Gyorsvonat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyorsvonati kocsi (20-37 Bo) belseje
Gyorsvonat Balatonfűzfőn, amin jól látható az első osztályú Ap kocsi a szerelvényben
Gyorsvonat Cegléd állomáson

A Gyorsvonat egy olyan vonattípus, amely a vonalon csak kevés állomáson áll meg. Néhány kivételtől eltekintve 1. osztályú kocsit is továbbít. A menetrendben a gyorsvonatokat vastagon szedett betűkkel ábrázolják, az állomási érkező - induló vonatok menetrendben piros betűkkel. Sokszor összekeverik a sebesvonattal.

Szerelvény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyorsvonatok régebben csak fülkés (pl.: 19-37, 20-37) kocsikat továbbítottak, ezek a vonatok magasabb komfortfokozatot kínáltak a személyvonatoknál (fülkés elrendezés, külön kézmosó, fénycsöves világítás, kép és/vagy tükör a fülkékben), ezért gyorsvonati pótjegyet kellett rájuk váltani. Az 1990-es évek elején az InterCity vonatok megjelenésekor megszüntették a gyorsvonati pótdíjat, ez után a vonatok összeállítása is módosult. A fülkés kocsik mellé bekerültek termes (Bp, By) kocsik, kerékpárszállító kocsi (BDbh). A halberstadti kocsik megjelenése óta ezek is előfordulnak a vonatokon. Az IC vonatok kezdetben átalakított belföldi gyorsvonati kocsikkal jártak (Bko sorozat). Ezek belső felépítése majdnem megegyezett a belföldi gyorsok első osztályú kocsijaival (különbség: üléshuzat színe, ülés állíthatósága, elején hangosítás a Bko-ban). Az új IC-kocsik megjelenése óta ezek a Bko kocsik is gyorsvonatokban közlekednek, növelve az utazás komfortját. A 2000-es évek eleji menetrend-váltásokkor a legtöbb sebes- és expresszvonatot is összevontak a gyorsvonatokkal, de azért maradt még néhány expressz (pl.: Exp. 1786 - Ao kocsikból kiállítva). 2013. május 15. óta újra gyorsvonati pótjegyet kell rajtuk váltani, bár vannak akik mentességet kapnak ez alól.

Jelenleg közlekedő gyorsvonati kocsik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. osztályú[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A: Középszáma: 19-35, 1971-ben készült Győrben, a RÁBA gyárban, 1995-ben Dunakeszin átépítve, fülkés, 9 db. van belőlük állományban, engedélyezett sebesség 120–140 km/h
  • Ao: Középszáma: 19-37, 1979-ben készültek a lengyel Cegielski gyár poznań-i üzemében, fülkés, 62 db. van belőlük állományban, engedélyezett seb. 120 km/h

2. osztályú[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • B: Középszám: 20-35, 1971-ben készült Győrben, a RÁBA gyárban, 1996-ban Dunakeszin átépítve, fülkés, 70 db. van belőlük állományban, engedélyezett seb. 120 km/h
  • B: Középszáma: 20-37 300, 1975-1976 között készültek Győrben, a RÁBA gyárban, 1996-ban Dunakeszin átépítve, fülkés, 56 db. van belőlük állományban, engedélyezett seb. 120 km/h
  • Bo: Középszáma: 20-37, 1979-1980 között készültek a lengyel Cegielski gyár poznań-i üzemében, fülkés, 155 db. van belőlük állományban, engedélyezett seb. 120 km/h
  • Bko: Középszáma: 20-37, 1979-1980 között készültek a lengyel Cegielski gyár poznań-i üzemében, 1990-1991 között Dunakeszin (első generációs) InterCity kocsivá átépítve, fülkés, 32 db. van belőlük állományban, engedélyezett seb. 120 km/h
  • Bp: Középszáma: 29-05, 1972-1973 között készültek Dunakeszin, majd 2001-2004 között 1988-1989-ben készült lefokozott Ap-val bővült a flotta, termes, 145 db. van belőlük állományban, engedélyezett sebességük 120 km/h
  • By: Középszáma: 20-17, 1972-1980 között készültek Dunakeszin, termes, 207 db. van állományban, engedélyezett sebességük 100–120 km/h (létszámuk folyamatosan csökken)
  • By, Byh: Középszáma: 20-06, 1972-1980 között készültek Dunakeszin, 1995-1996 között ugyanott átépítve, termes, 20 db. van belőlük állományban, engedélyezett seb. 100–120 km/h (a Byh kocsik mozgássérült utasok szállítására is alkalmasak)
  • By, Byee: Középszáma: 21-55, 1978-1982 között készültek az NDK-ban, Halberstadtban, 2006-2007 között érkeztek Magyarországra, termes (Aby, Abyee-ből lefokozottak középen fülkések), 190 db. van belőlük állományban, engedélyezett seb. 140 km/h (beceneve: "Halbi" - bővebben: Halberstadti kocsi)

1-2. osztályú[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezérlőkocsi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Poggyász- és kerékpárszállító[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb kocsik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előfordul, hogy a gyorsvonatokat a kocsihiány miatt más kocsikkal erősítenek meg. Ilyenkor előfordulhat bármilyen személyvonati kocsi is.