Kerekes szék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
„Klasszikus” kézzel hajtott kerekes szék

A kerekes szék (régebben: tolókocsi vagy tolószék) egy egészségügyi segédeszköz, ami a járni nem, vagy csak nehezen tudók mozgását segíti. Azoknak, akik ülni sem tudnak, kerekes ágyak is készülnek. Ezeket az eszközöket betegek szállítására is használják a kórházakban.

Az eszköznek léteznek kézzel, és elektromos motorral hajtott változatai is. Hátul fogantyúk találhatók, amikkel az eszközt tolni lehet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókori kínai kerekes szék
Franklin D. Roosevelt amerikai elnök kerekes székes szobra (Washington D.C.)
Kerekes székes sportoló

Legelső említése Kínából származik a 6. századból. Európában a német reneszánsz idején jelent meg. II. Fülöp spanyol királynak is volt kerekes széke állítható fej- és lábtámasszal. Stephan Farfler órás 1655-ben építette kerekes székét, amit a bent ülő hajthatott. Az első szabadalmat 1869-ben nyújtották be az Amerikai Egyesült Államokban.[1] Az első könnyű, összecsukható kerekes széket Harry Jennings és barátja, Herbert Everest gépészmérnökök építették[2] 1933-ban, miután Everest egy bányabalesetben eltörte a gerincét, és lebénult. Meglátták találmányukban a lehetőséget, céget alakítottak, és tömegtermelésbe kezdtek.

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legegyszerűbb kézi hajtású típusok ülésből, láb- és háttámlából, fogantyúból és négy kerékből állnak. A négy kerék közül az elülsők kisebbek, a hátsók nagyobbak. A kerekes székek több típusa ezt az alapfelépítést variálja, de alkalmazkodik használója igényeihez. Így állítható a magasság, az ülés szöge, a lábtámaszok, és más fontos részek biztosítják a használó kényelmét.

A mindennapi használatra tervezett segédeszközök merev és összehajtható kerekes székekre oszthatók fel. A merev székekben sok a kicsi mozgó rész, és a tartósan rögzített kapcsolat. Ez csökkenti a szék hajtásához szükséges energiát, mert a szék részei csak kevés ponton mozdulhatnak el egymáshoz képest. A kapcsolatok rögzítése lehetővé teszi, hogy a szék könnyebb legyen. Ezeknél a székeknél a háttámasz lehajtható, és a hátsó kerekek könnyen le- és feltehetők; ez segít abban, hogy beférjen egy autóba.

Egyes merev modellek ultrakönnyű anyagokból készülnek, például alumínium-magnézium ötvözetből, vagy titánból. Van olyan gyártó, ami ultrakönnyű kerekes székekre specializálódott. A párnázott műanyag lengéscsillapítók lehetnek az első vagy a hátsó kerekeken. Sokféle kiegészítő érhető el, mint: biztonsági öv, szeméttől védő korlát, sárhányó, extra támaszok a végtagok és a nyak számára, ruhavédők, hely a mankók számára, italtartók.

Készítenek könnyű, összehajtható székeket négy kis kerékkel betegszállítás céljára, vagy hogy némi mozgásteret adjanak az otthonon kívül. Ezeket egy gondozó tudja tolni. A mai Magyarországon az egészségügyi biztosító nehéz, nagy kerekű, a bent ülő által is hajtható betegszállító kerekes székeket fizet a rászorulóknak, vagy ennek árával támogatja kerekes szék vásárlását. Ezt „standard kocsi”-nak nevezik. Ezt bírálják is, mivel ez a típus csak kis mozgásszabadságot ad.[3]

A gyártók különböző keréktípusokkal kísérleteznek, amik nagyobb mozgásszabadságot biztosíthatnak használójuknak.

Kézzel hajtott típusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kézzel hajtott kerekes székek emberi erőt igényelnek működésükhöz. Többségük összehajtható, hogy könnyebb legyen tárolni vagy szállítani őket.

