A magyar forint pénzjegyei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar forint pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik Magyarországon. Valamennyi forintpénzjegy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegy. A bankjegy-alappapírt Miskolcon gyártja a Diósgyőri Papírgyár, nyomtatásukat Budapesten végzi a Pénzjegynyomda Zrt. A forint történetét végigkísérő infláció miatt a kezdeti 10 és 100 forintos bankjegyből álló sort mára egy olyan sor váltotta fel, melynek legkisebb címlete 500, legnagyobb címlete 20 000 forint. Újabban forgalmi emlékbankjegyeket is kibocsát a Nemzeti Bank.

1946-os sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

50 tallér bankjegyterv (1946. január 2.)

Szakmai körökben már 1946 legelején belátták, hogy a pénzügyi stabilizáció csak új pénznem bevezetésével valósítható meg. Egy ideig vita folyt az új valuta nevéről, a forint mellett felmerült például a tallér is. A bankjegyek megtervezésére Horváth Endrét, a pénzjegynyomda grafikusát kérték fel. A bankjegyeken az élet háború utáni újraindulására utaló szimbólumok és allegorikus alakok szerepeltek (szerszámok, dolgozók), hasonlóan az első világháború után kiadott korona pénztárjegyekhez.

Előállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legelső forintbankjegyeket igen nehéz körülmények között kellett előállítani. Az inflációs pengőbankjegyeket hatalmas mennyiségben gyártották, így a forint előállításához már nem volt elegendő papír és a piros nyomdafesték is elfogyott. Végül finn és francia importból sikerült szerezni megfelelő minőségű vízjeles bankjegypapírt. 1946-ban csak 10 és 100 forintos bankjegyeket gyártottak. Az új bankjegyek terveit Horváth Endre grafikusművész készítette korábbi papírpénzterveit is felhasználva. A gyenge nyomdatechnika (ofszet) miatt a bankjegyeket nem volt nehéz utánozni (a százforintosok hamisítása hamar veszélyes méreteket öltött), és a bankjegyek papírja gyorsan kopott, emiatt rövidesen új bankjegyeket kellett bevezetni. Mivel ezek a bankjegyek (különösen a tízes) csak viszonylag rövid időt töltöttek a forgalomban, gyűjtői szempontból így értékesnek számítanak.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal nyomtatás kibocsátás visszavonás elévülés
HUF 10 1946 obverse.jpg HUF 10 1946 reverse.jpg 10 Ft 155 × 71 mm Munkás kalapáccsal Kossuth-címer 1946. június 3. 1946. augusztus 1. 1948. március 31. 1951. március 31.
HUF 100 1946 obverse3.jpg HUF 100 1946 reverse3.jpg 100 Ft 158 × 72 mm Nő sarlóval és búzakalászokkal Kalapácsot és búzakévét tartó kezek 1946. június 3. 1946. augusztus 7. 1951. május 1. 1951. december 31.
A képeken kb. 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

1947-es sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Százforintosok címerváltozatai

1947-től új bankjegyek kerültek kiadásra. Ezeket a papírpénzeket már kifinomultabb megjelenés és igényesebb nyomdatechnika jellemezte: az árnyalatos alapnyomat finom rajzolatai képezte háttérre metszetmélynyomtatással készült képnyomat került. Ezeket a pénzeket is Horváth Endre tervezte, szerepét később Nagy Zoltán, majd Vagyóczky Károly vette át. A bankjegysor kisebb változtatásokkal és bővítéssel mintegy 50 évig szolgálta a magyar készpénzforgalmat. Az időközben bekövetkezett politikai változásokat tükrözik vissza a címerváltozatok. 1947-ben csak a 10 forintos jelent meg, majd röviddel ezután (1948-ban) a 20 és 100 forintos, 1953-ban az ötvenes. Az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát gyártottak. Utolsóként az ötezres jelent meg 1991-ben.

