Pavia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pávia szócikkből átirányítva)
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Pavia | |||
 |
|||
| Piazza della Vittoria éjszakai megvilágításban | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország |
||
| Régió | Lombardia | ||
| Megye | Pavia (PV) | ||
| Polgármester | Alessandro Cattaneo | ||
| Irányítószám | 27100 | ||
| Körzethívószám | 0382 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 70 207 fő (2008. jan 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 1134 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 77 m | ||
| Terület | 62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pavia
Pozíció Olaszország térképén
|
|||
| é. sz. 45° 11′, k. h. 9° 9′ | |||
| Pavia weboldala | |||
Pavia (IPA paˈviːa 
kiejtése✩ város az olaszországi Lombardia régióban. Pavia megye székhelye.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
- Az eredetileg római város Ticinum i. e. 2. században volt alapítva, pénzverdéje volt (lásd. Pénzverdék a római császárkorban).
- A 452-es hun pusztítás után megújult, és 572–ben Nagy Theodorik idejében az osztrogót birodalom központja.
- A 6. század tól a Longobárd királyság központja. Paviai csata (773)-774 [2], ekkor I. (Nagy) Károly elfoglalja.
(Lásd. Paviai csata (773))
- Később, az Itáliai Királyság idején is fontos szerepet tölt be, koronázó város rangot kap.
- 922-ben János paviai püspök feladta a várost II. Rudolfnak, amelyet aztán 924-ben a magyarok elfoglaltak és feldúltak.
- 1359-től Milánói Hercegséghez volt csatolva .
- 1361-ben a Viscontiak kérésére IV. Károly német-római császár egyetemet alapít a városban.
- 1525-ben itt zajlott le paviai csata, melyet a lovagkor utolsó csatájának is hívnak.
- 1859–től a Szárd Királyság része volt, majd 1861-től az Olasz Királyságé.
Főbb látnivalók [szerkesztés]
Certosa di Pavia - kolostor 8 km-re a központtól
Szent Péter bazilika - egy 14. századi díszes faragású márványsír őrzi Hippói Szent Ágoston földi maradványait. Az ősi ókeresztény templomot "aranymennyboltos" jelzővel is illetik.[3]
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született [szerkesztés]
- Paviai Szent Epifániusz püspök (*Pavia, 438 - †Padova, 497)
- XIV. János pápa (Pietro Campanora)
- Giovanni Antonio Amadeo, szobrász és építész
- Lanfranc (kb. 1005 – 1089), apát és canterbury-i püspök
- Gerolamo Cardano (1501–1576), matematikus, fizikus, orvos, asztrológus
- Benedetto Cairoli (1825–1889), kormányfő
- Tranquillo Cremona (1837–1878), festő
- Claudia Muzio (1889–1936), operaénekes
Itt élt [szerkesztés]
- Tours-i Szent Márton püspök (316-397) a városban nevelkedett
- Ennodius Magnus Felix (474 – 521), püspök, latin egyházi író, szónok, költő - Paviai Szent Epifániusz püspök életrajzírója
- Liudprand (vagy Liutprand) (922 körül, Pavia - 972), krónikaíró és Cremona püspöke
- Alessandro Volta (1745-1827) , fizikus
- Simion Bărnuţiu (1808-1864), filozófus és politikus
- Camillo Golgi (1843–1926), biológus
- Riccardo Pampuri (1897-1930), szent, orvos
- Albert Einstein (1879–1955), fizikus
Népesség [szerkesztés]
Lakosainak száma 2001-ben 71 214, 2008-ban 70 207 fő.
Lakosok száma 
Jegyzetek, hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Cseh Wikipédia-Pavia http://cs.wikipedia.org/wiki/Pavia
