Déri Múzeum
_2.jpg&filetimestamp=20111031001313)
Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy szobraival - Debrecen belvárosának ékessége. A múzeum 2012 márciusáig - felújítási és korszerűsítési munkálatok miatt - zárva tart. A Déri Múzeum filiáléja a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Épülete
A főépület Deberecenben a Déri tér 1. sz. alatt található. Györgyi Dénes neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923-1929).
Ezt a minden oldalon nyugodt homlokzatú kompozíció, az épület jó arányai, a finom bejárat-alakítás, a helyes városszerkezeti és városképi beillesztés, valamint a kiállítási termek jó megvilágítása biztosítják. Az épület a hajdani Pap tava helyén létesített botanikus kert helyén áll.
[szerkesztés] A szobrok
Az épületet díszítő szobrok Medgyessy Ferenc alkotásai: négy allegorikus szobor a múzeumi tevékenységgel összefüggésben,
- a Régészet,
- a Tudomány,
- a Művészet és
- a Néprajz szimbólumai.
A Déri téren még három Medgyessy, s egy Debreczeny Tivadar szobor is található. Medgyesi köztéri szobrai a téren: Debreceni Vénusz, Táncosnő, Móricz Zsigmond ülő alakja. Debreczenytől a Merengő című női aktszobor díszíti a teret.
[szerkesztés] Története
Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából alakult meg a Városi múzeum 1902-ben. A múzeum fejlesztésében különösen kiemelkedő szerepe volt Zoltai Lajosnak (1905-1929), Ecsedi István etnográfusnak (1912-1929) és Sőregi János történésznek 1936-1950-ig.
A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-1824) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok)[1] adománya lendítette fel, még ebben az évtizedben, 1920-as évek sor is került új múzeumi épület létesítésére.
[szerkesztés] A gyűjtemény
A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott. Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, s 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli kiváló paleolit-, neolit- és népvándorláskori lelete, a történeti anyag 40 ezer, a néprajzi gyűjtemény 22 ezer körüli, a képzőművészet 10 ezer, az iparművészeti anyag 20 ezer muzeális tárgyat mondhat magáénak.
A múzeum legnagyobb értéke a Munkácsy Mihály festette trilógia együttes kiállítása, ezek Krisztus pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo.
[szerkesztés] Állandó kiállításai
[szerkesztés] A Munkácsy-trilógia
A debreceni Déri Múzeum legnagyobb vonzereje a világhírű Munkácsy-trilógia (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota) 2012-ig biztosan együtt lesz látható Debrecenben a három kép: a múzeum tulajdonában lévő Ecce Homo, a Pákh Imre Amerikában élő gyűjtő tulajdonában lévő, de örökös debreceni letétbe helyezett Golgota és a kanadai Hamilton Galéria tulajdonát képező pilátusos alkotás. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Azokat az érzéseket és esendőségeket eleveníti meg a Bibliából, amelyek minden keresztény embert megindítanak.[2]
-
Ecce Homo
-
Krisztus Pilátus előtt
-
Golgota
[szerkesztés] Források
- Magyarország múzeumai. Budapest : Vince Kiadó, 1998. Déri Múzeum l. 148-149. o. ISBN 963906999X
- Czellár Katalin – Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. Déri Múzeum l. 602. o. ISBN 9632437616
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Szép összeállítást jelentettek meg 2000-ben Déri Frigyes néprajzi, grafikai gyűjteményéről, lásd: A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szerk. D. Kovács Júlia. Összeállította, a képeket válogatta Szelestey László. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 223 o. ISBN 9631911381
- ↑ Együtt a Munkácsy-trilógia
