Jagelló Katalin svéd királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jagelló Katalin svéd királyné
Simmler Catherine Jagiellon.jpg
Jagelló Katalin a gripsholmi kastélyban férjével, Jánossal és fiával, Zsigmonddal (Józef Simmler festménye)
Született
1526. október 22.
Krakkó
Elhunyt
1583. szeptember 16. (56 évesen)
Házastársa III. János svéd király
Gyermekei III. Zsigmond lengyel király
Szülei Sforza Bona lengyel királyné
I. Zsigmond lengyel király
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jagelló Katalin svéd királyné témájú médiaállományokat.
Jagelló Katalin finn hercegné és svéd királyné

Jagelló Katalin (lengyelül Katarzyna Jagiellonka), Krakkó, 1526. november 1.Turku vára, Finnország, 1583. szeptember 16.) Jagelló-házi lengyel királyi hercegnő, III. János svéd király feleségeként 1562-től Finnország hercegnéja, 1569-től Svédország királynéja. III. Zsigmond lengyel király anyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1526. november 1-jén született I. Zsigmond lengyel király és Bona Sforza milánói hercegnő ötödik gyermekeként. Habár kezére IV. Iván orosz cár is pályázott, Wasa János svéd herceg, XIV. Erik svéd király öccse nyerte el azt. Esküvőjüket 1562. október 4-én Litvánia fővárosában, Vilniusban tartották, mivel János Finnország hercegeként független külpolitikát folytatva, nem kapott engedélyt bátyjától a házassági szerződés megkötéséhez. A fiatal házasok a finnországi Turku várában rendezték be udvartartásukat. János beavatkozása Livónia ügyeibe azonban arra bírta XIV. Eriket, hogy hadat üzenjen öccsének. 10 000 fős sereggel Finnországba indult, hogy elfoglalja János székvárosát, Turkut. 1563. augusztus 12-én a vár védői letették a fegyvert, ami végül János és Katalin elfogásához vezetett. A hercegi párt fogolyként Svédországba szállították, majd a gripsholmi várba internálták.

Katalin egykori kérője, IV. Iván cár diplomáciai úton próbálta elérni a stockholmi udvarnál János és Katalin házasságának felbontását, hogy azután feleségül vehesse az akkor már 37 éves hercegnőt. Részben ennek, részben XIV. Erik időközbeni szellemi leépülésének következtében a svéd ellenzék megerősödött, az országon belüli elégedetlenség pedig egyre nőtt. Katalin gripsholmi fogságuk idején adott életet első gyermekének, Izabellának (1564-1566). Az idősebb leánygyermeket követte 1566-ban Zsigmond, majd 1568-ban ismét leánygyermeket szült, aki az Anna nevet kapta.

A finn hercegi párt négyévi fogságot követően, 1567-ben szabadon bocsátották. 1569-től, miután sógora, XIV. Erik lemondott a trónról, és férjét III. János néven királlyá koronázták, Katalin Svédország megkoronázott királynéja lett 1583-ban bekövetkezett haláláig.

Egyetlen fiát, Zsigmond herceget szigorú katolicizmusban neveltette, abban a reményben, hogy a lengyel-litván Jagelló-ház kihalása után mint I. Zsigmond unokája, megszerzi a lengyel koronát. Báthory István halála után, 1587-ben a lengyel rendek királyukká választották az ifjú svéd herceget, Katalin azonban ezt már nem érhette meg. 1583. szeptember 16-án, életének 56. évében hunyt el a finnországi Turkuban. Az uppsalai székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. János svéd királlyal kötött házasságából három gyermeke született:

  • Izabella (1564–1566)
  • Zsigmond (1566-1632), Lengyelország és Svédország királya
  • Anna (1568–1625)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző
Karin Månsdotter
Svédország királynéja Armoiries Suède ancien.svg
1569 – 1583
Következő
Gunilla Bielke