Bedő Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bedő Albert
Bedő Albert.jpg
Bedő Albert portréja a Vasárnapi Újságban
Született 1839. december 31.
Sepsikőröspatak
Elhunyt 1918. október 20. (78 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása erdész

Kálnoki Bedő Albert (Sepsikőröspatak, 1839. december 31.Budapest, 1918. október 20.) erdész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Származása, tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja unitárius lelkész volt. Tanulmányait az unitáriusok székelykeresztúri és kolozsvári gimnáziumában folytatta. Ezután jogot hallgatott, s teológiai tanulmányokat is végzett. A marosvásárhelyi táblánál dolgozott, majd 1860-tól 1864-ig állami ösztöndíjjal elvégezte a selmecbányai erdészeti akadémiát.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1864-től Szlavóniában, gróf Eitz vukovári uradalmában magánerdészeti szolgálatba lépett erdészsegédként. Már végzős diák korában az Erdészeti Lapok munkatársa volt, 1871-től pedig a szerkesztője lett. 1866-ban tette le az államvizsgát, s az ez évben alapított Országos Erdészeti Egyesület titkára, majd első alelnöke volt.

1868-ban (előbbi tisztségeinek megtartása mellett) az állami erdészet szolgálatába lépett. 1872-ben kinevezték főerdőmesternek, s 1873. január 1-jétől a pénzügyminisztériumban az állami erdők ügyeinek főelőadója lett, majd 1878-tól főerdőtanácsos. Divald Adolffal és Wagner Károllyal együtt készítette elő az 1879-ben megjelenő, új és európai színvonalú Erdőtörvényt [1], mely 1880. július 1-jén lépett életbe. A Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban levelező tagjai sorába iktatta. 1881-ben országos főerdőmester lett, s a földművelésügyi minisztérium I. főosztályának főnöke. 1885-ben államtitkár lett. 1896-ban miután nyugdíjba vonult, szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselővé választották. E politikai szerepkörében 1905-ig megmaradt, és egyebek mellett a munkásviszonyok javításáért, a parasztság anyagi felemelkedéséért is szót emelt a parlamentben.

1866-ban az Ungarischer Fortsverein évkönyvét, a Jahresschrift des ungarischen Fortsvereines-t szerkesztette. 1867-ben az Országos Erdészeti Egyesület Közleményei, 1867-1872-ig az Országos Erdészeti Egyesület Évkönyvei, 1871-től 1899-ig pedig az Erdészeti Lapok periodikák szerkesztője volt.

Az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 50. évfordulóján, 1916-ban, tiszteletbeli elnökké választották.

Bedő gondnoka volt a budapesti unitárius egyházközségnek, tiszteletbeli elnöke a Dávid Ferenc Egyletnek. Konzervatív unitáriusként vált ismertté, aki inkább Blandrata György szervező talentumának, mint Dávid Ferenc forradalmi szellemének volt híve. Neve az egyházi irodalomban is fönnmaradt. Mint az Unitárius Közlöny munkatársa, tanulmányaiban az unitárius vallás jellemképző erejét domborította ki. Több alkalommal 100-100 koronás pályadíjat tűzött ki egyházi beszéd megírására.

Végakaratának megfelelően Kálnokon helyezték örök nyugovóra.

Kitüntetései, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Miniszteri tanácsos
  • Osztrák császári Lipót-rend
  • Osztrák császár Victoria-rend
  • Vaskorona-rend II. osztályú
  • Francia becsületrend lovagja
  • Belga Lipót-rend középkeresztje
  • Japán Felkelő Nap rendje
  • Több bányaváros díszpolgára

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyílt levél hazai fakereskedésünk érdekében. Pest, 1871. 12 lap
  • Tájékozás erdészeti kiállításunk ügyében. Buda, 1873.
  • Erdészetünk leírása. Budapest, 1874. (Különlenyomat a Honismertetőből.) 16 lap
  • Das Forstwesen als Gegenstand der internationalen Statistik. Budapest, 1874.
  • Erdő-őr, vagy az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben. Budapest, 1874. (Az Országos Erdészeti Egyesület által jutalmazott munka. 3. kiadás. Budapest, 1883. 4. bővített kiadás. Budapest, 1885. 5. bővített kiadás. Budapest, 1887.)
  • A magyar királyi államerdők gazdasági és kereskedelmi leírása. (Ugyanez francia és német nyelven.) Budapest, 1878.
  • Az erdők az 1878. évi párisi világkiállításon. Budapest, 1879. (Hivatalos jelentés a párizsi 1878. évi világkiállításról IV.)
  • Erdészeti teendőink. Budapest, 1880. (Különlenyomat.)
  • Az erdészeti ügyek közigazgatási kezelése hazánkban. Budapest, 1882.
  • A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-III. Budapest, 1885.
  • A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. Második, bővített kiadás. I-IV. Budapest, 1896.
  • Magyarország erdőségei. Budapest, 1885. (Székfoglaló előadás. Értekezések a természettudományok köréből. XV. 17.)
  • Az erdőmívelés jelentősége hazánkban. Budapest, 1887. (Akadémiai Évkönyvek XVII.)

Cikkei jelentek meg Erdészeti Lapokban, a Gazdasági Lapokban, a Fővárosi Lapokban, az Erdő és Gazdasági Lapokban, a Hazánk s a Külföldben, a Wochenblatt für Land- und Forstwirtheben, a Keresztény Magvetőben és a Nemzetgazdasági Szemlében. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című műben az Erdők és erdészet fejezetet ő írta.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Emlékezetére az Országos Erdészeti Egyesület 1957-ben „Bedő Albert emlékérem” néven évenként kiosztásra kerülő kitüntetést alapított.
  • Ásotthalmon erdészeti szakmunkásképző intézet viseli nevét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedő Albert témájú médiaállományokat.