Pénzjegy
| Numizmatika |
|---|
|
Portál |
| Pénznemek |
|
Valuta |
| Történelem |
|
Ókori pénzek |
| Magyar pénztörténet |
| Pénzgyártás |
|
pénztervezés • tervezők |
| Résztudományok |
|
Exonúmia |
A pénzjegy a pénzérme mellett a készpénz egyik megjelenési formája. Szokás papírpénznek is nevezni, de ma már nem csak papírból készülnek. A pénzérméktől eredetileg leginkább abban tért el, hogy nem rendelkezett inherens értékkel (értékét nem az anyaga hordozta), így – típustól függően – ígéret vagy kényszer tette őket forgalomképessé. A ma forgalomban lévő érmék többsége sem rendelkezik saját értékkel, így ebből a szempontból közelebb állnak a pénzjegyekhez, mint az értékpénzekhez.
Tartalomjegyzék |
Kialakulása [szerkesztés]
A kínai modell [szerkesztés]
Az első papírpénzeket Kínában bocsátották ki a X. századtól császári rendeletre. A pénzjegyek forgalmát tehát rendeletileg kényszerítették ki, kötelező volt azokat fizetésnél elfogadni, illetve a fémpénzeket rájuk beváltani. A pénzjegyekkel szembeni fedezetet nem garantálták. A császár gyakran folyamodott a pénzjegykibocsátáshoz kiadásai fedezésére, így a kínai pénzjeggyel együtt megjelent az infláció is. A pénzjegyek valamelyest kényelmesebbé tették a kereskedelmet, de forgalmuk a birodalom területére korlátozódott. Marco Polo hírét vitte Európába a találmánynak, de nem keltett fel érdeklődést. A kínai modellre ma legjobban a kormányzatok által kibocsátott államjegy hasonlít. Ilyenek voltak a magyar korona pénzjegyei vagy a több szocialista országban forgalomba hozott kis címletű pénzjegyek.
A velencei modell [szerkesztés]
Az európai pénzjegyek Velencében alakultak ki a kereskedelmi váltókból. A váltó ígéret későbbi fizetésre, vagyis a váltó birtokosa a váltót a névértéknek megfelelő értékpénzre tudta váltani. Elfogadása így nem kényszer, hanem bizalom hatására történik. A bizalmat a megfelelő fedezet alapozza meg, mely garantálja, hogy a váltó kibocsátója kellően likvid a követelés kielégítéséhez (vagyis a váltó értékének megfizetéséhez). A modell mai képviselői a jegybankok által kibocsátott bankjegyek. A bankjegyek elfogadottsága sokkal jobb, mint az államjegyeké, ezért a megfelelő fedezetű bankjegyek kedvelt fizetőeszközök a nemzetközi kereskedelemben.
A pénzjegy elemei [szerkesztés]
Tartalmi elemek [szerkesztés]
A tartalmi elemek szöveges formában tartalmazzák a bankjegy értékével és érvényességével kapcsolatos információkat.
- értékjelzés
- kibocsátó
- felhasználási záradék
- büntetési záradék
- nyomtatás vagy kibocsátás dátuma
- a bankjegyet vagy annak egyes elemeit tervező művészek neve
- pénzjegynyomda megnevezése
Biztonsági elemek [szerkesztés]
- biztonsági papír (benne vízjel, biztonsági szál, jelzőrostok stb.)
- sorszám
- metszetmélynyomtatás
- illeszkedőjel
- rejtett kép