1973-as próbaforma
Titulusok változása

Szemben a legtöbb szocialista ország papírpénzeivel, a forintbankjegyekre nem került munkásmozgalmi személyek portréja vagy a „szocializmus építését” illusztráló jelenet, sőt, II. Rákóczi Ferenc személyében még uralkodó is helyet kapott a bankjegyek egyikén (bár nevét - ellentétben a többi bankjeggyel - nem tüntették fel). A bankjegyek előoldalán - népművelési céllal - a magyar történelem és művészet kiemelkedő személyiségeit ábrázolták, hátoldalán pedig legtöbbször valamilyen műalkotást. A bankjegyek sajátosan magyar, „akadémikus” stílusban készültek, amely külföldön is méltán vívott ki elismerést a tervezőknek.

Biztonsági elemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biztonságtechnikai szempontból eleinte elegendő védelmet jelentett a speciális metszetmélynyomtatásos nyomdatechnika, a színárnyalatos nyomás és a (már hazai előállítású) biztonsági bankjegypapír, hiszen a szocializmus idején a legprimitívebb sokszorosítóeszközökhöz is igen nehéz volt hozzájutni. Az ezresen már volt mikroírás, az ötezresen biztonsági szál is, de hamarosan már ez is kevésnek bizonyult: a rendszerváltás után hirtelen elérhetővé vált másolás- és nyomdatechnikai eszközök (szkennerek, nyomtatók, fénymásolók) segítségével házilagosan is megtévesztően jó utánzatokat lehetett készíteni. Ez egyre inkább új bankjegysor kibocsátására sarkallta a Nemzeti Bankot.

Katalógus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal nyomtatás kibocsátás visszavonás elévülés
Kossuth-címeres kiadások
HUF 10 1947 obverse.jpg HUF 10 1947 reverse.jpg 10 Ft 166 × 72 mm Petőfi Sándor Jankó János: Folyóparti táj1 1947. február 27. 1947. július 25. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.
HUF 20 1947 obverse.jpg HUF 20 1947 reverse.jpg 20 Ft Dózsa György Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt2 1948. augusztus 1.
HUF 100 1947 obverse.jpg HUF 100 1947 reverse.jpg 100 Ft Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1948. augusztus 14. 1998. december 31. 1999. december 31.
Rákosi-címeres kiadások
HUF 10 1949 obverse.jpg HUF 10 1949 reverse.jpg 10 Ft 166 × 72 mm Petőfi Sándor Jankó János: Folyóparti táj 1949. október 24. 1950. július 1. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.
HUF 20 1949 obverse.jpg HUF 20 1949 reverse.JPG 20 Ft Dózsa György Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt
HUF 50 1951 obverse.jpg HUF 50 1951 reverse.jpg 50 Ft Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Ismeretlen festő: Kuruc-labanc viadal 1951. szeptember 1. 1953. június 13. 1996. június 30. 1996. december 31.
HUF 100 1949 obverse.jpg HUF 100 1949 reverse.JPG 100 Ft Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1949. október 24. 1950. július 1. 1998. december 31. 1999. december 31.
Kádár-címeres kiadások
HUF 10 1975 obverse.jpg HUF 10 1975 reverse.jpg 10 Ft 166 × 72 mm Petőfi Sándor Jankó János: Folyóparti táj 1957. május 23. 1959. október 27. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.
HUF 20 1975 obverse.jpg HUF 20 1975 reverse.jpg 20 Ft Dózsa György Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt 1960. november 8.
HUF 50 1986 obverse.jpg HUF 50 1986 reverse.jpg 50 Ft Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Ismeretlen festő: Kuruc-labanc viadal 1965. szeptember 3. 1966. június 15. 1996. június 30. 1996. december 31.
HUF 100 1975 obverse.jpg HUF 100 1975 reverse.jpg 100 Ft Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1957. május 23. 1959. március 20. 1998. december 31. 1999. december 31.
HUF 500 1975 obverse.jpg HUF 500 1975 reverse.jpg 500 Ft 174 × 80 mm Ady Endre Budapest látképe az Erzsébet híddal 1969. június 30. 1970. augusztus 21. 1999. augusztus 31. 2019. szeptember 1.3[1]
HUF 1000 1983 obverse.jpg HUF 1000 1983 reverse.jpg 1000 Ft Bartók Béla Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével 1983. március 25. 1983. június 27.
Kiadások a koronás kiscímerrel
HUF 100 1992 obverse.jpg HUF 100 1992 reverse.jpg 100 Ft 166 × 72 mm Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1992. január 15. 1992. július 1. 1998. december 31. 1999. december 31.
HUF 500 1990 obverse.jpg HUF 500 1990 reverse.jpg 500 Ft 174 × 80 mm Ady Endre Budapest látképe az Erzsébet híddal 1990. július 31. 1992. április 6. 1999. augusztus 31. 2019. szeptember 1.3[2]
HUF 1000 1992 obverse.jpg HUF 1000 1992 reverse.jpg 1000 Ft Bartók Béla Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével 1992. október 30. 1993. november 5.
HUF 5000 1992 obverse.jpg HUF 5000 1992 reverse.jpg 5000 Ft Friedrich Amerling: Széchenyi István portréja A Magyar Tudományos Akadémia épülete 1990. július 31. 1991. március 25. 1999. július 26. 2019. július 27.3[3]
A képeken kb. 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

