A magyar forint pénzjegyei

A magyar forint pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik Magyarországon. Valamennyi forintpénzjegy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegy. A bankjegy-alappapírt Miskolcon gyártja a Diósgyőri Papírgyár, nyomtatásukat Budapesten végzi a Pénzjegynyomda Zrt. A forint történetét végigkísérő infláció miatt a kezdeti 10 és 100 forintos bankjegyből álló sort mára egy olyan sor váltotta fel, melynek legkisebb címlete 500, legnagyobb címlete 20 000 forint. Újabban forgalmi emlékbankjegyeket is kibocsát a Nemzeti Bank.

1946-os sorozat

Tervezés

50 tallér bankjegyterv (1946. január 2.)

Szakmai körökben már 1946 legelején belátták, hogy a pénzügyi stabilizáció csak új pénznem bevezetésével valósítható meg. Egy ideig vita folyt az új valuta nevéről, a forint mellett felmerült például a tallér is. A bankjegyek megtervezésére Horváth Endrét, a pénzjegynyomda grafikusát kérték fel. A bankjegyeken az élet háború utáni újraindulására utaló szimbólumok és allegorikus alakok szerepeltek (szerszámok, dolgozók), hasonlóan az első világháború után kiadott korona pénztárjegyekhez.

Előállítás

A legelső forintbankjegyeket igen nehéz körülmények között kellett előállítani. Az inflációs pengőbankjegyeket hatalmas mennyiségben gyártották, így a forint előállításához már nem volt elegendő papír és a piros nyomdafesték is elfogyott. Végül finn és francia importból sikerült szerezni megfelelő minőségű vízjeles bankjegypapírt. 1946-ban csak 10 és 100 forintos bankjegyeket gyártottak. Az új bankjegyek terveit Horváth Endre grafikusművész készítette korábbi papírpénzterveit is felhasználva. A gyenge nyomdatechnika (ofszet) miatt a bankjegyeket nem volt nehéz utánozni (a százforintosok hamisítása hamar veszélyes méreteket öltött), és a bankjegyek papírja gyorsan kopott, emiatt rövidesen új bankjegyeket kellett bevezetni. Mivel ezek a bankjegyek (különösen a tízes) csak viszonylag rövid időt töltöttek a forgalomban, gyűjtői szempontból így értékesnek számítanak.

Kép		Névérték	Méret	Leírás		Dátumok
Előoldal	Hátoldal			Előoldal	Hátoldal	nyomtatás	kibocsátás	visszavonás	elévülés
		10 Ft	155 × 71 mm	Munkás kalapáccsal	Kossuth-címer	1946. június 3.	1946. augusztus 1.	1948. március 31.	1951. március 31.
		100 Ft	158 × 72 mm	Nő sarlóval és búzakalászokkal	Kalapácsot és búzakévét tartó kezek	1946. június 3.	1946. augusztus 7.	1951. május 1.	1951. december 31.
A képeken kb. 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

1947-es sorozat

Tervezés

Százforintosok címerváltozatai

1947-től új bankjegyek kerültek kiadásra. Ezeket a papírpénzeket már kifinomultabb megjelenés és igényesebb nyomdatechnika jellemzte: az árnyalatos alapnyomat finom rajzolatai képezte háttérre metszetmélynyomtatással készült képnyomat került. Ezeket a pénzeket is Horváth Endre tervezte, szerepét később Nagy Zoltán, majd Vagyóczky Károly vette át. A bankjegysor kisebb változtatásokkal és bővítéssel mintegy 50 évig szolgálta a magyar készpénzforgalmat. Az időközben bekövetkezett politikai változásokat tükrözik vissza a címerváltozatok. 1947-ben csak a 10 forintos jelent meg, majd röviddel ezután (1948-ban) a 20 és 100 forintos, 1953-ban az ötvenes. Az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát gyártottak. Utolsóként az ötezres jelent meg 1991-ben.

1973-as próbaforma

Titulusok változása

Szemben a legtöbb szocialista ország papírpénzeivel, a forintbankjegyekre nem került munkásmozgalmi személyek portréja vagy a „szocializmus építését” illusztráló jelenet, sőt, II. Rákóczi Ferenc személyében még uralkodó is helyet kapott a bankjegyek egyikén (bár nevét - ellentétben a többi bankjeggyel - nem tüntették fel). A bankjegyek előoldalán - népművelési céllal - a magyar történelem és művészet kiemelkedő személyiségeit ábrázolták, hátoldalán pedig legtöbbször valamilyen műalkotást. A bankjegyek sajátosan magyar, „akadémikus” stílusban készültek, amely külföldön is méltán vívott ki elismerést a tervezőknek.