Rendszerint a bent ülő hajtja őket a kerekeken levő tárcsák forgatásával. Kerekeik nagyok, a kerékpárkerekekre emlékeztetnek. A tapasztalt használók képesek kanyarodni, a sebességet szabályozni, és a hátsó kerekeken egyensúlyozni. Ez az utóbbi nem csak ügyességi mutatvány, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a kerekes székkel átkeljenek kisebb akadályokon, például a járdaszegélyen.

Léteznek fél kézzel hajtható kerekes székek is. Ezeken az egyik oldali keréken két tárcsa van. Általában a nagyobb tárcsa tartozik az ellenkező oldali kerékhez. Ha a használója mindkét tárcsát forgatja, akkor egyenesen előre vagy hátra halad; ha az egyiket gyorsabban forgatja, akkor kanyarodik. Egyes kerekes székek lábbal is hajthatók.

Egyes kerekes székek arra készültek, hogy egy segítő tolja vele a bent ülőt. Ilyenek a betegszállító kerekes székek, vagy a repülőtereken felbukkanó szállítóeszközök. Akkor használják őket, amikor nincs jobb választás, például kórházban, ideiglenes jelleggel, vagy ha éppen a használó saját kerekes széke nincs kéznél. A repülőtereken a szűk folyosókon segítik át az utasokat.

Általános szabály, hogy minél könnyebb és testre szabhatóbb egy kerekes szék, annál drágább. Az olcsó típusok nehezek, és inkább ideiglenes használatra valók. A nagyobb gyártók könnyebb, kényelmesebb kerekes székeket gyártanak állandó használatra. A többféle kiegészítővel ellátott ultrakönnyű típusok a legdrágábbak.

Elektromos kerekes székek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Modern, akkumulátorral hajtott kerekes szék

Sok kézzel hajtott kerekes szék olyan rossz minőségű, hogy akadályozza használóját a mozgásban. Egy ember egy napon át 80 wattos folyamatos teljesítmény leadására képes. Egy kerékpáros két órán át 130 wattot teljesít. A kerekes széket használóknak 10-450 wattot (átlagban 210 wattot) kellene teljesíteniük a mozgáshoz. [4]

Az elektromos kerekes székeket elektromos áram hajtja, és különböző vezérlőeszközökkel irányíthatók. A joysticket a felhasználó különböző testrészeivel mozgathatja; a kézzel mozgathatók mellett léteznek állal, vagy fejmozdulatokkal mozgatható joystickek is. Újabban felbukkantak gondolattal kormányozható kerekes székek is.

Feltalálója, George Klein a második világháborúban megsérültek számára készítette az első elektromos kerekes székeket. [5] Nemcsak azoknak hasznos, akiknek gyenge a felsőtestük, hanem azoknak is, akik nagy távolságot akarnak megtenni kerekes székkel. Szívbetegek és krónikus fáradtságban szenvedők is használhatják.

A legtöbb elektromos kerekes szék merev vázú és négy kerekű. Kerekeik kisebbek, mint a kézzel hajtottaké, hiszen a kerekeket nem kell a bent ülőnek elérnie és forgatnia. A négy kerekű kerekes székek lehetnek elülső, hátsó vagy összkerékmeghajtásúak, a hat kerekűek lehetnek elülső, középső, hátsó, elülső-hátsó, vagy összkerékmeghajtásúak. Az alváz tartalmazhat olyan alkatrészt, amivel az egyes kerekek 10 cm-rel le-, vagy felengedhetők. Ez segíthet átkelni az akadályokon.

Egyes kézzel hajtott kerekes székeket kisegítő elektromos meghajtással láttak el. Kísérleti célokkal építettek lánctalpas kerekes székeket is, de ezek nem kerültek forgalomba.

A különféle kísérletek más mozgássegítő eszközök kifejlesztéséhez vezettek, mint a mozgássegítő kisautó, vagy a hernyótalpas lépcsőnjáró.

Az elektromos kerekes székek motorja 4-5 amper erősségű árammal üzemel. Ezt cserélhető nedves-, vagy szárazelemek biztosítják, de inkább a szárazelemeket részesítik előnyben. A repülőgépekre nem vihető nedves elem; ott az ilyet kiveszik és elcsomagolják, a kerekes szék számára pedig speciális eszközökkel biztosítják az áramot.

