Déri Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Déri Múzeum
Déri Múzeum (5226. számú műemlék) 2.jpg
A Déri Múzeum főépülete
(Györgyi Dénes/Münnich Aladár 1923-29)
Korábbi nevek: Városi Múzeum
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Debrecen
Magyarország
Cím 4026 Debrecen, Déri tér 1.
Alapítva 1902[1]
Elhelyezkedése
Déri Múzeum  (Magyarország)
Déri Múzeum
Déri Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 21° 37′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 21° 37′ 20″
A Déri Múzeum weboldala

A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy Ferenc szobraival – Debrecen belvárosának ékessége. A múzeum 2012 márciusáig – felújítási és korszerűsítési munkálatok miatt – zárva tartott. A Déri Múzeum filiáléja a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum.

Épülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főépület Debrecenben, a Déri tér 1. sz. alatt található. Györgyi Dénes neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923-1929), 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitották meg.[2]

Ezt a minden oldalon nyugodt homlokzatú kompozíció, az épület jó arányai, a finom bejárat-alakítás, a helyes városszerkezeti és városképi beillesztés, valamint a kiállítási termek jó megvilágítása biztosítják. Az épület a hajdani Pap tava helyén létesített botanikus kert helyén áll.

A szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épületet díszítő szobrok Medgyessy Ferenc alkotásai: négy allegorikus szobor a múzeumi tevékenységgel összefüggésben:

  • a Régészet,
  • a Tudomány,
  • a Művészet és
  • a Néprajz szimbólumai

A Déri téren még három Medgyessy, s egy Debreczeny Tivadar szobor is található. Medgyessy köztéri szobrai a téren: Debreceni Vénusz, Táncosnő, Móricz Zsigmond ülő alakja. Debreczenytől a Merengő című női aktszobor díszíti a teret.

Koppay József: Déri Frigyes (1921)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából alakult meg a Városi múzeum 1902-ben. A múzeum fejlesztésében különösen kiemelkedő szerepe volt Zoltai Lajosnak (1905-1929), Ecsedi István etnográfusnak (1912-1929) és Sőregi János történésznek 1936-1950-ig.

A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok)[3] adománya lendítette fel, még ebben az évtizedben, 1920-as évek sor is került új múzeumi épület létesítésére.

A gyűjtemény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott. Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, s 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli kiváló paleolit-, neolit- és népvándorlás kori lelete, a történeti anyag 40 ezer, a néprajzi gyűjtemény 22 ezer körüli, a képzőművészet 10 ezer, az iparművészeti anyag 20 ezer muzeális tárgyat mondhat magáénak.

A múzeum legnagyobb értéke a Munkácsy Mihály festette trilógia együttes kiállítása, ezek Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo.

Állandó kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Munkácsy-trilógia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A debreceni Déri Múzeum legnagyobb vonzereje a világhírű Munkácsy-trilógia (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota). 2012-ig együtt volt látható Debrecenben a három kép: a múzeum tulajdonában lévő Ecce Homo, a Pákh Imre, Amerikában élő gyűjtő tulajdonában lévő, de örökös debreceni letétbe helyezett Golgota és a kanadai Hamilton Galéria tulajdonát képező pilátusos alkotás. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Azokat az érzéseket és esendőségeket eleveníti meg a Bibliából, amelyek minden keresztény embert megindítanak.[4]

Honlap: Déri Múzeum - Munkácsy trilógia

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarország múzeumai. Budapest : Vince Kiadó, 1998. Déri Múzeum l. 148-149. o. ISBN 963906999X
  • Czellár Katalin – Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. Déri Múzeum l. 602. o. ISBN 9632437616
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Déri Múzeum témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyar Néprajzi Lexikon: Déri Múzeum (html). Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  2. Debreceni múzeumtörténet (html). portal.debrecen.hu, 2013. április 16. (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  3. Szép összeállítást jelentettek meg 2000-ben Déri Frigyes néprajzi, grafikai gyűjteményéről, lásd: A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szerk. D. Kovács Júlia. Összeállította, a képeket válogatta Szelestey László. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 223 o. ISBN 9631911381
  4. Együtt a Munkácsy-trilógia