Biztonsági elemek

Biztonságtechnikai szempontból eleinte elegendő védelmet jelentett a speciális metszetmélynyomtatásos nyomdatechnika, a színárnyalatos nyomás és a (már hazai előállítású) biztonsági bankjegypapír, hiszen a szocializmus idején a legprimitívebb sokszorosítóeszközökhöz is igen nehéz volt hozzájutni. Az ezresen már volt mikroírás, az ötezresen biztonsági szál is, de hamarosan már ez is kevésnek bizonyult: a rendszerváltás után hirtelen elérhetővé vált másolás- és nyomdatechnikai eszközök (szkennerek, nyomtatók, fénymásolók) segítségével házilagosan is megtévesztően jó utánzatokat lehetett készíteni. Ez egyre inkább új bankjegysor kibocsátására sarkallta a Nemzeti Bankot.

Katalógus

Kép		Névérték	Méret	Leírás		Dátumok
Előoldal	Hátoldal			Előoldal	Hátoldal	nyomtatás	kibocsátás	visszavonás	elévülés
Kossuth-címeres kiadások
		10 Ft	166 × 72 mm	Petőfi Sándor	Jankó János: Folyóparti táj1	1947. február 27.	1947. július 25.	1992. szeptember 30.	1993. december 31.
		20 Ft		Dózsa György	Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt2		1948. augusztus 1.
		100 Ft		Kossuth Lajos	Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől		1948. augusztus 14.	1998. december 31.	1999. december 31.
Rákosi-címeres kiadások
		10 Ft	166 × 72 mm	Petőfi Sándor	Jankó János: Folyóparti táj	1949. október 24.	1950. július 1.	1992. szeptember 30.	1993. december 31.
		20 Ft		Dózsa György	Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt
		50 Ft		Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja	Ismeretlen festő: Kuruc-labanc viadal	1951. szeptember 1.	1953. június 13.	1996. június 30.	1996. december 31.
		100 Ft		Kossuth Lajos	Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől	1949. október 24.	1950. július 1.	1998. december 31.	1999. december 31.
Kádár-címeres kiadások
		10 Ft	166 × 72 mm	Petőfi Sándor	Jankó János: Folyóparti táj	1957. május 23.	1959. október 27.	1992. szeptember 30.	1993. december 31.
		20 Ft		Dózsa György	Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt		1960. november 8.
		50 Ft		Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja	Ismeretlen festő: Kuruc-labanc viadal	1965. szeptember 3.	1966. június 15.	1996. június 30.	1996. december 31.
		100 Ft		Kossuth Lajos	Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől	1957. május 23.	1959. március 20.	1998. december 31.	1999. december 31.
		500 Ft	174 × 80 mm	Ady Endre	Budapest látképe az Erzsébet híddal	1969. június 30.	1970. augusztus 21.	1999. augusztus 31.	2019. szeptember 1.3
		1000 Ft		Bartók Béla	Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével	1983. március 25.	1983. június 27.
Kiadások a koronás kiscímerrel
		100 Ft	166 × 72 mm	Kossuth Lajos	Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől	1992. január 15.	1992. július 1.	1998. december 31.	1999. december 31.
		500 Ft	174 × 80 mm	Ady Endre	Budapest látképe az Erzsébet híddal	1990. július 31.	1992. április 6.	1999. augusztus 31.	2019. szeptember 1.3
		1000 Ft		Bartók Béla	Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével	1992. október 30.	1993. november 5.
		5000 Ft		Friedrich Amerling: Széchenyi István portréja	A Magyar Tudományos Akadémia épülete	1990. július 31.	1991. március 25.	1999. július 26.	2019. július 27.3
A képeken kb. 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

1997-es sorozat

A kilencvenes évekre Nyugat-Európában gyakorlattá vált, hogy a bankjegysorozatokat 10-20 évente lecserélik. Magyarországon gyakorlatilag 1948 óta változatlan volt a bankjegysorozat (ez a keleti blokkban páratlan pénzügyi stabilitásról is tanúskodik), biztonságtechnikai szempontból így elavult. A Nemzeti Bankot az is sürgette, hogy a rendszerváltás után megugrott infláció az ötezresnél nagyobb címletű bankjegy forgalomba hozatalát tette szükségessé, az új bankjegyet pedig már nem kívánták a régi technológiával előállítani, erre különösen az ötezresek elharapódzó hamisítása figyelmeztetett. A Nemzeti Banknak mérlegelni kellett, hogy feladja a hazai bankjegygyártást és külföldi céggel gyártatja le az új sorozatot⁴, vagy költséges beruházással itthon oldja meg. A Nemzeti Bank végül a Pénzjegynyomda modernizálása mellett döntött.

