Magyar forint

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar forint
Forints.jpg
Érmék és bankjegyek

ISO 4217 kód HUF
Devizajel Ft
Ország  Magyarország

Infláció
Mértéke -0,3%[1]
Árfolyam
Napi árfolyam [1]
Váltópénz
fillér 1/100
(nincs forgalomban)
Érmék
Használatban 5, 10, 20, 50, 100, 200 Ft
Bankjegyek
Használatban 500, 1000, 2000, 5000, 10 000, 20 000 Ft
Kibocsátó
Központi bank Magyar Nemzeti Bank
Weboldala
Bankjegynyomda Pénzjegynyomda Zrt.
Weboldala
Pénzverde Magyar Pénzverő Zrt.
Weboldala

A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF) 1946. augusztus 1. óta Magyarország hivatalos fizetőeszköze. 2008. február 26-a óta a forint szabadon lebeg rugalmas árfolyamrendszerben.

A forint története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forint a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt, illetve a történelem során más országokban is használták. (Erről részletesebben lásd a forint és Osztrák–magyar forint szócikkeket!)

A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945–1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett a mai forintot. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1 Ft = 0,0757575 gramm arany. 1 kg arany = 13210 Ft. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet és a 9000/1946[2]. Értékét az 1927-es pengőhöz viszonyítva állapították meg: 1 pengő= 3,4 forint. A forint váltópénze a fillér (jele: f) lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban.

A Magyar Nemzeti Banknak a nyilas kormányzat által elhurcolt aranykészletét, 28,8 tonna aranyat és egyéb értéket 1946. augusztus 6-án szállította vissza az amerikai hadsereg. Ez akkori árfolyamon 374 millió forintnak, illetve 32 millió amerikai dollárnak felelt meg [3] (2663 darab aranyrúd, egy tonna aranypénz és aranygranulátum).

A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, várhatóan még sokáig forgalomban lesz. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. A legutóbbi közlés szerint legalább 2018 és 2020 között vonhatják ki a forgalomból. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik.

Értékének becslése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forint értékének és a lakosság fizetőképességének becsléséhez felhasználható az arany ára:

1946-ban 13,21 Ft/g [4]
2010-ben 9360 Ft/g

(Lásd: vásárlóerő-paritás)

A forint aranyfedezetének részaránya kezdetben 25% volt; 1946 decemberére elérte a 33,8%-ot.

Csak becslés szintjén használható a magyar egy főre eső nemzeti jövedelem (GDP):

1946-ban 200 USD/fő [5]
2010-ben 12 840 USD/fő

Az amerikai dollár árfolyama is változó értékű:

1946-ban az akkori dollár 11,7 forint volt
2013-ban az aktuális dollár 223 forint

Az aranyparitás 1946 után csak névlegesen valósult meg. Habár a forint azóta konvertibilissé vált, az arany helyett az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítják az értékét.

A forint árfolyama 1946 és 1952 között kb. két és félszeresére romlott.[6] Ez nagyjából azt jelenti, hogy 1946-ban 680 forintot kellett fizetni ugyanazért az árucikkért, amely 1950-ben 1000 forintba, 1952-ben 1680 forintba került (eltekintve a fogyasztói kosár változásától ebben az időszakban). 1946-ban
1 kg kenyér 0,96 Ft,
1 kg búzadara 1,40 Ft,
1 kg liszt 1,40 Ft,
1 kg cukor 7,00 Ft,
1 liter kannás tej 0,90 Ft,
1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft,
1 liter benzin 1,60 Ft,
1 levél helyben 0,30 Ft,
1 telefonbeszélgetés 0,60 Ft,
1 csomag cigaretta 2,00 Ft volt

A jegyrendszer 1949. augusztus 31-ig volt érvényben.

Érmék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első magyar pénzérméket 1946-ban készítették el 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bővítéssel (50 fillér, 10, 20 forint) egészen 1989-ig verték. A rendszerváltozás után teljesen új tervezésű 1 forint – 200 forint közötti forgalmi érméket adtak ki, a filléreket pedig 1999-ig fokozatosan kivonták. Az első bicolor érmét, a jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték. 1998-ban kivonták a 200 forintos érmét. 2002 óta minden évben adnak ki forgalmi emlékpénzeket. Kifejezetten a gyűjtők számára vert emlékpénzek színesfémből, ezüstből és aranyból is készülnek.

2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket, mivel ezek kicsapódása több milliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak. A nem 0-ra vagy 5-re végződő árakat kerekíteni kell, aminek szabályairól az Országgyűlés törvényt hozott.[7] Eszerint a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekíteni. A pénztárgépeket és más szoftvereket nem készítették fel erre, mert számítások szerint 25 milliárd forint költséget jelentene az átállás, ehelyett a számításokat fejben kell elvégezni, a számlákon pedig a pontos összeg szerepel.

A 200 forintos érmét 2009. június 15-én újra bevezették, ezúttal bicolor formában.

Bankjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. Papírjuk a Diósgyőri Papírgyárban készül. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Minden bankjegyen megtalálható jelzések:

  • előoldalon: értékjelzések, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hitelesítő aláírások, Magyarország címere
  • hátoldalon: értékjelzések, illeszkedőjel, csökkent látóképességűek számára kialakított jel

A bankjegysorozat első tagját, a 200 forintos bankjegyet 2009. november 15-én kivonták a forgalomból.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A horvát 2 kunás érme és a magyar 10 forintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik e két érmét. A horvát parkolási cég vezetője elismeri, hogy többször találtak 10 forintos érméket az automatákban.[8]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar forint témájú médiaállományokat.