1997-es sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kilencvenes évekre Nyugat-Európában gyakorlattá vált, hogy a bankjegysorozatokat 10-20 évente lecserélik. Magyarországon gyakorlatilag 1948 óta változatlan volt a bankjegysorozat (ez a keleti blokkban páratlan pénzügyi stabilitásról is tanúskodik), biztonságtechnikai szempontból így elavult. A Nemzeti Bankot az is sürgette, hogy a rendszerváltás után megugrott infláció az ötezresnél nagyobb címletű bankjegy forgalomba hozatalát tette szükségessé, az új bankjegyet pedig már nem kívánták a régi technológiával előállítani, erre különösen az ötezresek elharapódzó hamisítása figyelmeztetett. A Nemzeti Banknak mérlegelni kellett, hogy feladja a hazai bankjegygyártást és külföldi céggel gyártatja le az új sorozatot4, vagy költséges beruházással itthon oldja meg. A Nemzeti Bank végül a Pénzjegynyomda modernizálása mellett döntött.

Tervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

100 forintos bankjegyterv próbanyomata (1993)

Már 1991-ben és 1993-ban is készültek bankjegytervek, olyan, a ma használt bankjegyeken is fellelhető elemekkel, mint a vízjelmező, az illeszkedőjel vagy a két betűből és hét számjegyből álló sorozatszám. Az új bankjegysort Vagyóczky Károly tervezte, előoldalukra valamely neves magyar történelmi személyiség, hátoldalukra hozzájuk kapcsolódó történelmi helyszín került. Több történelmi személy (Károly Róbert, Bethlen Gábor) is felkerült az új sorozat címleteire, aki még korábban magyar papírpénzen nem szerepelt. Az addig megszokott szimmetrikus elrendezés helyett az új bankjegyek aszimmetrikusak lettek, elrendezésük a nyugati bankjegyekére hasonlít (vízjelmező-értékjelzés-arckép). A bankjegyek sorszámának első betűje az adott címletre jellemző.

Bevezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-től kezdve a bankjegyeken nem tüntetik fel az aláírók titulusát.

