Sforza Bona lengyel királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sforza Bona lengyel királyné
Cranach the Younger Bona Sforza.jpg
Született
1494. február 2.
Vigevano
Elhunyt
1557. november 19. (63 évesen)
Bari
Házastársa I. Zsigmond lengyel király
Gyermekei Jagelló Izabella magyar királyné
II. Zsigmond Ágost lengyel király
Jagelló Katalin svéd királyné
Jagelló Anna lengyel királyné
Jagelló Zsófia braunschweig-wolfenbütteli hercegné
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sforza Bona lengyel királyné témájú médiaállományokat.
Az ifjú Bona királyné
Bona Sforza 1517 körül
Bona Sforza régens anyakirályné

Bona Sforza (kiejtése: [ˈbɔːna ˈsfɔrʦa]; Vigevano, Milánói Hercegség, 1494. február 2.Bari, Apulia, Nápolyi Királyság, 1557. november 19.) lengyel királyné, litván nagyhercegné, Bari és Rossano hercegnője. II. Alfonz nápolyi király unokája.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sforza Bianka Mária német-római császárné Gian Galeazzo II di Sforza milánói hercegnek és Aragóniai Izabella (14701524) nápolyi királyi hercegnőnek, II. Alfonz nápolyi király lányának a legifjabb gyermekeként született. 8 hónapos korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis huszonöt éves édesapja. Az ifjú Sforza hercegnőt édesanyja kiváló nevelésben részesítette, a klasszikus szerzők, a zene és a tánc ismeretén kívül a kormányzás fogásait is elsajátította.

A 24 esztendős Bona Sforza I. Miksa német-római császár ajánlására (akinek második felesége, Sforza Bianka Mária német-római császárné volt, Bona Sforza nagynénje) Krakkóban 1518. április 18-án I. Zsigmond lengyel királyhoz ment férjhez. A házasságból egy fiú- és négy leánygyermek született. Az új királyné nagy befolyással volt férjére, támogatta a humanizmus lengyelországi fejlődését. Fényűző udvart tartott, kedvelte a pompát, külföldiekkel - elsősorban olaszokkal - vette körül magát.[1] Pártfogója volt a lutheránus egyháznak.[2]

Az I. Zsigmond király élete vége felé növekedett az összeütközés Bona és fiá, Zsigmond Ágost, között. Megerősült, amikor Zsigmond Ágost 1547-ben titokban elvette a litván főúri családból származó Barbara Radziwiłłt. Amikor I. Zsigmond halála (1548) után bejelentette házasságát, Bona özvegy-királyné, köznemességgel egyűtt, megpróbálta semmissé nyilvánítani azt. Az összeütközés miatt, Bona átköltözött Mazóviába és a hívei segítségével aláásta az ifjú király tekintélyét.[3] 1556-ben, nem látva semmi esélyt saját befolyásai visszaszerzésére, hazatért Olaszországba.

Egyes feltételezések szerint 1551-ben ő mérgezte meg fia feleségét, a litván hercegi családból származó Barbara Radziwiłłt.[4]

Utolsó évei, halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsigmond Ágost nevű fia nagykorúsodása után 1556-ban az özvegy Bona királyné átadta a kormányt fiának, és még ugyanez évben visszatért Bariba, Itáliába. Hamarosan azonban magántitkára és szeretője, Gian Lorenzo Pappacoda II. Fülöp spanyol király megbízásából megmérgezte. Bariban temették el a Basilica di San Nicola templomban.[5]

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Davies: 130.
  2. Davies: 153.
  3. J. Tazbir Zygmunt August, [in:] Poczet królów i książąt polskich, Czytelnik, Warszawa, 1987, 340. oldal
  4. Davies: 127.
  5. Sławińska.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző
Szapolyai Borbála
Lengyelország királynéja POL Przemysł II 1295 COA.svg
1518 – 1548
Következő
Habsburg Erzsébet
Előző
Szapolyai Borbála
Litvánia nagyhercegnéje Coat of arms of Lithuania.svg
1518 – 1548
Következő
Habsburg Erzsébet