Giorgio Biandrata

Giorgio Biandrata (Blandrata György) (Saluzzo, 1515 – Gyulafehérvár, 1588. május 5.) olasz orvos, udvari orvos és erdélyi tanácsos, reformátor.

Élete

A pádovai egyetemen végzett Udvari pályafutását I. Zsigmond lengyel király második nejénél, Sforza Bona királyné orvosaként kezdte. Feltehetőleg az anyakirályné ajánlotta be lányához, Izabella királynéhoz orvosa, akinek erdélyi udvarában 1544-től 1551-ig szolgált. Ekkor a bújdosó királynét Kassára, azután 1552-ben Lengyelországba Bona királynéhoz, innen a sziléziai Oppuliába és Ratiborba, azután ismét vissza a Lengyel Királyságba kísérte. Ezt követően az anyakirálynét kísérve Itáliába utazott. Egy ideig Velence környékén tartózkodott, és Mestre egyházi községben fizetést húzott.

Dogmatikai kérdésekben nyilvánított szabad nézetei miatt Bécsbe idézték kihallgatásra, majd a padovai inkvizíció üldözése elől Genfbe menekült, ahol elfogadta Kálvin vallási nézeteit és az ottani olasz református egyházközség tagjává lett. Gyakran szállt vitába s miután Genfben helyzete tarthatatlanná vált, 1558-ban Lengyelországba költözött. Kezdetben még az ottani kálvinista egyházban játszott vezető szerepet, de már 1562-ben nyíltan elszakadt a kálvinizmustól, antitrinitárius (socinianus) tanokat hirdetett, s több olasz társával együtt megalapította a lengyel unitarianizmust. Mivel a lengyel lutheránusok és kálvinisták egyaránt üldözték, elfogadta János Zsigmond erdélyi fejedelem meghívását, aki 1563-ban orvosává és belső tanácsosává tette. János Zsigmond halálát követően Báthory István, Báthory Kristóf és Ghyczy János kormányzó szolgálatában állt, szintén udvari orvosi és tanácsosi minőségben.

Dávid Ferenc mellett ő lett Erdélyben az antitrinitárius eszméknek egyik fő hirdetője. Élete vége felé összeütközésbe került Dávid Ferenccel, mivel nem értett egyet ennek Krisztus istenségére vonatkozó radikális tanaival. Dávid Ferenc bebörtönzését követően visszavonult a teológiai vitáktól, és kizárólag orvosi hivatásának élt.

Munkái

1. Gynaecerorum ex Aristotele et Bonaciolo a G. Biandrata medico subalpino noviter excerpta de foecunditatione, graviditate, partu et puerperio. Argentinae, 1539. (Izabella királynénak ajánlva).
2. Catechismus ecclesiarum dei. Claudiopoli, 1566. (Dávid Ferenccel).
3. Propositiones in disputatione Albensi. Claudiopoli, 1566.
4. Refutatio scripti Georgii Maioris. Claudiopoli, 1569. (Dávid Ferenccel).

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Bokor József (szerk.). Blandrata György, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998) 
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés