Felsőcsernáton

Felsőcsernáton (románul Cernatu de Sus) Csernáton településrésze Romániában Kovászna megyében.

Fekvése

Az egyesített Csernáton falu része, a Csernáton-patak felső szakaszán, annak bal partján fekszik.

Története

Területe ősidők óta lakott. A falu határában a Hegyesnek nevezett hegytetőn sáncokkal erősített vaskori földvár maradványai láthatók. A falutól 8 km-re északra a Szentkert nevű helyen egy Remetének nevezett kaszáló van, ahol egy 13. századi várfallal övezett kápolna állott. A községet 1497-ben Felsewchernaton néven említik. 1910-ben 1287 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Látnivalók

• A falu erődített református temploma is középkori eredetű, 1836-ban átépítették, védőfalaiból ma csak alapfalai látszanak.
• Határában a Nagy- és az Ika-patak összefolyása feletti hegyfokon állnak Ika várának maradványai. Ez a kutatások szerint jóval a 13. század előtt épülhetett. A keskeny gerincen egykor egy tíz meter széles és 200 méter hosszú orsó alakú várfal állt, egy-egy kör alakú toronnyal. Ma már csak az egyik, 8-9 m magas torony áll, ez eredetileg 12 méter magas volt, de az 1802-es földingás során 3-4 méter leomlott a toronyból és a várfal is lepusztult.^[forrás?]
• Falumúzeum.

Híres emberek

• Itt született 1712-ben Bod Péter református lelkész, az első magyar irodalomtörténész.
• Itt született 1861-ben Bodor János református lelkész, elbeszélő, emlékíró.