Már az új érmék bevezetésével egy időben ígérte a Nemzeti Bank, hogy hamarosan a bankjegyeket is lecseréli, de ez 1997-ig nem történt meg.[4][5] Az új sorozat tagjait címletenként időben eltolva vezették be. Legelőször az addig nem használt címletek kerültek forgalomba, hogy egyenletesebbé tegyék a címleteloszlást: a 10 000 forintos 1997 júliusában, majd a 2000 forintos 1998 februárjában és a 200 forintos érme pénzjegyre cseréje májusban. Ezután következett a már meglévő címletek cseréje: szeptemberben az új 1000, decemberben az 500 forintosé. Kritika érte a bankot, hogy a leginkább hamisított 5000 forintos cseréjét utoljára (1999. április) hagyta. Az új bankjegyek kiadásával egyidőben megkezdték a régiek bevonását; ez az ötezresek esetében kapuzárási effektust váltott ki a hamisítóknál, akik gyorsan szabadulni akartak utánzataiktól. Mivel a hatóságok ezerszám foglalták le a hamis ötezreseket, a bankjegyek bevonási és elévülési határidejét nagyon előre hozták,[6] bár az ötezresek gyors bevonása után az utóbbit mindhárom bevont címlet esetében 2009-ig meghosszabbították. Ugyan eleinte tervezték a százforintos bankjegycímlet megújítását is, végül erre nem került sor.[7] A húszezres viszont félig-meddig terven felüli címlet: eleinte nem említették a tájékoztatókban, de végül (1999-ben) legyártották, forgalomba viszont csak 2001-ben került. Az új bankjegysorozat címletösszetételét a D-metric módszer segítségével alakították ki.

Biztonsági elemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olyan új biztonsági elemek jelentek meg, mint az árnyalatos vízjel, a hologramhatású csík, a rejtett kép, az illeszkedőjel. Az előkészületek alaposságával kapcsolatban kétségeket támaszt, ugyanakkor nem csak a forintbankjegyekre jellemző egyedi jelenség, hogy bizonyos biztonsági elemeket csak a bankjegyek újabb kiadásain alkalmaztak, ilyenek a vízjelmezőre helyezett UV-fényben látható kép és a változó színű festékkel nyomtatott rozetta. Ennek ellenére néhány korszerű biztonsági elem lemaradt, például a legtöbb korszerű bankjegyen már szereplő EURion csillagkép, mely a digitális utánzatok készítését nehezíti (ezt a 2009. április 15-étől forgalomba hozott bankjegyeken pótolták[8]). Másfelől az ezer forint feletti címleteken szereplő biztonsági elemek alig térnek el, így előfordult, hogy a kétezresről leoldották a festéket és az így nyert hologrammos és vízjeles papírra nyomtattak húszezrest a hamisítók. Bár eleinte tervezték, később mégis túl alacsony címletnek találták az ezrest ahhoz, hogy hologramcsíkot helyezzenek rá. A címlet így a hamisítók fő célpontjává vált, úgy hogy a hatóságok tonnaszám foglalták le a hamis ezreseket (több millió forint értékben). Ezt figyelembe véve kezdte meg 2006-tól a Nemzeti Bank a többi bankjegyétől eltérő (rézszínű) hologramcsíkot tartalmazó ezresek forgalomba hozatalát (később ezt ezüstszínűre cserélték). 2007-ben pedig kivonták a forgalomból azokat az ezerforintosokat, amelyeken még nincs hologramcsík.

A tíz- és húszezreseknél 2009-ben egyes hamisítók olyan példányokat hoztak forgalomba, amely mindezeket a biztonsági intézkedéseket megkerüli. Az ilyen ún. „szuperhamisítványok” ellen biztos védelmet jelenleg csak az UV A/C lámpákkal való ellenőrzés jelent: ezek alatt a pénzjegy az UV-C fényben is világít (pirossal), nemcsak a már ismert UV-A-val való megvilágításkor (zölden).[9]

Kritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új bankjegysor tagjait számos kritika érte.

  • A tízezer forintoson szereplő Szent István-portré nem tekinthető autentikusnak. Sokkal inkább a Szent László-hermára emlékeztet. A korábbi idealizált Szent-István ábrázolásokkal (lásd például az 1920-as ezerkoronás államjegyet) ellentétben a tízezer forintoson szereplő portré az egyetlen hitelesnek tekinthető forrás, a koronázási paláston szereplő kép alapján készült. Mivel ez a kép nem elég részletgazdag, a bankjegyportré végleges alakjához tagadhatatlanul hozzájárult a tervező fantáziája is.
  • A Szent István-portrén a korona nem korhű. A király fején a III. Béla (újabb kutatások szerint Könyves Kálmán) székesfehérvári sírjának 1848-ban történt feltárásakor talált halotti korona képe látható.[10]
  • A „kétszáz” és „kétezer” számnevek informális alakok, a bankjegyeken helyesebb lenne a „kettőszáz”, illetve a „kettőezer” alak. Ez tévedésen alapul. A „kettő” alakot hivatalos dokumentumokon azért használják, mert a „két” alak kézírással nagyon hasonlít a „hét” számnévre. A magyar forintnak viszont nem létezik héttel kezdődő címlete. Ha nem is túl sűrűn, de már előfordult, hogy adtak ki kétszázas címletet szöveges értékjelzéssel Magyarországon (pl. az 1918-as kétszáz koronás) ezeken is a „kétszáz” alak fordult elő.
  • A gyengén látók számára kialakított azonosítójel nem tapintható kellően.[11] A festék kidomborodásának a metszetmélynyomtatási technológia határokat szab.
  • A bankjegyek alig követik a korábbi bankjegyek hagyományos megjelenését, gyakorlatilag a nyugati bankjegyek dizájnját vették át.
  • Az ötezer forintos bankjegy hátoldalán helytelenül, kötőjel nélkül szerepel „a nagycenki Széchenyi-kastély” felirat. Ezt a későbbi kiadásokon sem javították ki.
  • Az ezerforintos hátoldalán a „Hercules-kút” felirat szintén helytelenül, ugyanúgy kötőjel nélkül szerepel. Ezt se javították ki a későbbi kiadásokon sem.
  • A kétszáz forintoson lévő Károly Róbert portré nem hiteles. Károly Róbertről nem maradt fenn használható ábrázolás, a királyportréhoz Koltai Ferenc, egy a Pénzjegynyomdának beszállító nyomdatechnikai cég ügyvezető igazgatója ült modellt.[12]

Kivonása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozatból elsőként a fémcsík nélküli 1000 forintos kiadást vonták ki 2007-ben hamisítás miatt, majd a 200 forintos bankjegyet vonták ki másodikként 2009. november 15-én.[13] A 200 forintos bankjegyet ismét érme váltja fel. (lásd a A magyar forint pénzérméi szócikket)

Emlékbankjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es évekre kezdett világszerte elterjedni, hogy jeles évfordulók alkalmából emlékérmék mellett emlékbankjegyeket is kiadnak. Magyarországon az első ilyen bankjegy az államalapítás millenniumára kiadott kétezer forintos bankjegy. Ugyanebben az évben adtak ki olyan forgalmi ezreseket is, amelyeken az egyik sorszám helyén a MILLENNIUM felirat szerepelt. Ezt 2007-ben hologramcsík hiánya miatt kivonták. Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékérmék mellett szintén adtak ki emlékbankjegyet, amely hátoldalán a sárospataki vár helyett a parlament és a lyukas zászló látható.

Hamisítványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008-ban egy idős férfitól egy fiatalember három birkát vásárolt 108 ezer forintért. Az összeget két 54 ezer forintos bankjeggyel fizette ki. A becsapott férfinak nem tűnt fel a szokatlan címlet, csak akkor szembesült a csalással, amikor a postán fel akarta váltani a pénzt.

