Milka (márkanév)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milka
Névadó
(anatómiai entitás osztálya)
Nemzet, országSvájc
A Wikimédia Commons tartalmaz Milka témájú médiaállományokat.
A Milka logója a jellegzetes színű alapon
A tehén, reklámtárgyként

A Milka korábban a Kraft Foods, ma a Mondélez csokoládémárkája.

Története[szerkesztés]

Előtörténete[szerkesztés]

A márka előtörténete Philippe Suchard svájci cukrásszal kezdődik, aki 1826-ban Neuchâtelben és a szintén Neuchâtelhez tartozó Serrières-ben kezdte meg két műhelyében a saját recept szerinti édességeinek, csokoládéinak a gyártását. Mindkét műhely vízpartra települt (a Seyon és a Serrières partjára) annak érdekében, hogy kihasználhassák a vízienergiát. Suchard vállalkozása mintegy egy évszázad alatt a legismertebb csokoládégyárak egyikévé fejlődött.[1]

Philppe Suchard csokoládéja nem tartalmazott tejet. A tejcsokoládé feltalálása 1875-ben egy Daniel Peter nevű svájci cukrász nevéhez fűződik.

Bludenzben 1887-ben alapították a ma is működő csokoládégyárat. (Itt ma Milka-múzeum is működik.)[2]

1901-től[szerkesztés]

Suchard reklám a 19. század végéről

1901-ben Carl Russ-Suchard, Daniel Peter által inspirálva, Milka néven kezdte gyártani és forgalmazni a tejcsokoládéját - megalapozva ezzel a márkanév máig tartó hatalmas sikerét.

A 2010-es években[szerkesztés]

Ma a bludenzi csokoládégyár a Mondelez International harmadik legnagyobb csokoládégyára. Mintegy 300 főt foglalkoztat. Naponta 600 ezer tábla csokoládét állít elő. Fő termékei: Milka, Cadbury, Suchard, Bensdorp, Marabou és Lacta.[2]

A Milka védjegyek[szerkesztés]

A Milka márkanévvel kapcsolatban többféle védjegy van lajstromozva Magyarországon és számos más országban:

1. Milka (szóvédjegy) 2. Milka (jellegzetes írásmóddal) 3. Lila színű tehén (ábrás elem) 4. A lila szín bizonyos árnyalata önmagában (színvédjegy)

A "Milkalila"[szerkesztés]

A Milka védjegyek közül az egyik a gyakran - nem hivatalosan - "Milkalilának" nevezett lila szín.

Az EUIPO illetve elődje, a BPHH előtt a legelső színvédjegyként lajstromozták, 000031336 lajstromszám alatt; ezen túlmenően nemzetközi védjegyként is oltalom alatt áll számos országban, többek között Magyarországon.

Magyarországi jogesetek[szerkesztés]

2006–2009[szerkesztés]

A pécsi Ilka és Társa Bt. 2005-2006 folyamán három védjegybejelentést tett a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. Ezek közül kettő az "ILKA RUDOLF" (zöld ábrás illetve kék ábrás), egy pedig az "ILKA FITT" (lila ábrás) megjelölésre vonatkozik.[3]

Az ILKA FITT esetben a Fővárosi Ítélőtábla is helybenhagyta a korábbi döntést, miszerint az ILKA RUDOLF nem lajstromozható, mert a jó hírű MILKA védjegy oltalmába ütközik.[4][5]

A Gazdasági Versenyhivatal előtt (2009)[szerkesztés]

A GVH 2009. évi tevékenységéről az Országgyűléshez benyújtott beszámoló szerint:

„591. A mezőgazdaság és élelmiszeripar területén a VJ-126/2009. számú eljárásban a GVH feltétel nélkül engedélyezte a Danone Kft. és a Compaigne Gervais Danone Túró Rudi üzletágának Sole-Mizo Zrt. által történő megszerzését. Az engedélyezett szerződés kiterjed a marcali gyár által használt védjegyekre is. A szintén Marcaliban gyártott Milka Super Rudi termék és a kapcsolódó szellemi termékek a Danone Kft. tulajdonában maradtak, annak független forgalmazását a Danone Kft. folytatja.
592. A GVH figyelembe vette, hogy a Túró Rudi termékkategórián belül több márkás termék versenyez (Pöttyös, Milka stb.). A nagyméretű kiskereskedelmi láncok hazai elterjedésével azonban nô a kiskereskedelmi saját márkák értékesítése (Spar, Tesco stb.), mely termékek bérgyártásban készülnek. Emellett létezik – nem kiskereskedelmi – saját márkás termék is, mint pl. a Milka Super Rudi, melyet ugyancsak bérgyártás keretében gyártanak. Tekintettel a saját márkás termékek versenyben betöltött szerepére, a GVH külön figyelmet fordított az összefonódás lehetséges hatásainak vizsgálatára a Túró Rudi bérgyártás piacán.[6]

2018[szerkesztés]

A Milka színvédjegy jogosultja pert nyert az első fokú európai uniós védjegybíróságként eljárt Fővárosi Törvényszék előtt egy olyan alperessel szemben, aki francia drazsé termékének csomagolásán a lila színt használta.,[7] majd ezt az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta [8] Az ítélet megállapította, hogy az alperes védjegybitorlást követett el.

Az eljáró bíróság megállapította, hogy a felperes a Milka termékcsalád színét következetesen használja a 20. század eleje óta - először 1901-ben csomagoltak lila színű papírba Milka csokoládét. A Milka termék forgalma 2016-ban több mint 1,5 milliárd USA dollár volt. A bíróság megállapította továbbá, hogy a felperes színvédjegye Magyarországon is közismert.[9]

Külföldi jogesetek[szerkesztés]

2012[szerkesztés]

2012-ben a kölni fellebbviteli bíróság elutasította a Ritter Schönbuch Vermögensverwaltungs GmbH & Co. KG, waldenbuchi cég 2011-ben a Milka védjegyek akkori jogosultja, a Kraft Foods Deutschland GmbH, brémai céggel szemben védjegybitorlás jogcímén indított keresetet. (Az első fokú bíróság a Ritter javára ítélt.) A másodfokú bíróság megállapította, hogy a Kraft Foods nem követett el védjegybitorlást, amikor 2010-ben forgalomba hozta az egybecsomagolt két 40-g os csokoládérúdból álló összeállítást. (A csomagolás lila színű volt, tehén ábráját tartalmazta és a Milka szót is feltüntették. https://www.bardehle.com/ip-news-knowledge/firm-news/news-detail/cologne-appeal-court-milka-successfully-defended-against-alleged-infringement-of-ritter.html Archiválva 2019. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://blog.jsansonnens.ch/post/chocolat-suchard/
  2. a b https://careers.mondelezinternational.com/ce-plants/dach-bludenz
  3. http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU
  4. FÍT 8.Pkf.25.461/2009/4. Említi pl. Gödölle István http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/201404-pdf/03-godolle-2.pdf
  5. Archivált másolat. [2019. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 20.)
  6. https://www.parlament.hu/irom39/00418/00418.pdf
  7. 1.P.24.093/2017/19.
  8. 8.Pf.20.735/2018/4
  9. Mikófalvi Gábor: 3. jogeset - A színvédjegyek lajstromozásának, összehasonlító vizsgálatának és bitorlásának kérdései, Védjegyvilág, 2018. 1-2. sz. 23 - 30 old. - a vonatkozó rész a 28. oldalon

További információk[szerkesztés]