A magyar adópengő pénzjegyei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az adópengőre szóló, pénzként használt értékpapírokat eredetileg nem pénzforgalmi célokra tervezték, azonban a pengő értékvesztése miatt előbb de facto majd de jure is fizetőeszközökké váltak és kiszorították a pengőbankjegyeket, emiatt tulajdonképpen szükségpénznek tekinthetők

Adójegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adópengőre szóló adójegyeket 1946 májusában bocsátották ki, és adók lerovására, illetve bankbetétek befizetésére volt használható. Tulajdonképpen két hónapos lejáratú, adópengőre szóló kötvények voltak, melyek a lejárat után értéküket vesztették. Júniustól már közüzemi díjak és közszolgáltatások kiegyenlítésére is fel lehetett használni, július 8. után pedig rendelettel törvényes fizetőeszközzé tették. Az adójegyeket Horváth Endre tervezte. Legyártásuk nagy sietségben történt, ezért sok a téves nyomat (szöveghiba, tükörképi címer), kivitelük egyébként is igénytelen volt.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal nyomtatás kibocsátás visszavonás elévülés
HAP 10000 obverse.jpg HAP 10000 reverse.jpg 10 000 adópengő 136 × 83 mm Értékjelzés Felhasználási záradék 1946. május 28. 1946. június 13. 1946. július 31. 1956. szeptember 30.
HAP 50000 obverse.jpg HAP 50000 reverse.jpg 50 000 adópengő 1946. május 25. 1946. május 30.
HAP 100000 obverse.jpg HAP 100000 reverse.jpg 100 000 adópengő 1946. május 28. 1946. június 13.
HAP 500000 obverse.jpg HAP 500000 reverse.jpg 500 000 adópengő 1946. május 25. 1946. május 30.
HAP 1M obverse.jpg HAP 1M reverse.jpg 1 000 000 adópengő
HAP 10M obverse.jpg HAP 10M reverse.jpg 10 000 000 adópengő 1946. július 18. 1946. szeptember 30.
HAP 100M obverse.jpg HAP 100M reverse.jpg 100 000 000 adópengő 1946. július 25.
1 000 000 000 adópengő soha - -
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Nem kamatozó pénztárjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Postatakarékpénztár eredetileg belső használatra állította elő adópengőre szóló nem kamatozó pénztárjegyeit, hogy megkönnyítse a betétek kezelését. Később a pénztárjegyek kikerültek a közforgalomba, egyúttal megszüntették a felhasználásukat korlátozó szabályokat.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal nyomtatás kibocsátás visszavonás elévülés
HAP NKPJ 10000 obverse.jpg HAP NKPJ 10000 reverse.jpg 10 000 adópengő 145 × 100 mm Értékjelzés Felhasználási záradék
HAP NKPJ 100000 obverse.jpg HAP NKPJ 100000 reverse.jpg 100 000 adópengő
HAP NKPJ 1M obverse.jpg HAP NKPJ 1M reverse.jpg 1 000 000 adópengő
HAP NKPJ 10M obverse.jpg HAP NKPJ 10M reverse.jpg 10 000 000 adópengő
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Illetékbélyegek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1946 júniusától már túlnyomóan adópengőben történtek az elszámolások és a készpénzmozgások, ez utóbbit viszont megnehezítette a 10 000 adópengő alatti címletek hiánya. A hiány pótlására rendeletben tették lehetővé, hogy a 10 000 adópengő alatti névértékű illetékbélyegeket a készpénzforgalomban fel lehessen használni. Ez a valóságban inkább hivatalos díjak lerovását jelentette, a mindennapi készpénzforgalomban nem volt jelentősége. Az illetékbélyegek eleinte pengő illetékbélyegek adópengőre való felülbélyegzésével készültek, később legyártották a már eleve adópengőre szóló bélyegeket is.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pénzportál – Garami Erika: Az adópengő (2006. október 16.)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A pengő-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1926-1946. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest. ISBN 963-7122-15X (2006) 
  • Kupa Mihály id. dr.. Corpus notarum pecuniariarum Hungariae I-II. (Magyar Egyetemes Pénzjegytár). Informatika Történeti Múzeum Alapítvány, Budapest. ISBN 9630436582 (1993) 
  • Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza. Magyar papírpénzek 1848-1992. Danubius Kódex Kiadói Kft. ISBN 9637434119 (1992)