Speciális típusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Léteznek speciális kerekes székek, amik használójukat állás közben is meg tudják támasztani.

Egy átlagos kerekes szék nem bír el 115 kg-nál többet, ezért, ha az eszköz nagyobb súlynak lesz kitéve, akkor megnövelt teherbírású kerekes székre van szükség.

Készülnek olyan változatok is, amik megtámasztják a térd alatt sérült lábat, és az ép lábbal hajthatók.

Kis termetű egyének számára és gyerekeknek kis kerekes székeket gyártanak. Itt figyelembe veszik, hogy a gyerekek nem kis felnőttek, így a kerekes szék sem lehet csupán egy lekicsinyített példány. Már egy-két éves gyerekek is áttehetők a babakocsiból a kerekes székbe, hogy könnyebben felfedezzék és megismerhessék a világot. A kerekes szék használata nem jelenti azt, hogy a gyerek nem fog megtanulni járni.[6]

Egyes kerekes székeket arra terveztek, hogy használójuk egyenetlen talajon, homokon tudjon közlekedni, és vízbe tudjon velük hajtani, majd ott el tudja hagyni. A mozgássérültek könnyebben tudnak a vízben mozogni, mint a szárazon. Európa több országában az akadálymentes turizmus keretében ingyen biztosítanak ilyen kerekes székeket a strandokon.

Készülnek kerekes székek a mosdás, vécézés, testápolás megkönnyítésére is.

Egyes típusok lehajtható hátlapja megkönnyíti, hogy használója az ágyból a kerekes székbe jusson. Miután átjutott, vagy áttették, a háttámla felállításával használója felülhet. A mozgás megkönnyítésére gyakran tartalmaznak támaszokat, vagy felfújható matracot. Ezt a mozgatást egyes kerekes székek elektromos eszközökkel is támogatják. Ehhez az átüléshez biztos alap kell, ezért ezek a kerekes székek nagyobbak, nehezebbek, és kisebb mozgásszabadságot adnak, mint társaik. Ehhez képest drágábbak is a többi típusnál, mivel ehhez a mozgatáshoz a megszokottnál bonyolultabb felépítésre van szükség.

Sport célú kerekes székek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verseny kerekes szék

A mozgássérült sportolók speciális kerekes székeket használnak a gyors mozgást igénylő sportokhoz, például a rögbihez, a kosárlabdához, a versenyfutáshoz és a teniszhez. A kerekes székes futball már önálló sportág saját szabályokkal. Minden sporthoz más kerekes szék kell. Ezek alig emlékeztetnek mindennapos használatra szánt társaikra; vázuk a merev vázas kerekes székekénél is merevebb, ultrakönnyű kompozitból készülnek, és üreg van rajtuk a kerekeknek, ami lehetővé teszi az éles kanyarok bevételét. A sport célú kerekes székeket nem is szokták a sport területén kívül használni; a sportolók játék, vagy edzés után egy általános célú kerekes székbe ülnek vissza.

Szabványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az EN ISO 9999 (2003) „Technikai segítség a fogyatékos emberek számára – osztályozás és terminológia“ a kerekes székeket a 12-21 csoportokba sorolja be; ez 11 alcsoport.

További szabványok:

  • DIN 13240-1 Kerekes székek; felosztás 12/1983-as kiadás
  • DIN 13240-2 Kerekes székek; fogalmak 12/1983
  • DIN 13240-3 Kerekes székek; méretek 08/1994
  • DIN EN 12183 Izomerővel hajtott kerekes székek – követelmények és vizsgálati módszerek
  • DIN EN 12184 Elektromos kerekes székek, mobilok és akkumulátoraik – követelmények és vizsgálati módszerek
  • DIN ISO 6440 Kerekes székek; elnevezések, fogalmak 1985
  • DIN ISO 7176-1 Kerekes székek; meghatározások
  • DIN ISO 7193 Kerekes székek – maximális összméret

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wheelchair című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Motorized wheelchair című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rollstuhl című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.