A magyar korona pénzérméi

A magyar korona pénzérméi az első világháború után függetlenné vált Magyar Királyság pénzrendszerének részét képezték. A Monarchia összeomlása után egy darabig még az osztrák-magyar korona pénzei maradtak forgalomban, de a súlyos aprópénzhiány miatt ezt sürgősen pótolni kellett. Bár különféle tervezetek és próbaveretek készültek, ténylegesen csak a háború alatt is vert tíz- és húszfilléresek újabb veretei kerültek forgalomba. Az infláció később szükségtelenné tette az érmekibocsátást, s a pengő bevezetéséig fémpénzek már nem vettek részt a készpénzforgalomban.

Története

Az első világháború után a körmöcbányai pénzverde – mely 1871 óta Magyarország egyetlen pénzverdéje volt – csehszlovák területre került, ezért a gépeket 1918. október 25-30 között leszerelték és Budapestre szállították, ideiglenesen a Soroksári úti dohányraktárban helyezték el. A Károlyi-kormány idején nem volt idő foglalkozni az aprópénzhiány problémájával.

A Tanácsköztársaság rendeletére a verőgépeket átszállították a csepeli Weiss Manfred Lőfegyver- és Tölténygyárba. A vasmű és fémmű csarnokaiban 1919. április 3-án megkezdték meg az acél húszfilléresek (1916. és 1918 évszámmal), később a tízfilléresek (1915. és 1918. évszámmal) verését. A pénzveréshez az eredeti körmöcbányai verőtöveket használták. Történtek előkészületek aranypénz verésére is, ez azonban a Tanácsköztársaság bukása miatt nem valósult meg.

A Tanácsköztársaság bukása után is folytatódott a pénzverés: 1920 elején tíz- és húszfilléresek verését rendelte el a Pénzügyminisztérium, ezeket szintén a körmöcbányai verőtövekkel, de már aktualizált évszámmal verték. Közben intézkedtek a pénzverde végleges elhelyezéséről is. Az Üllői út 102. alatti épületet 1925. augusztus 2-án kezdték el építeni Reich Gusztáv tervei szerint, és 1926 márciusában kezdték el a munkát, immár a pengőérmék verésével.

Forgalmi veretek

A háború után forgalomba került valamennyi érmét Csepelen verték. Küllemükben megegyeztek a korábbi veretekkel, a verdejegy is K·B maradt, csak az évszámot változtatták. 1920-1922. évszámmal készültek a veretek.

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek				Leírás			Dátumok
Előlap	Hátlap		Átmérő	Vastagság	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret
		10 f	19 mm	1,5 mm	3,0 g	100% Fe	Recés	MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓPÉNZ, Szent Korona, verési évszám	Értékjelzés, verdejegy	1915.
		20 f	21 mm	1,6 mm	3,33 g		Sima			1916.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Próbaveret

Berán Lajos 1922 évszámmal készült ötkoronás próbaverete ismert. Nikkelen kívül más fémekből is készült.

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek				Leírás			Dátumok
Előlap	Hátlap		Átmérő	Vastagság	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret
		5 K	24 mm	2 mm	1,88 g	100% Ni	Recés	MAGYAR KIRÁLYI, angyalos középcímer, búzakalászok	Értékjelzés, verési évszám	1922.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Tervezetek

A Tanácsköztársaság idején az 5 és 10 korona névértékű ezüst- valamint a 200 korona névértékű aranypénzek tervezeteit készítették el gipszből és bronzból. Tervezőik Beck Ö. Fülöp és Ferenczy Béni. Az előállításhoz legközelebbi fázisba a kétszáz koronás tervezete jutott. Az elkészült terveket a Tanácsköztársaság bukása után a művészek rejtegették, majd egy részüket külföldön értékesítették. Ma a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve külföldi gyűjteményekben találhatók meg.

További információk

• Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi És Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete - A magyar pénzverés rövid történeti áttekintése

Irodalom

Magyarul

• Adamovszky István. Magyar érme katalógus 1892-2008. adamo, Budapest (2008). ISBN 978-963-87497-1-0 
• Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A korona-fillér pénzrendszer – Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (2006). ISBN 963-229-523-4 
• Dr. Unger Emil. Magyar éremhatározó. Ajtósi Dürer Kiadó, Budapest (1997). ISBN 963-8314-09-5 
• Ambrus Béla. A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzrendszere. Akadémiai Kiadó, Budapest (1979). ISBN 963-05-1730-2 

Németül

• Austria Netto Katalog Österreich - Münzkatalog 2008 (Münzen ab 1780 mit Banknoten ab 1759) [ANK Ausztria Érmekatalógus 2008 (érmék 1780-tól, bankjegyek 1759-től)]. Netto-Marktpreiskatalog „Austria", Wien (2008). ISBN 3-901678-97-2