Sforza Bona lengyel királyné

Az ifjú Bona királyné

Bona Sforza 1517 körül

Bona Sforza régens anyakirályné

Bona Sforza (kiejtése: [ˈbɔːna ˈsfɔrʦa]; Vigevano, Milánói Hercegség, 1494. február 2. – Bari, Apulia, Nápolyi Királyság, 1557. november 19.) lengyel királyné, litván nagyhercegné, Bari és Rossano hercegnője. II. Alfonz nápolyi király unokája.

Élete

Sforza Bianka Mária német-római császárné Gian Galeazzo II di Sforza milánói hercegnek és Aragóniai Izabella (1470–1524) nápolyi királyi hercegnőnek, II. Alfonz nápolyi király lányának a legifjabb gyermekeként született. 8 hónapos korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis huszonöt éves édesapja. Az ifjú Sforza hercegnőt édesanyja kiváló nevelésben részesítette, a klasszikus szerzők, a zene és a tánc ismeretén kívül a kormányzás fogásait is elsajátította.

A 24 esztendős Bona Sforza I. Miksa német-római császár ajánlására (akinek második felesége, Sforza Bianka Mária német-római császárné volt, Bona Sforza nagynénje) Krakkóban 1518. április 18-án I. Zsigmond lengyel királyhoz ment férjhez. A házasságból egy fiú- és négy leánygyermek született. Az új királyné nagy befolyással volt férjére, támogatta a humanizmus lengyelországi fejlődését. Fényűző udvart tartott, kedvelte a pompát, külföldiekkel - elsősorban olaszokkal - vette körül magát. Pártfogója volt a lutheránus egyháznak.

Az I. Zsigmond király élete vége felé növekedett az összeütközés Bona és fiá, Zsigmond Ágost, között. Megerősült, amikor Zsigmond Ágost 1547-ben titokban elvette a litván főúri családból származó Barbara Radziwiłłt. Amikor I. Zsigmond halála (1548) után bejelentette házasságát, Bona özvegy-királyné, köznemességgel egyűtt, megpróbálta semmissé nyilvánítani azt. Az összeütközés miatt, Bona átköltözött Mazóviába és a hívei segítségével aláásta az ifjú király tekintélyét. 1556-ben, nem látva semmi esélyt saját befolyásai visszaszerzésére, hazatért Olaszországba.

Egyes feltételezések szerint 1551-ben ő mérgezte meg fia feleségét, a litván hercegi családból származó Barbara Radziwiłłt.

Utolsó évei, halála

Zsigmond Ágost nevű fia nagykorúsodása után 1556-ban az özvegy Bona királyné átadta a kormányt fiának, és még ugyanez évben visszatért Bariba, Itáliába. Hamarosan azonban magántitkára és szeretője, Gian Lorenzo Pappacoda II. Fülöp spanyol király megbízásából megmérgezte. Bariban temették el a Basilica di San Nicola templomban.

Gyermekei

• Izabella (*Krakkó, 1519. január 18.; †Gyulafehérvár, 1559. szeptember 15.), 1540-től Szapolyai János magyar király felesége
• Zsigmond Ágost (*Krakkó, 1520. augusztus 1.; †Knyszyn, 1572. július 7.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme
• Zsófia (*Krakkó, 1522. július 13.; †Schöningen, 1575. május 28.), 1556-tól II. Henrik braunschweig-wolfenbütteli herceg felesége
• Anna (*Krakkó, 1523. október 18.; †Varsó, 1596. szeptember 9.), 1576-tól Báthory István felesége
• Katalin (*Krakkó, 1526. november 1.; †Turku, 1583. szeptember 16.), 1562-től III. János svéd király felesége, III. Zsigmond lengyel király anyja
• Olbracht (született és meghalt 1527. szeptember 20.)

Források

• Norman Davies: Lengyelország története. Budapest: Osiris. 2006. ISBN 963-389-873-0.
• Foundation for Medieval Genealogy.
• Wanda Sławińska: Poland's Italian Queen. Bona Sforza on the 500th Anniversary of her Birth. University of Buffalo.

Külső hivatkozások

• Jagelló-dinasztia
• Reneszánsziwiw/Gian Lorenzo Pappacoda secretarius levele II. Fülöp spanyol királyhoz (szórakoztató portál)

Előző Szapolyai Borbála	Lengyelország királynéja 1518 – 1548	Következő Habsburg Erzsébet
Előző Szapolyai Borbála	Litvánia nagyhercegnéje 1518 – 1548	Következő Habsburg Erzsébet