Gyorsvonati pótjegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jellemző gyorsvonati kocsik a MÁV-Start flottájából

A gyorsvonati pótjegy a sebes- és gyorsvonatokon utazó utasokra kivetett felár volt, mely először az 1990-es évek elejéig, a belföldi intercity forgalom elindulásáig volt érvényben a magyarországi gyorsvonatokon, majd 2013. május 15-től ismét bevezették. 2022. december 11-e óta már egyetlen vonaton sem használják, 2023. július 1-jétől teljesen meg is szűnt.[1]

Előzmények[szerkesztés]

A gyorsvonati pótjegy a gyorsvonati szolgáltatás indulásától az 1990-es évek elejéig volt érvényben, amely az alábbi előnyöket biztosította az utasok számára:

  • rövidebb menetidő, megállás csak a nagyobb településeken
  • kényelmesebb, fülkés elrendezésű személykocsik
  • modernebb utastér (fénycső világítás, újabb kocsiknál légfűtés, táv-ajtózárás)
  • magasabb komfortfokozatú utastér (képek és/vagy tükör a fülkékben, külön kézmosófülke, fülkénként szabályozható világítás és fűtés, 1. osztályon függöny, fejtámlahuzat)

1991. június 2-án indult meg az InterCity szolgáltatás a Magyar Államvasutak vonalain, ami jelentős változásokat hozott. A belföldi távolsági utazás csúcsát már nem a gyors, hanem az InterCity vonatok jelentették, amelyek minden eddiginél jobb szolgáltatást nyújtottak, ezért a díjszabást is módosítani kellett. Az új koncepció szerint felárat csak a minőségi távolsági szegmensben kellett fizetni, ami az IC vonatoknál pót- és helyjegyet, az expresszvonatoknál helyjegyet jelentett. Ennek következménye, hogy az alap távolsági szegmensbe tartozó gyorsvonatok felármentessé váltak. Ez az elv 2013 tavaszáig tartott, amikor ismét felárassá váltak a gyors és egyes sebesvonatok.

2013-as ismételt bevezetés[szerkesztés]

Magyarországon a vasúti közlekedést igénybe vevő utasok több mint a fele vált teljes árú jegyet, a maradék valamilyen szociálpolitikai kedvezményre jogosult.[2] Jelentős kedvezményt kapnak a diákok, a 26 éven aluliak (csak hétvégén), a nagycsaládosok.[3] Ezenkívül Európában egyedülálló módon mindazon 65 év felettiek, akik bármely európai uniós tagország állampolgárai, díjmentesen utazhatnak.[3] A gyorsvonati pótjegy árára a menetjegyekkel ellentétben nem érvényes semmilyen kedvezmény.[4][5]

A gyorsvonati pótjegy fő célja, hogy extra bevételt biztosítson, amivel a korábbiaknál nagyobb mértékben folytatható a járműpark megújítása.[2] A pótjegy bevezetése óta sorra készülnek el a felújított gyorsvonati kocsik, emellett Ausztriából is érkeztek használt kocsik.[6][7][8]

A tarifareform évek óta napirenden van, azonban a díjmentesen utazók kedvezményét érintetlenül hagyták.

2020. szeptember 28-tól a Székesfehérvárt és a Balatont érintő vasútvonalakon,[9] 2021. április 11-től a Dombóvárt és Békéscsabát érintő vasútvonalakon,[10] 2022. december 11-től a Szegedet és Debrecent érintő vasútvonalakon is eltörölték a gyorsvonati pótjegyet,[11] ezzel megszűnt az utolsó gyorsvonati pótjegy köteles szerelvény.

2023. július 1-jétől az intercity pótjegy mellett a gyorsvonati pótjegyet is törölték a díjszabásból.[1]

Társadalmi visszhang[szerkesztés]

Bevezetésekor a rendszert számos kritika érte, mivel míg korábban a gyorsvonati pótjegy a személy és sebesvonatokhoz képest magasabb komfortfokozatot biztosított, addig a bevezetett pótjegy a személyvonatokhoz képest csak a gyorsabb utazási időt, és semmilyen minőségi szintet nem garantál, tehát a gyorsvonati pótjegy köteles vonatok felújított gyorsvonati kocsi helyett régebbiekkel, valamint személyvonati motorvonatokkal vagy személykocsikkal is kiadhaták.