A hamisított bankjegyek megegyeztek a 20 ezer forintosokkal, csak az összeget írták át rajtuk. A rendőrség a csalónál házkutatást tartott, további 23 példányt találtak a hamis bankjegyből, valamennyit egyező sorozatszámmal. A fiatalember saját vallomása szerint egy szeméttelepen találta az 54 ezer forintosokat.[14]

Katalógus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal nyomtatás kibocsátás visszavonás elévülés
Forgalmi bankjegyek
HUF 200 1998 obverse.jpg HUF 200 1998 reverse.jpg 200 Ft 154 × 70 mm Károly Róbert Diósgyőri vár 1998. 1998. május 1. 2009. november 15. 2029. november 15.[15]
HUF 200 2001 obverse.jpg HUF 200 2001 reverse.jpg 200 Ft5 2001. 2001.
HUF 500 1998 obverse.jpg HUF 500 1998 reverse.jpg 500 Ft Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Sárospataki vár 1998. 1998. december 1. Forgalomban
HUF 500 2001 obverse.jpg HUF 500 2001 reverse.jpg 500 Ft6 2001. 2001. február 1.
500 HUF 2009 ob.jpg 500 HUF 2009 rev.jpg 500 Ft10 2007 2009. április 15.
HUF 1000 1998 obverse.jpg HUF 1000 1998 reverse.jpg 1000 Ft Mátyás király A Hercules-kút a Visegrádi várból 1998. 1998. szeptember 1. 2007. augusztus 31. 2027. augusztus 31.[15]
HUF 1000 2002 obverse.jpg HUF 1000 1998 reverse.jpg 1000 Ft6 2002. 2002.
HUF 1000 2006 obverse.jpg HUF 1000 1998 reverse.jpg 1000 Ft 2005. 2006. április 10. Forgalomban
1000 HUF 2009 ob.jpg 1000 HUF 2009 rev.jpg 1000 Ft10 2009 2009. április 15.
HUF 2000 1998 obverse.jpg HUF 2000 1998 reverse.jpg 2000 Ft Bethlen Gábor Madarász Viktor: Bethlen Gábor tudósai között 1998. 1998. február 1.
HUF 2000 2002 obverse.jpg HUF 2000 2002 reverse.jpg 2000 Ft5 2002. 2002.
2000 HUF 2009 ob.png 2000 HUF 2009 rev.png 2000 Ft10 2007 2009. április 15.
HUF 5000 1999 obverse.jpg HUF 5000 1999 reverse.jpg 5000 Ft Friedrich Amerling: Széchenyi István portréja A nagycenki Széchenyi-kastély 1999. 1999. április 1.
HUF 5000 2005 obverse.jpg HUF 5000 2005 reverse.jpg 5000 Ft7 2005. 2005.
5000 HUF 2009 ob.png 5000 HUF 2009 rev.png 5000 Ft10 2008 2009. április 15.
HUF 10000 1997 obverse.jpg HUF 10000 1997 reverse.jpg 10 000 Ft Szent István király Hubert Sattler: Esztergomi látkép (részlet, Keresztény Múzeum, 1883) 1997. 1997. július 1.
HUF 10000 1998 obverse.jpg HUF 10000 1998 reverse.jpg 10 000 Ft8 1998. 1998.
HUF 10000 2001 obverse.jpg HUF 10000 2001 reverse.jpg 10 000 Ft9 2001. 2001.
10000 HUF 2008 ob.png 10000 HUF 2008 rev.png 10 000 Ft10 2008 2008. szeptember 8.
HUF 20000 1999 obverse.jpg HUF 20000 1999 reverse.jpg 20 000 Ft Deák Ferenc Ideiglenes magyar képviselőház 1999. 2001. február 1.
HUF 20000 2004 obverse.jpg HUF 20000 2004 reverse.jpg 20 000 Ft7 2004. 2004.
20000 HUF 2009 ob.png 20000 HUF 2009 rev.png 20 000 Ft10 2008 2009. április 15.
Forgalmi emlékbankjegyek
500Ft2006front.JPG 500 HUF - 50th anniversary of the Hungarian revolution 1956.jpg 500 Ft 154 × 70 mm Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Az Országház a forradalom lyukas zászlajával 2006. 2006. október 20. Forgalomban
HUF 1000 2000 Millennium obverse.jpg HUF 1000 1998 reverse.jpg 1000 Ft Mátyás király, MILLENNIUM A Hercules-kút a Visegrádi várból 2000. 2000. november 1. 2007. augusztus 31. 2027. augusztus 31.
Emlékbankjegy
HUF 2000 2000 obverse.jpg HUF 2000 2000 reverse.jpg 2000 Ft 154 × 70 mm A Szent Korona Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése 2000. augusztus 20. Forgalomban
A képeken kb. 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Más források szerint Jankó festményének címe: A nóta születése
  2. A test modellje Hegedűs István öttusázó, az arc stilizált.
  3. Többszöri meghosszabbítás után
  4. A rendszerváltás után (olykor már azelőtt is) számos közép- és kelet-európai ország külföldön gyártatta le papírpénzeit, például Szlovákia, Bulgária, a szovjet és a jugoszláv utódállamok jó része
  5. Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül és a vízjelmezőben UV-jellel
  6. Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül és a rejtett kép helyén optikailag változó festékkel nyomott rozettával
  7. Mint az 1999. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül
  8. Mint az 1997. évi kiadás, de a vízjelmezőben UV-jellel
  9. Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül
  10. EURion csillagképet nyomtak a bankjegyekre