Tervezés

100 forintos bankjegyterv próbanyomata (1993)

Már 1991-ben és 1993-ban is készültek bankjegytervek, olyan, a ma használt bankjegyeken is fellelhető elemekkel, mint a vízjelmező, az illeszkedőjel vagy a két betűből és hét számjegyből álló sorozatszám. Az új bankjegysort Vagyóczky Károly tervezte, előoldalukra valamely neves magyar történelmi személyiség, hátoldalukra hozzájuk kapcsolódó történelmi helyszín került. Több történelmi személy (Károly Róbert, Bethlen Gábor) is felkerült az új sorozat címleteire, aki még korábban magyar papírpénzen nem szerepelt. Az addig megszokott szimmetrikus elrendezés helyett az új bankjegyek aszimmetrikusak lettek, elrendezésük a nyugati bankjegyekére hasonlít (vízjelmező-értékjelzés-arckép). A bankjegyek sorszámának első betűje az adott címletre jellemző.

Bevezetés

2000-től kezdve a bankjegyeken nem tüntetik fel az aláírók titulusát.

Már az új érmék bevezetésével egy időben ígérte a Nemzeti Bank, hogy hamarosan a bankjegyeket is lecseréli, de ez 1997-ig nem történt meg. Az új sorozat tagjait címletenként időben eltolva vezették be. Legelőször az addig nem használt címletek kerültek forgalomba, hogy egyenletesebbé tegyék a címleteloszlást: a 10 000 forintos 1997 júliusában, majd a 2000 forintos 1998 februárjában és a 200 forintos érme pénzjegyre cseréje májusban. Ezután következett a már meglévő címletek cseréje: szeptemberben az új 1000, decemberben az 500 forintosé. Kritika érte a bankot, hogy a leginkább hamisított 5000 forintos cseréjét utoljára (1999. április) hagyta. Az új bankjegyek kiadásával egyidőben megkezdték a régiek bevonását; ez az ötezresek esetében kapuzárási effektust váltott ki a hamisítóknál, akik gyorsan szabadulni akartak utánzataiktól. Mivel a hatóságok ezerszám foglalták le a hamis ötezreseket, a bankjegyek bevonási és elévülési határidejét nagyon előre hozták, bár az ötezresek gyors bevonása után az utóbbit mindhárom bevont címlet esetében 2009-ig meghosszabbították. Ugyan eleinte tervezték a százforintos bankjegycímlet megújítását is, végül erre nem került sor. A húszezres viszont félig-meddig terven felüli címlet: eleinte nem említették a tájékoztatókban, de végül (1999-ben) legyártották, forgalomba viszont csak 2001-ben került. Az új bankjegysorozat címletösszetételét a D-metric módszer segítségével alakították ki.

Biztonsági elemek

Olyan új biztonsági elemek jelentek meg, mint az árnyalatos vízjel, a hologramhatású csík, a rejtett kép, az illeszkedőjel. Az előkészületek alaposságával kapcsolatban kétségeket támaszt, ugyanakkor nem csak a forintbankjegyekre jellemző egyedi jelenség, hogy bizonyos biztonsági elemeket csak a bankjegyek újabb kiadásain alkalmaztak, ilyenek a vízjelmezőre helyezett UV-fényben látható kép és a változó színű festékkel nyomtatott rozetta. Ennek ellenére néhány korszerű biztonsági elem lemaradt, például a legtöbb korszerű bankjegyen már szereplő EURion csillagkép, mely a digitális utánzatok készítését nehezíti (ezt a 2009. április 15-étől forgalomba hozott bankjegyeken pótolták). Másfelől az ezer forint feletti címleteken szereplő biztonsági elemek alig térnek el, így előfordult, hogy a kétezresről leoldották a festéket és az így nyert hologrammos és vízjeles papírra nyomtattak húszezrest a hamisítók. Bár eleinte tervezték, később mégis túl alacsony címletnek találták az ezrest ahhoz, hogy hologramcsíkot helyezzenek rá. A címlet így a hamisítók fő célpontjává vált, úgy hogy a hatóságok tonnaszám foglalták le a hamis ezreseket (több millió forint értékben). Ezt figyelembe véve kezdte meg 2006-tól a Nemzeti Bank a többi bankjegyétől eltérő (rézszínű) hologramcsíkot tartalmazó ezresek forgalomba hozatalát (később ezt ezüstszínűre cserélték). 2007-ben pedig kivonták a forgalomból azokat az ezerforintosokat, amelyeken még nincs hologramcsík.

