Sforza Bona lengyel királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az ifjú Bona királyné
Bona Sforza 1517 körül
Bona Sforza régens anyakirályné

Bona Sforza (kiejtése: [ˈbɔːna ˈsfɔrʦa]; Vigevano, Milánói Hercegség, 1494. február 2.Bari, Apulia, Nápolyi Királyság, 1557. november 19.) lengyel királyné, litván nagyhercegné, Bari és Rossano hercegnője. II. Alfonz nápolyi király unokája.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sforza Bianka Mária német-római császárné Gian Galeazzo II di Sforza milánói hercegnek és Aragóniai Izabella (14701524) nápolyi királyi hercegnőnek, II. Alfonz nápolyi király lányának a legifjabb gyermekeként született. 8 hónapos korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis huszonöt éves édesapja. Az ifjú Sforza hercegnőt édesanyja kiváló nevelésben részesítette, a klasszikus szerzők, a zene és a tánc ismeretén kívül a kormányzás fogásait is elsajátította.

A 24 esztendős Bona Sforza I. Miksa német-római császár ajánlására (akinek második felesége, Sforza Bianka Mária német-római császárné volt, Bona Sforza nagynénje) Krakkóban 1518. április 18-án I. Zsigmond lengyel királyhoz ment férjhez. A házasságból egy fiú- és négy leánygyermek született. Az új királyné nagy befolyással volt férjére, támogatta a humanizmus lengyelországi fejlődését. Fényűző udvart tartott, kedvelte a pompát, külföldiekkel - elsősorban olaszokkal - vette körül magát.[1] Pártfogója volt a lutheránus egyháznak.[2]

Az I. Zsigmond király élete vége felé növekedett az összeütközés Bona és fiá, Zsigmond Ágost, között. Megerősült, amikor Zsigmond Ágost 1547-ben titokban elvette a litván főúri családból származó Barbara Radziwiłłt. Amikor I. Zsigmond halála (1548) után bejelentette házasságát, Bona özvegy-királyné, köznemességgel egyűtt, megpróbálta semmissé nyilvánítani azt. Az összeütközés miatt, Bona átköltözött Mazóviába és a hívei segítségével aláásta az ifjú király tekintélyét.[3] 1556-ben, nem látva semmi esélyt saját befolyásai visszaszerzésére, hazatért Olaszországba.

Egyes feltételezések szerint 1551-ben ő mérgezte meg fia feleségét, a litván hercegi családból származó Barbara Radziwiłłt.[4]

Utolsó évei, halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsigmond Ágost nevű fia nagykorúsodása után 1556-ban az özvegy Bona királyné átadta a kormányt fiának, és még ugyanez évben visszatért Bariba, Itáliába. Hamarosan azonban magántitkára és szeretője, Gian Lorenzo Pappacoda II. Fülöp spanyol király megbízásából megmérgezte. Bariban temették el a Basilica di San Nicola templomban.[5]

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Davies: 130.
  2. Davies: 153.
  3. J. Tazbir Zygmunt August, [in:] Poczet królów i książąt polskich, Czytelnik, Warszawa, 1987, 340. oldal
  4. Davies: 127.
  5. Sławińska.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző
Szapolyai Borbála
Lengyelország királynéja POL Przemysł II 1295 COA.svg
1518 – 1548
Következő
Habsburg Erzsébet
Előző
Szapolyai Borbála
Litvánia nagyhercegnéje Coat of arms of Lithuania.svg
1518 – 1548
Következő
Habsburg Erzsébet