Előállítási költség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A köztársasági veretek előállítási költségét az MNB hivatalos honlapján teszi közzé.[16]

Bankjegy ára
Címlet 500 1000 2000 5 000 10 000 20 000
Nettó ár (Ft/db) 39,4 47,9 37,3 38,0 41,5 39,9
Bruttó ár (Ft/db) 49,2 60,8 46,6 47,4 52,7 49,9
Az adott címletből
történő utolsó gyártás éve
2010 2012 2010 2010 2012 2009

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Meghosszabították a bankjegyek beváltását.
  2. Meghosszabították a bankjegyek beváltását.
  3. Meghosszabították a bankjegyek beváltását.
  4. Forint Portál – Hétfőtől új pénzérmék kerülnek forgalomba (újságcikk)
  5. Forint Portál – Hétfőtől szebb a forint (újságcikk)
  6. Romániai Magyar Szó – CSOMAFÁY FERENC: Beszélgetés bankjegyek birodalmában
  7. Forint Portál – Ferencz Gábor cikke az új forintbankjegyek forgalomba hozatalának előkészületeiről
  8. új biztonsági elemek 2009
  9. Hogy világít a húszezres? (Index, 2011. május 7.)
  10. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza – Holler László: Milyen koronája volt I.István királynak?
  11. Borsodi Vakok Kitapinthatatlanul - Látássérültek pénzkezelése (Heti Világgazdaság, 2008. július 10. számából átvett cikk)
  12. Döbbenet: Károly Róbert helyett egy befolyásos üzletember van a 200 forintoson (Szent Korona Rádió; 2008. április 16.)
  13. origo.hu
  14. 54 ezer forintos bankóval vertek át egy idős embert – origo.hu, 2008. 12. 03. 12:43
  15. ^ a b Bevont, de még átváltható bankjegyek
  16. érmegyártás

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A forint-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-2006. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest. ISBN 978-963-7122-16-3 (2007) 
  • Adamovszky István. Magyarország Bankjegyei. A forintrendszer 1946-2010. Adamo, Budapest. ISBN 963-218-941-8 (2005) 
  • Kupa Mihály id. dr.. Corpus notarum pecuniariarum Hungariae I-II. (Magyar Egyetemes Pénzjegytár). Informatika Történeti Múzeum Alapítvány, Budapest. ISBN 9630436582 (1993) 
  • Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza. Magyar papírpénzek 1848-1992. Danubius Kódex Kiadói Kft. ISBN 9637434119 (1992) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]