A tíz- és húszezreseknél 2009-ben egyes hamisítók olyan példányokat hoztak forgalomba, amely mindezeket a biztonsági intézkedéseket megkerüli. Az ilyen ún. „szuperhamisítványok” ellen biztos védelmet jelenleg csak az UV A/C lámpákkal való ellenőrzés jelent: ezek alatt a pénzjegy az UV-C fényben is világít (pirossal), nemcsak a már ismert UV-A-val való megvilágításkor (zölden).

Kritika

Az új bankjegysor tagjait számos kritika érte.

• A tízezer forintoson szereplő Szent István-portré nem tekinthető autentikusnak. Sokkal inkább a Szent László-hermára emlékeztet. A korábbi idealizált Szent-István ábrázolásokkal (lásd például az 1920-as ezerkoronás államjegyet) ellentétben a tízezer forintoson szereplő portré az egyetlen hitelesnek tekinthető forrás, a koronázási paláston szereplő kép alapján készült. Mivel ez a kép nem elég részletgazdag, a bankjegyportré végleges alakjához tagadhatatlanul hozzájárult a tervező fantáziája is.
• A Szent István-portrén a korona nem korhű. A király fején a III. Béla (újabb kutatások szerint Könyves Kálmán) székesfehérvári sírjának 1848-ban történt feltárásakor talált halotti korona képe látható.
• A „kétszáz” és „kétezer” számnevek informális alakok, a bankjegyeken helyesebb lenne a „kettőszáz”, illetve a „kettőezer” alak. Ez tévedésen alapul. A „kettő” alakot hivatalos dokumentumokon azért használják, mert a „két” alak kézírással nagyon hasonlít a „hét” számnévre. A magyar forintnak viszont nem létezik héttel kezdődő címlete. Ha nem is túl sűrűn, de már előfordult, hogy adtak ki kétszázas címletet szöveges értékjelzéssel Magyarországon (pl. az 1918-as kétszáz koronás) ezeken is a „kétszáz” alak fordult elő.
• A gyengén látók számára kialakított azonosítójel nem tapintható kellően. A festék kidomborodásának a metszetmélynyomtatási technológia határokat szab.
• A bankjegyek alig követik a korábbi bankjegyek hagyományos megjelenését, gyakorlatilag a nyugati bankjegyek dizájnját vették át.
• Az ötezer forintos bankjegy hátoldalán helytelenül, kötőjel nélkül szerepel „a nagycenki Széchenyi-kastély” felirat. Ezt a későbbi kiadásokon sem javították ki.
• Az ezerforintos hátoldalán a „Hercules-kút” felirat szintén helytelenül, ugyanúgy kötőjel nélkül szerepel. Ezt se javították ki a későbbi kiadásokon sem.
• A kétszáz forintoson lévő Károly Róbert portré nem hiteles. Károly Róbertről nem maradt fenn használható ábrázolás, a királyportréhoz Koltai Ferenc, egy a Pénzjegynyomdának beszállító nyomdatechnikai cég ügyvezető igazgatója ült modellt.

Kivonása

A sorozatból elsőként a fémcsík nélküli 1000 forintos kiadást vonták ki 2007-ben hamisítás miatt, majd a 200 forintos bankjegyet vonták ki másodikként 2009. november 15-én. A 200 forintos bankjegyet ismét érme váltja fel. (lásd a A magyar forint pénzérméi szócikket)

Emlékbankjegyek

Az 1990-es évekre kezdett világszerte elterjedni, hogy jeles évfordulók alkalmából emlékérmék mellett emlékbankjegyeket is kiadnak. Magyarországon az első ilyen bankjegy az államalapítás millenniumára kiadott kétezer forintos bankjegy. Ugyanebben az évben adtak ki olyan forgalmi ezreseket is, amelyeken az egyik sorszám helyén a MILLENNIUM felirat szerepelt. Ezt 2007-ben hologramcsík hiánya miatt kivonták. Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékérmék mellett szintén adtak ki emlékbankjegyet, amely hátoldalán a sárospataki vár helyett a parlament és a lyukas zászló látható.