Felháborodást keltett az is, hogy az európai és a parlamenti képviselők az eredeti tervezet szerint pótjegymentesen utazhattak volna. Később, 2013. május 3-án ezt a kedvezményt visszavonták.[12]

A MÁV-Start a gyorsvonati pótjegy újbóli bevezetését 2013. május 1-jén jelentette be, mellyel ugyan teljesítette azt a kötelezettségét, mi szerint a változtatásokat 15 nappal előre be kell jelenteni, azonban a közleményt késő este, lapzárta után tette közzé.[13][14]

Később a sebesvonatok felármentességet kaptak azokon a szakaszokon, ahol a járat minden állomáson és megállóhelyen megállt.[15]

Pótjegyköteles vonatok[szerkesztés]

Alapvetően a legalább három megyét érintő, minimum 100 km távot megtevő sebes és gyorsvonatok lettek pótjegykötelesek, amire a menetrendkönyvben félkövérrel szedett időadatok hívták fel a figyelmet, míg az Elvira és a Vonatinfó rendszerekben P betű utalt a gyorsvonati pótjegyre. A sebesvonatoknál a lábjegyzetben volt van tüntetve, hogy mely szakaszon vehetők igénybe felármentesen, viszont aki a megadott szakaszon kívül kezdete meg, vagy fejezte be az utazást, annak a teljes útvonalra meg kellet váltani a pótjegyet.[16]

Árak[szerkesztés]

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóközleménye szerint a teljes (autóbuszos és vasúti) felárrendszertől összesen 1,5–2 milliárd forintos bevételt vártak 2013-ban.[14] Az így befolyó plusz bevétel lehetőséget biztosított a kocsifelújítási program folytatására, ennek köszönhetően egyre több jó állapotú jármű közlekedhetett ebben a szegmensben.

A gyorsvonati pótjegy ára a kocsiosztálytól és a jegyvásárlás időpontjától nem függött, ezek árát a megtett távolság határozta meg.[4]

Pótjegymentesség[szerkesztés]

Gyorsvonati pótjegy megváltása nélkül utazhatott:

  • a nemzetközi menetjeggyel rendelkező utas,
  • a FIP (nemzetközi menetkedvezményi egyezség) okmánnyal rendelkező utas,
  • a havi vagy félhavi bérlettel, 30 napos bérlettel rendelkező utas (kivéve Budapest bérletek),
  • az 1 és 2 számjeggyel kezdődő sorszámú vasúti utazási igazolvánnyal és az „A” és „B” sorozatú ideiglenes vasúti utazási igazolvánnyal rendelkező utas,
  • a felmutatóra szóló szabadjeggyel és vasutas IC kártyával rendelkező utas,
  • a 3 éven aluli gyermek, ha külön ülőhelyet nem foglal el,
  • a hadirokkantak utazási kedvezményére jogosult,
  • a START Klub, START Klub Bónusz, START Klub VIP vagy START Klub Prémium kártyával rendelkező utasok, továbbá azok, akik a kártyabirtokosokkal szombaton utaznak együtt (ún. szombati kedvezmény),
  • Balaton Mix jeggyel rendelkező utas (a kapcsolódó 50%-os alkalmi menettérti jegy esetében az utas nem mentesül a gyorsvonati pótjegy megváltása alól!).

Nem kellett gyorsvonati pótjegyet vásárolniuk azoknak az utasoknak sem, akik olyan szakaszon utaztak, ahol a vonat felármentes volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Július 1-jétől megszűnik a vasúti pótjegy és már országbérlettel is lehet utazni az IC-ken. mavcsoport.hu. MÁV-csoport (2023. június 30.) (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  2. a b Mikola Bálint: A diákok lehetnek az új pótjegy vesztesei. index.hu, 2013. május 14. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
  3. a b Kedvezmények a MÁV-START Zrt. vonalszakaszain. MÁV-START Zrt.. [2019. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
  4. a b Pót- és helyjegyárak. MÁV-START Zrt.. [2019. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
  5. Szabó M. István: Vége a nyugdíjasok ingyenvonatozásának. hvg.hu, 2013. május 3. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
  6. 300 vasúti kocsit renovál a MÁV. index.hu, 2013. január 19. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
  7. Átadták a GYSEV első új IC-kocsijait. Indóház, 2016. szeptember 28. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
  8. Károly Szabolcs: Megújulnak a győri fülkés kocsik is. Indóház, 2017. június 17. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
  9. Mavcsoport.hu
  10. [1]
  11. Archivált másolat. [2022. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 23.)
  12. A tárca engedelmeskedik a kormányfőnek. Indóház, 2013. május 3. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
  13. Gyorsvonati pótjegy bevezetése 2013. május 15-től. MÁV-START Zrt., 2013. május 1. [2013. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
  14. a b Május 1-jén éjjel megjelent a közlemény a gyorspótjegyről. Indóház, 2013. május 2. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
  15. Gyorsvonati pótjegy kontra szolgáltatási színvonal – ahogy az NFM és a MÁV-START látja. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
  16. Gyorsvonati pótjeggyel igénybevehető vonatok. MÁV-START Zrt.. (Hozzáférés: 2019. január 11.)