Túró Rudi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A „piros pöttyös”
Bontott „piros pöttyös”

A Túró Rudi (eredetileg piros pöttyös alufóliába csomagolt) kakaós masszával bevont édeskés-savanykás túrórúd, Magyarország egyik legkedveltebb és legnagyobb múltra visszatekintő saját készítésű tejes desszertje.

A név jogi oltalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Túró Rudi nem a „túrórúd” fajtaneve, hanem lajstromozott védjegy. A szó ezért a jogosult cégek engedélye nélkül más cégek akár azonos, akár hasonló termékeinek elnevezésére nem használható, még „Túró Rudi-szerű”, „Túró Rudi-jellegű” összetételben sem.
  • Ennek ellenére más cégek gyakorta nevezik el hasonló termékeiket olyan módon, hogy az tartalmazza a Rudi szót, illetve utal a Túró Rudi névre.
  • Megint más gyártók egyszerűen csak túródesszertnek nevezik termékeiket.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A név eredetéről számos legenda terjedt el. Pl. Klein Sándor unokája szerint a névadásnál az ő keresztnevét kapta a termék[1] (Klein ezt nem erősítette meg). A legvalószínűbb ezzel szemben az, hogy a termék a sokkal kevésébe elterjedt "túrórúd" fajtanévre utal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1954-ben Takó Imre iparigazgató, dr. Ketting Ferenc a Magyar Tejipari Kutató Intézet /MTKI/ élelmiszeripari mérnöke és Borka Zsolt tanulmányútra utazott a Szovjetunióba, a szocialista tejipar tanulmányozására. Ők ott látták meg a Túró Rudi ősét, az Eszkimó elnevezésű, túróvaj és zsír keverékéből készült, cukrozott és csokoládéval bevont, lágy állagú, kerek formájú édességet, amit akkor túró mignon-nak kereszteltek el. 1968-ban a szovjet szabvány módosított változataként kezdték gyártani a Budapesti Tejipari Vállalatnál. A túrós édesség termékfejlesztésének lebonyolításával az Erzsébetvárosi Tejüzem művezetőjét bízták meg. Klein Sándort, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóját pedig felkérték az új termékük reklámpszichológiai kampányának megtervezésére. Klein a formatervezést továbbadta két hallgatójának az Iparművészeti Főiskolán, ők találták ki és tervezték meg többek között a pöttyös csomagolást. Klein a névadás ügyében több szakemberrel – így például Radnai Béla reklámpszichológussal – tanácskozott, de végül egyikük tanácsát sem fogadta el. A Túró Rudi név végül saját ötletéből született. A név – pornográf asszociációk miatt – kisebb botrányt kavart, de végül maradhatott. Az eredeti, piros copfos kislány[2][3] rajzával díszített pöttyös csomagolást Klein tanítványai – két iparművészeti főiskolás készítette.

A Túró Rudi elkészítésénél „bábáskodó” vezető tejipari szakember Mandeville Rudolf [4] az Erzsébetvárosi Tejüzem muvezetője volt.

A Hírlapkiadó Vállalat Reklám Osztályának vezetője levélben értesítette a Budapesti Tejipari Vállalat igazgatóját, hogy az „erkölcstelen elnevezésű termékük reklámozását a kiadásunkban megjelenő lapokban nem engedélyezzük”.

A név, a csomagolás – és reklámtervek mellé egy tanulmányt is le kellett adni, amit Klein Sándor úgy kezdett, hogy „Termelni ma már nem nehéz, de egyre nehezebb lesz eladni” – amely megállapítás akkor nagy derültséget keltett. Klein tízezer forintot kapott a vállalattól munkájáért.[5]


A tröszti idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapesti Tejipari Vállalat 1968-ban kezdte gyártani. Az eredetileg szovjet édesség (a Szovjetunióban egy túró-vaj-cukor keverékkel töltött, vanília ízesítésű, csokoládébevonatú őse már létezett „glazirovannij szirok” néven) ötlete egy KGST-országok közti tanulmányút során került Magyarországra (feltehetően Deák Antal által) és kezdetben nem aratott nagy sikert, ezért előbb a Szabolcstej mátészalkai tejüzemében gyártották, majd a nagybánhegyesi Zalkatej tejüzemben is megkezdték a gyártást, később párhuzamosan több tröszti vállalat és tsz tejüzem gyártott ezen a néven terméket, eltérő csomagolásban. Egyetlen TÚRÓ RUDI védjegy volt, a Tejipari Vállalatok Trösztje javára lajstromozva.

A privatizáció óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tröszt megszűnése után a gyártó vállalatokat privatizálták. A rendszerváltáskor privatizált üzemek megvásárlásával a jogokat a Friesland-Campina és a Danone szerezte meg. A Danone Túró Rudija 1995 óta viseli hivatalosan a nevet. A Danone 2002 óta 2005-ig[6] Lengyelországban is forgalmazta „Danio Batonik” néven, a Friesland-Campina pedig Romániában és Szlovákiában „Dots” névvel.

Pöttyös rudi

Definíciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint[7] a Túró Rudi tehéntúróból, esetleg vajból vagy tejszínből, cukorból stb., különböző ízesítőanyagok hozzáadásával, csokoládé- vagy kakaómassza bevonattal készített, közel hengeres alakú desszert jellegű sajtkészítmény. A túrótöltet tejeredetű termékhányadának legalább 50% (m/m) kell lennie. Érzékszervi követelmények:
Alak: közel hengeres alakú, sima vagy enyhén bordázott felületű rudacska.
Külső: a csokoládé- vagy kakaómassza a túrókorpuszt egyenletes vastagságban és összefüggően vonja be, sötétbarna színű, jól tapad, nyomásra enyhén repedezik.
Szín: a túrómassza egyenletesen fehér vagy sárgásfehér, ízesítés esetén az ízesítőanyagra jellemző színű.
Szag: a túrókorpusz bevonatára és anyagára jellemző.
Íz: kellemesen édeskés-savanykás, a túrómasszára, annak ízesítésére és bevonatára jellemző, tiszta, harmonikus.

Összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Túró Rudi félbetörve

Zsírszegény tehéntúró 42%, kakaós étbevonómassza 36% (cukor, hidrogénezett növényi zsír, kakaópor, emulgeálószer: E322, természetazonos vaníliaaroma), cukor, vaj, módosított kukoricakeményítő: E1412, természetes citromaroma, tartósítószer: E202 kálium-szorbát.

Táplálkozás-élettani értékelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Túró Rudi összetevői közül a legaggályosabb a bevonat, mely nem valódi csokoládé, hanem „kakaós étbevonómassza”, ami a csokoládé gyengébb minőségű helyettesítő terméke, melyben a kakaóvajat a lényegesen olcsóbb hidrogénezett növényi zsírral helyettesítik. Ez ún. transz-zsírsavat tartalmazhat, melyet a kutatások összefüggésbe hoztak szívbetegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2012. októberi jelentése[8] alapján a vizsgált Túró Rudi termékek transz-zsírsav tartalma minden esetben 0,2 g/100 g termék alatt volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a maximális napi transz-zsírsav bevitel, ami még nem jelent veszélyt az egészségre, az elfogyasztott kalóriák 1%-a lehet. Ez egy felnőtt számára nagyjából egyenértékű 2 gramm transz-zsírsav bevitelével.

Ízvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A privatizációk előtti Túró Rudi bizony elég sűrűn kicsit „erjedt” állapotban került a fogyasztókhoz. Egyesek pont ezt az ízt hiányolják a mai „high-tech”, sterilen édes Túró Rudikból.[forrás?]

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Túró Rudinak több változata is kapható a boltokban, ezek közül több olyan is, amely valódi csokoládébevonattal készül. Pl. a Túró Csoki vagy a Milka cég új Super Rudi nevű terméke a Danone-tól („natúr, félzsíros, tejalapú desszert, Milka alpesi tejcsokoládéval bevonva”).

Külföldi rokonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oroszországban még manapság is kapható az eredeti, kicsit folyékonyabb és hasáb alakú termék. A Szovjetunió utódállamai is gyártanak csokoládéval bevont túrós desszertet, így a balti államokban is találhatunk ilyen jellegű termékeket. Arrafelé hasáb alakú desszertek készülnek, de ízükben és állagukban a Túró Rudikhoz hasonlatosak.

Ausztria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztrák Landfrisch cég is elkezdte a maga – bevallottan a Túró Rudiról másolt – túródesszertjét forgalmazni Landfrisch Rudi néven.[9][10] A Landfrisch Rudi a magyar elődhöz hasonlóan csokoládébevonatú, de édesebb, mert nincs benne citrom. A natúr túróízűn kívül kókuszos és vaníliás változatban is kapható, a 2005-ös Anuga élelmiszeripari vásáron innovációs díjjal tüntették ki.

Osztrák Rudi

Észtország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észtországban több márkanév alatt forgalmazzák a túrós desszerteket (kohuke, glasuurkohuke), itt a Balbino termék, épp Vanilla Ninja reklámmal látható.

Észt Túró-desszert Észt Túró-desszert kicsomagolva Észt Túró-desszert belülről

Japán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a szigetországban valószínűleg nem kapható hasonló termék, hosszabb-rövidebb ideig hazánkban tartózkodó távol-keletiek rajongótábort alakítottak.[11]

Kína[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kínában (a Hello Kittyre utalva) Túró Kiittyy néven forgalmazzák az édességet a 2008. október 16-án felavatott üzemben, napi százezer darabos mennyiségben.[12] Kép

Lengyelország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lengyelországban Danio Batonik néven a Danone forgalmazta a hazánkban Danone Túró Rudi néven ismert terméket.[13][6]

Lettország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lettországban is készül túrós desszert, itt kétrétegű (például kakaós-vaníliás) példányok is előfordulhatnak. Bár az alapvető követelményeknek nem felel meg (nincs csoki rajta), de távoli rokonként megemlíthető a karamell bevonatú túróhasáb is.

Oroszország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Túró Rudi őshazájaként rendkívül nagy választékban kaphatóak túrós desszertek. Oroszul ezeket сырок-nak hívják (ejtsd: szirok). A képen balról jobbra kókuszos, tejsűrítményes, meggyes és vaníliás termék látható. A forma, akár az észt, lekerekített téglatest, nem henger. A csokoládéborítás étcsokoládé, a töltelék valamivel édesebb, mint a hasonló magyar terméké.

Orosz túrós édességek

Románia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Friesland cég első külföldi próbálkozása eme hungarikum elterjesztésére. Európában a Dots márkanevet vezetik be a magyar Pöttyös analógiájára.[14] A magyar név azért nem tartható, mert a piackutatások szerint az ékezetes betűk a vásárlók többségében nem megbízható, török árukat idéznek.

Szlovákia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákiában a Friesland Hungária, a Pöttyös Túró Rudi gyártója forgalmazza a terméket, kicsit édesebb töltelékkel és tejcsoki bevonóval Dots márkanév alatt, a magyarországihoz hasonló csomagolásban.

Németország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berlinben gyártják a "Quarki" márkanevű termékcsaládot[15].

Túró Rudi a művészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A 100 Folk Celsius együttes Túró Rudi c. zeneszáma
  • Kellár János I. Túró Rudi c. kisjátékfilmje[16]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]