Katalógus

Kép		Névérték	Méret	Leírás		Dátumok
Előoldal	Hátoldal			Előoldal	Hátoldal	nyomtatás	kibocsátás	visszavonás	elévülés
Forgalmi bankjegyek
		200 Ft	154 × 70 mm	Károly Róbert	Diósgyőri vár	1998.	1998. május 1.	2009. november 15.	2029. november 15.
		200 Ft5				2001.	2001.
		500 Ft		Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja	Sárospataki vár	1998.	1998. december 1.	Forgalomban
		500 Ft6				2001.	2001. február 1.
		500 Ft10				2007	2009. április 15.
		1000 Ft		Mátyás király	A Hercules-kút a Visegrádi várból	1998.	1998. szeptember 1.	2007. augusztus 31.	2027. augusztus 31.
		1000 Ft6				2002.	2002.
		1000 Ft				2005.	2006. április 10.	Forgalomban
		1000 Ft10				2009	2009. április 15.
		2000 Ft		Bethlen Gábor	Madarász Viktor: Bethlen Gábor tudósai között	1998.	1998. február 1.
		2000 Ft5				2002.	2002.
		2000 Ft10				2007	2009. április 15.
		5000 Ft		Friedrich Amerling: Széchenyi István portréja	A nagycenki Széchenyi-kastély	1999.	1999. április 1.
		5000 Ft7				2005.	2005.
		5000 Ft10				2008	2009. április 15.
		10 000 Ft		Szent István király	Hubert Sattler: Esztergomi látkép (részlet, Keresztény Múzeum, 1883)	1997.	1997. július 1.
		10 000 Ft8				1998.	1998.
		10 000 Ft9				2001.	2001.
		10 000 Ft10				2008	2008. szeptember 8.
		20 000 Ft		Deák Ferenc	Ideiglenes magyar képviselőház	1999.	2001. február 1.
		20 000 Ft7				2004.	2004.
		20 000 Ft10				2008	2009. április 15.
Forgalmi emlékbankjegyek
		500 Ft	154 × 70 mm	Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja	Az Országház a forradalom lyukas zászlajával	2006.	2006. október 20.	Forgalomban
		1000 Ft		Mátyás király, MILLENNIUM	A Hercules-kút a Visegrádi várból	2000.	2000. november 1.	2007. augusztus 31.	2027. augusztus 31.
Emlékbankjegy
		2000 Ft	154 × 70 mm	A Szent Korona	Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése	2000. augusztus 20.		Forgalomban
A képeken kb. 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Megjegyzések

1. Más források szerint Jankó festményének címe: A nóta születése
2. A test modellje Hegedűs István öttusázó, az arc stilizált.
3. Többszöri meghosszabbítás után
4. A rendszerváltás után (olykor már azelőtt is) számos közép- és kelet-európai ország külföldön gyártatta le papírpénzeit, például Szlovákia, Bulgária, a szovjet és a jugoszláv utódállamok jó része
5. Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül és a vízjelmezőben UV-jellel
6. Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül és a rejtett kép helyén optikailag változó festékkel nyomott rozettával
7. Mint az 1999. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül
8. Mint az 1997. évi kiadás, de a vízjelmezőben UV-jellel
9. Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül
10. EURion csillagképet nyomtak a bankjegyekre

Előállítási költség

A köztársasági veretek előállítási költségét az MNB hivatalos honlapján teszi közzé.

Bankjegy ára
Címlet	500	1000	2000	5 000	10 000	20 000
Nettó ár (Ft/db)	37,7	43,8	37,3	38,0	37,7	39,9
Bruttó ár (Ft/db)	47,2	54,7	46,6	47,4	47,2	49,9
Az adott címletből történő utolsó gyártás éve	2010				2009

Irodalom

• Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A forint-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-2006. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest. ISBN 978-963-7122-16-3 (2007) 
• Adamovszky István. Magyarország Bankjegyei. A forintrendszer 1946-2010. Adamo, Budapest. ISBN 963-218-941-8 (2005) 
• Kupa Mihály id. dr.. Corpus notarum pecuniariarum Hungariae I-II. (Magyar Egyetemes Pénzjegytár). Informatika Történeti Múzeum Alapítvány, Budapest. ISBN 9630436582 (1993) 
• Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza. Magyar papírpénzek 1848-1992. Danubius Kódex Kiadói Kft. ISBN 9637434119 (1992) 

Külső hivatkozások

A Wikihírek kapcsolódó cikkei:

• 2009. november 5.: A régi forint-bankjegyek 2019-ig válthatóak be
• 2009. november 5.: A papír kétszázas utolsó napjai

• Magyar Nemzeti Bank – Bankjegy és érme (forgalmi pénzek bemutatása, leírása)
• papírpénz.hu – A magyar bankjegyek online katalógusa (magyar papírpénzek bemutatása, magyar pénztörténet)
• Magyar Szabadságharcos Szövetség – MAGYAR BANKJEGY KATALÓGUS (magyar papírpénzek bemutatása)
• (angolul) Ron Wise's World Paper Money Homepage – Hungary (magyar papírpénzek bemutatása)
• Hungarian forint
• A kétszázas legendája