Palacsinta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palacsinta
Pancake2.JPG
Palacsinták kakaóval, fahéjjal, cukorral és Sangriával
Nemzet, ország A világ minden részén ismert
Alapanyagok liszt, tojás, , és/vagy cukor, szódavíz vagy tej

A palacsinta folyékony tésztából készített, serpenyőben mindkét oldalán megsütött, tésztája ízesítése szerint édes vagy sós étel. Összetevői aszerint különbözőek, hogy melyik országban készítik. Alapvetően liszt, tojás, , és/vagy cukor, valamint víz, szódavíz és tej felhasználásával készített[1] folyékony tészta, melyet serpenyőbe vékonyan kiöntve megsütnek. Általában valamilyen töltelék kerül rá, négyrét hajtják, vagy feltekerik, esetleg tortaformát készítenek belőle, ilyenkor szeletelve tálalják. Tölteléke szintén nagyon sokféle lehet a tájegységek ízlésvilága szerint. Európában az egyik legismertebb meleg tészta, de világszerte ismerik és kedvvel fogyasztják önmagában és más ételek körítéseként. Számos nemzet vallja maga specialitásnak a köztudatban, ami annak köszönhető, hogy az eredete egy közös pontba a római birodalomig vezethető vissza.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palacsinta eredete a római korból származik, neve latinul placenta[2] volt. A lepényszerű tésztát kerek kövön vagy a legendárium szerint bronzpajzson sütötték. Azonban tudni kell a pajzsos sütésről, hogy a római legionáriusok pajzsa a Scutum valójában fából készült, akárcsak a Clipeus, szóval megkérdőjelezhető ennek igazság alapja. Összetétele liszt, víz és kevéske só volt. Nagyon fontos szerepet játszott a római légiók ellátásában, mert hosszabb ideig eltartható volt. Ekkoriban nem is édes tölteléket használtak, hanem húsfélékkel fogyasztották. A kutatások szerint a palacsinta a római légiók nyomán terjedhetett el a Duna-medencéjében és tőle nyugatabbra is, német, francia, angol vidékekre. Az első feljegyzéseket már 1439-ben lehetett olvasni, ahol egy recept is szerepelt. A palacsintakészítés első magyar nyelvű leírása az erdélyi fejedelmi udvar főszakácsának a 16. század végén írt szakácskönyvében olvasható.[3] A néphagyomány szerint húshagyókeddig minden olyan elspájzolt élelmiszert el kellett fogyasztani, amit a másnapi, hamvazószerdát követő negyvennapos böjt alatt tilos volt enni. A palacsintatészta egyik alapanyaga a tojás, és a kisütéséhez akkoriban zsírt használtak, így ideálisnak bizonyult a feleslegessé vált tartalékok felhasználására. Az angolszász országokban palacsintát megünneplő nap született, mely napon palacsintasütő, palacsintaevő, palacsintafeldobó és -tekerő versenyeket rendeznek. Az ünnep alkalmából világrekordok megdöntésével kísérleteznek, palacsintaevő, -eldobó, -elkapó kategóriákban. 1994-ben Rochdale-ben sütötték ki a világ legnagyobb palacsintáját, amely 15 méter átmérőjű, 3 tonna a súlyú, és kb. 2 millió kalóriát tartalmazó édesség volt.

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palacsinta szó első írásos említése 1577-ből a Kolozsvári glosszákban maradt fenn.[4] A „palacsinta” a román plăcintă (‘lepény, lángos’) átvétele,[5] annak pedig a latin placenta (lepény, kalács) a végső forrása. A szóeleji mássalhangzó-torlódást (pl-) a magyarban ejtéskönnyítő magánhangzó oldotta fel (pal). Más források szerint a magyar palacsinta és a valószínűleg ebből származó német/osztrák Palatschincken a blincsiki , blini kiejtésű szláv szóból ered. A német Duden nevezetű lexikon szerint az osztrákok beszélte német nyelvbe a magyarból került át, Palatschinke formában.[6]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eper és palacsinta
Palacsintasütés
Egyszerű kakaós palacsinta
Tortilla sütés az azték kultúrában - A Mendóza kódex illusztrációja, 13. század Mexikó

Ez a nagyon kedvelt édes tészta az egész világot meghódította. A palacsintának nemcsak a neve változik országonként, hanem az összetétele is.

Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Franciaországban élesztővel és sok tojással alaposan kikevert tésztát használnak. Sütés után pikáns, édes töltelékekkel töltik. A crêpe ropogós, vékony tésztájú. A vendégek összehajtva majd felgöngyölve kapják, pikáns, forró, édes likőrös vagy citromos vajjal nyakon öntve.

