ismeretlen)
  • Lengyel légionisták emlékműve (1935; alkotó: Pankotai Farkas Béla)
  • Karl von Linné emlékkő (1978)
  • Nagyvendéglő, vagyis a Budapesti Nagy Sörcsarnok (romantikus stílusú emeletes épület; megnyitott 1895-ben; erősen romos állapotban)
  • Napóra (1977; Planetárium; alkotó: Ponori Thewrewk Aurél)[14]
  • Nőalak kígyóval (1830; 1896-ban került a Népligetbe a Planetárium elé; alkotó: Bauer Mihály[15])
  • Oroszlános kút (1805; 1896-ban került a Népligetbe a Planetárium elé; 1998-ban visszavitték az eredeti helyére; alkotó: Kasselik Fidél)[16]
  • Pest megye emlékköve (1973; a Centenáriumi Parkban)
  • Planetárium (1977; tervező: Tömöry Tamás és Lux László), valamint a benne működő LézerSzínház
  • Sétáló Naprendszer (2000-2001; az Ifjúsági sétányon; elhelyezték a Népliget Barátai)
  • Siklósi márvány obeliszk (1973; a Centenáriumi Parkban található; alkotó: Bocz Gyula)
  • Szökőkút (1973; a Centenáriumi Parkban állt, de már nincs meg)[17]
  • Tinódi Lantos Sebestyén bronz szobra (1955-ben került a Népligetbe, a Könyves Kálmán körúttal párhuzamos sétányon; alkotó: Bezerédi Gyula)
  • Útburkolat-bemutató (2004; készítette a Fővárosi Kertészet Népligeti üzeme és a Budapesti Városvédő Egyesület Kőbányai csoportja)
  • Víztorony[18]

[szerkesztés] Közlekedése

  • Közvetlen szomszédságában (IX. kerület, Üllői út 131.) található a 2001-ben épült a Volánbusz Népliget autóbusz-pályaudvara. A népligeti állomásról a nemzetközi, a dunántúli és a 4-es, M5-ös, 5-ös főutakon közlekedő távolsági járatok, valamint a Dabas, Taksony környéki járatok indulnak.[19]
  • A Népliget a 3-as metró egyik megállója.
  • A 103-as és a 254E autóbusz végállomása.
  • A 281-es autóbusz megállóhelye.
  • Az 1-es villamos megállója és az 1A déli végállomása.

[szerkesztés] Galéria

  • A Népliget
  • Napsugarak a Népligetben
  • Télen a Népligetben
  • Ilenczfalvi Sárkány József emléktábla
  • Napóra a Népligetben
    alkotó: Ponori Thewrewk Aurél
  • A népligeti Volán autóbusz-állomás
  • Göcsej (dombormű)
    alkotó: Németh János
  • Díszkút a Népligetben
  • Lengyel légionisták emlékműve
    alkotó: Pankotai Farkas Béla
  • Tinódi szobor
    alkotó: Bezerédi Gyula
  • Karl von Linné emlékkő
  • Alfa Centauri, a Sétáló Naprendszer része

[szerkesztés] Források

  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai.
  2. ^ a b c d e f Kőbányai utcák, utak, terek, parkok története, Budapest, Budapest. X. kerület. Tanács, 1985. 89. oldal
  3. ↑ Bihari József: A százötven esztendős Népliget köszöntése, 2005. szeptember 1.
  4. ^ a b c Palasik Mária: Kőbánya: X. kerület, Budapest, Ceba Kiadó, 2000. 58-59. oldal
  5. ^ a b c B. T.: Leégett Kemény Henrik bábszínháza, Népszabadság online, 2011. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
  6. ↑ Népliget, Főkert Nonprfit Zrt.
  7. ↑ Magyar Színkör
  8. ↑ E-Klub, The Club
  9. ↑ Diesel Club, Budapest
  10. ↑ Mohai Szilvia: Láthatatlan Kiállítás és Vacsora, PestiEst, 2009. március 30.
  11. ↑ Centenáriumi Park emlékkő, Szoborlap
  12. ↑ Hármas Körös csorgó, Szoborlap
  13. ↑ Kopjafák, Szoborlap
  14. ↑ Napóra, Szoborlap
  15. ↑ Nőalak, Szoborlap
  16. ↑ Oroszlános kút vázával, Szoborlap
  17. ↑ Szökőkút, Szoborlap
  18. ↑ Képek a Népligeti víztoronyról (2002-2003-ból)
  19. ↑ Volánbusz autóbusz-állomások, Volánbusz

[szerkesztés] Megjegyzések

  1. ↑ A Népliget mutatványos bódéi között vasárnap délután, korabeli videofelvétel
  2. ↑ A Népligetben lefutott első magyarországi autós Grand Prix-t Nuvolari Alfa Romeója nyerte, korabeli filmfelvétel
  3. ↑ "A múlt század első felében ragasztotta rá a Népligetre a pesti argó az azóta feledésbe ment becenevet: „a Nepcsi”t. A kicsit grundos, kicsit szotyola-köpködős, kicsit kapadohány ízű és sörszagú ragadványnév jól illusztrálta azt a vásári mutatványos, céllövöldés, talponállós vigalmi negyed hangulatot, ami a Népliget akkori miliőjét jelentette." Forrás: "Nepcsi" maradsz mindörökre? / Revitalizáció előtt a Népliget 3., 2008. március 20.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=N%C3%A9pliget&oldid=10653186”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken