Fordítókorong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
fordítókorong

A fordítókorong egyes vasúti járművek egyik vágányról a másikra átirányítására vagy megfordítására alkalmas, főként vontatási telepeken használják, ha helyszűke miatt a váltórendszer felépítésére nincs lehetőség.

A fordítókorong tulajdonképpen egy kör alakú, süllyesztett aknába elhelyezett acélszerkezetű híd, amely középpontja, az úgynevezett királycsap körül elforgatható. A fordítókorong hídja a végein kerekekre támaszkodik, amelyek az aknában, vasbeton gerendára kör alakban lekötött sínen gördülnek.

A fordítókoronghoz sugárirányban csatlakoznak a vágányok. A becsatlakozó vágányok számától és hajlásszögétől, valamint a fordítókorong sugarától függően előfordulhat, hogy az egymás melletti vágányok sínszálai egyszeresen, esetleg kétszeresen keresztezik egymást, ilyenkor törekednek a szabványos keresztezések beépítésére.

Haladó vasúti járművek megfordítására építik ki a hurokvágányokat, de alkalmas a fordításra, igaz több mozgási művelettel a deltavágány is.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Markus Tiedtke, Bahnbetriebswerke Teil 3. Drehscheiben und Lokschuppen. EK spezial 34, EK Verlag Freiburg

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fordítókorong témájú médiaállományokat.