San Nicola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
San Nicola
Bari Basilica San Nicola.jpg
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Bari-bitontói főegyházmegye
Védőszent Szent Miklós
Építési adatok
Építése 1087-1197
Stílus romanika
Elérhetőség
Település Bari
Koordináták é. sz. 41° 08′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″
Elhelyezkedése
San Nicola (Olaszország)
San Nicola
San Nicola
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 07′ 49″, k. h. 16° 52′ 13″Koordináták: é. sz. 41° 07′ 49″, k. h. 16° 52′ 13″
A San Nicola weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz San Nicola témájú médiaállományokat.

A San Nicola (magyarul Szent Miklós) bazilika Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak római katolikusok hanem ortodoxok számára is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor 1087-ben itáiai tengerészek Myrából, a törökországi szentély szarkofágjából elrabolták Szent Miklós csontjait és Bariba vitték, a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak. A katolikus és az ortodox keresztények egyaránt szentként tisztelik Miklós püspököt és az ereklyéket.[1] A bazilika 1087-1197 között épült a normannok uralkodása idején, Szent Miklós ereklyéinek megőrzése céljából. A kriptát II. Orbán pápa szentelte fel 1089-ben, a templom felszentelésére 1197-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári vikárius jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Miklós ereklyéi a bazilikában
Szent Miklós üres szakofágja a törökországi Myrában
Szent Miklós, ortodox ikon

A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az I. Anjou Károly által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még Nagy Lajos király adományozott a templomnak, amikor 1350. május 8-án (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy Szent Miklós koporsójánál köszönetet mondjon az Adriai-tengeren való sikeres átkelése miatt.[2]

Illés érsek trónja az egyik legjelentősebb román kori faragott emlék. A kripta és a szentély padlóját értékes mozaikok borítják. A kriptában őrzik Szent Miklós ereklyéit.

A bazilika a román kori építészet egyik legszebb példája, az úgynevezett apuliai romanika egyik kiemelkedő alkotása, amelyre a klasszikus, Európa északi területein jellemző román kori stíluselemek elegyednek a bizánci és arab behatásokkal. Otranto, Molfetta, Troia és Bitonto katedrálisaival együtt szerepel azon helyszínek között, amelyeket világörökségnek javasolnak.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Visszakerülnek az oroszokhoz Szent Miklós ereklyéi
  2. Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal
  3. Romanesque Cathedrals in Puglia (angolul nyelven). Tentative Lists. World Heritage Convention. (Hozzáférés: 2011. január 16.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz San Nicola témájú médiaállományokat.