Magyarországra jellemző a nagyon vékonyra sütött tészta, amit tojásból, liszttel, tejjel, csipetnyi sóval, pici cukorral és szódavízzel keverünk ki. Ízlés szerint kevéske sütőport vagy élesztőt tehetünk bele, vagy olvasztott vajban sütjük olaj helyett. Tölteléke változatos: cukros kakaópor, lekvár, mazsolás túró, fahéj. A sós palacsintákat darált hússal, gombával, zöldségekkel tölthetjük. Híres magyar specialitás a hortobágyi húsos palacsinta és a rakott palacsinta[7]. A másik világhírnevet szerzett különlegesség, amely mára hungarikummá vált, a Gundel palacsinta, amelyet Márai Sándor felesége, Matzner Lola talált ki.[8]

Az oroszok palacsintája a blini, amit élesztős-búzakorpás vagy hajdina tésztából készítenek. Nagy jelentősége van az egyházi ünnepeket megelőző böjtök idején. Különböző egyházi ünnepekhez különböző tölteléket alkalmaznak (mák, méz, alma). A tölteléket nem a kisült tésztába csavarják, hanem a sütést megelőzően belekeverik. Ennek megfelelően az orosz blini vastagabb, és átmérőjét illetően pedig kisebb mint az Európában megszokott változata.

Ázsia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A maláj palacsinta különlegessége, hogy a tésztában pandan levél kivonat van, amitől az egész palacsinta gyönyörű zöld színű lesz. Kényelmi szempontból néha zöld ételfestéket is használnak, de az nem helyettesíti az igazi pandant, mivel azok nagyon édes illatúak. A tészta összetevői: pandan kivonat, apróra vágott levelek, liszt, kókusztej, só, tojás. Tölteléknek, maláj pálmacukorral összedolgozott kókuszreszeléket, pandan levelet, vizet kevernek össze, kukoricakeményítővel sűrítik.[9]

Afrika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tésztát vastagabbra sütik és édesítik. Töltelékként kókuszreszelékkel összekevert kakaót használnak, amelyet reszelt narancshéjjal és kristálycukorral kevernek el, vaníliamártással tálalják. Marokkóban a palacsinta neve ataif, sós és édes változata is ismert. A sós változatnál a töltelék rendszerint spenótos, darált húsos vagy gombás töltet. Az édes változatban az ataif szirupba, vagy olvasztott mézbe van mártva, de a tölteléke lehet nyers vagy párolt gyümölcs is a tetején tejszínhabbal és pirított mogyoróval.[10]

Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • USA (pancake)

Az amerikaiak a palacsinta tésztájához sütőport és szódabikarbónát tesznek, ezáltal a palacsinta habkönnyű, de vastagabb lesz. Tálaláskor nagyon édes önteteket használnak, mint juhar vagy áfonyaszirupot, bogyós gyümölcsöket vagy épp ropogós bacont.

Mexikóban tortilla a neve, babpürével és darálthússal töltik, paradicsomszószt öntenek rá.

Ausztrália[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pikelet, magyarul kis csuka, egy kis vastag palacsinta, mely Ausztráliában és Új-Zélandon közkedvelt, az angol változatát skót palacsintának nevezik. A tészta fehér lisztből készül és élesztővel, cukrot, tejet, tojást vajat tartalmaz. Kedvelt töltelékei a friss eper, cseresznye, áfonya, baracklekvár, juharszirup, méz, csokoládé.[11]

A palacsintasütés technológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összekevert palacsintatésztát merőkanállal vagy közvetlenül öntve a forró, esetleg olajozott, zsírozott serpenyőbe öntjük. Pár másodperc alatt a még folyékony tésztát a serpenyőben finom „csuklókörzéssel” mozgatva egyenletesen szétfolyatjuk. Amikor az alsó oldala megsült (ha kellően vékony, a tészta széle kezd elválni a serpenyőtől), megfordítjuk. Ügyesebbek ezt külön konyhai eszköz nélkül, dobással is megcsinálhatják. Ha mindkét oldala megsült, egy tálra emeljük vagy csúsztatjuk.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. palacsinta receptek, palacsinta.info
  2. A placenta jelentése lepény.
  3. Magyar néprajz : nyolc kötetben / szerkbiz. Paládi-Kovács Attila, Budapest : Akadémiai K., 1988- , ISBN 963-05-4922-0 [1]
  4. szerk.: Paládi-Kovács Attila: Magyar néprajz : nyolc kötetben. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-4922-0 (1988-) 
  5. Palacsinta szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. 2001.= Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
  6. Duden
  7. rakott palacsinta
  8. A Gundel-Márai palacsinta igaz története
  9. Kuih-dadar-kuih-tayap
  10. Marokkói receptek
  11. Pikelets

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sívó Mária: Gombócok és palacsinták, Corvina Kiadó, Budapest,
  • Gundel Károly: Kis magyar szakácskönyv, Corvina Kiadó, Budapest, 1986, ISBN 9631322173,
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palacsinta témájú médiaállományokat.
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
palacsinta témában.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a palacsinta címszóra a Wikiszótárban!

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]